Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-02-20 / 7. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai VOL. LI. No. 7. Thursday, Feb. 20, 1997 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Ara: 75 cent ________________________ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Légisztrájk percekig WASHINGTON, D.C. Február 15-én néhány perccel éjfél után az American Airlines pilótáinak megkezdett sztrájk­ját, mely a három napos hétvégén a légi közlekedés folyamatosságát or­szágszerte akadályozta volna elnöki közbelépésre felfüggesztették. A vitának van gazdasági oldala is, de jórészt inkább érzelmi­leg fűtött, mert a pilóták és a vállalat elnöke Robert Crandall kölcsönösen nem kedvelik egymást. Jónéhány kemény és nehéz év után az American-nek bőven van készpénze, így egy kis többlet kifizetése semmiféle gondot nem okozna nekik, míg a másik oldalon a pilóták évi $120 ezer keresete az egyik legmagasabb a szakmában. Az elnök közvetítőket nevezett ki, hogy egyezteve az érdekeket 30 napon belül egy nem kötelező jellegű javaslatot dolgoznak ki, amelyre a két félnek újabb 30 napos gondolko­dási válaszadási lehetősége van. Mindenki reméli, hogy ez alatt a 60 nap alatt a felborzolt kedélyek lehűlnek majd. Netanyahu Clinton találkozó Február 13-án Washingtonba érkezett Netanyahu izraeli miniszterelnök, aki Clinton elnökkel folytatott közel három órás megbeszélést. A központi kérdés az volt, hogy Izrael biztonságának szem előtt tartása mellett hogyan lehetne Szíriát bevonni a béketárgyalásokba. A miniszterelnök és családja a pénteki napot New Yorkban töltötte, ahol zsidó szervezetek vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Ugyancsak Washingtonba várják a palesztinok vezetőjét Yasir Arafat-ot, Hosni Mubarakot az egyiptomi elnököt és a Jordán királyt is. Bemutatkozó látogatás Ms. Albright, az újonnan kinevezett Secretary of State, megkezdte bemutatkozó, kilenc országot érintő világ­körüli útját, melynek első állomása Róma volt. Az út európai részének elsődleges célja, hogy egységesítse a szövetségesek álláspontját a tervezett NATO bővítéssel kapcsolatban, a csütörtökre, február20-ra tervezett moszk­vai látogatás előtt. A szövetségesek véleménye máris megoszlik a franciák javasaltáról, akik áprilisban a négy legnagyobb NATO or­szág USA, Németország, Franciaország és Nagy Bri­tannia s Oroszország előzetes találkozóját javasolták a kér­dés megvitatására. Ter­mészetes, hogy ezt a többi tagország s főként az első­ként meglátogatott Olasz­ország, ellene van egy őket kizáró érdekegyeztetésnek. A külügyminiszternő, akit az olasz sajtó máris vaslady- nek nevezett el, hangot adott az amerikai álláspontnak, hogy a terrorizmusttámogató országok, mint például Irán, Libia, Irak és Kuba bármi­féle módon való segítése a világ számára problémát je­lent. Olaszország olajbe­hozatalának 42 százaléka Madeleine K. Albright Libiából és Iránból érkezik, s történelmi kapcsolatokkal rendelkezik a térségben. Az olasz vezetés viszont kritizál­ta a kubával kapcsolatos amerikai Helms-Burton tör­vényt, melynek értelmében olasz távközlési vállalatot értesítettek, hogy szankciók­nak néz elébe, mivel 1959 előtti ITT tulajdont vásárolt meg. Ms. Albright lesz az első amerikai hivatalos személy, aki tavaly júniusa óta talál­kozik majd Jelcin elnökkel, s mindenképpen szeretné meg­győzni az orosz vezetést ar­ról, hogy nem áll módjukban a tervezett NATO bővítést megakadályozni. Albright kijelentése ellenére "a bő­vítés nem Oroszország ellen, hanem Európa, beleértve Oroszországot is, stabilitása érdekében történik" orosz részről ezt potenciális fenye­getésnek tartják. A szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert Vladimir Zhirinovsky Moszkvában az Amerikai Nagykövetség kö­zelében február 15-én NATO bővítése elleni tünte­tést szervezett s az ott meg­jelent mintegy száz fős tö­megnek azt mondta, hogy az Egyesült Államok a világ utolsó nagyhatalma megis­métli Hitler és Napóleon hibáját. Orosz részről úgy látják, Európa biztonsága szem­pontjából a legjobb az lenne, ha a NATO politikai szerve­zetté alakulna át és csak bé­kefenntartó feladatokra vál­lalkozna. A NATO bővítésével kap­csolatban mindenképpen az események felgyorsulására lehet számítani, hiszen a júli­usra tervezett madridi NATO csúcsértekezlet, előtt ahol döntés megszületik majd, már csak két hivatalos alkalom kínálkozik az eszme­cserére, a március 20-21-i Clinton-Jelcin találkozó Hel­sinkiben , illetve a június 22- én Denverben megren­dezendő világ vezető ipari államainak, a heteknek a találkozója. ■ Csecsenföld új elnöke Egy volt szovjet ezredes, aki an­nakidején még Magyarországon kezdte katonai pályafutását, Aszlan Maszha- dov lett Csecsenföld választott elnöke. Neki tulajdonítják azt, hogy a gerilla­háborút vegyítve a diplomáciával elér­te, hogy az orosz csapatok elhagyják a köztársaságot. Tavaly ősszel ő írta alá Lebeggyel való tárgyalásai után a köz­társaság autonómiáját kimondó béke- szerződést, melyet a csecsének teljes szuverénításnak fordítanak le. Jelcin elnök február 14-én bizottságot hozott létre a Biztonsági Tanács titká­rának Ivan Rybkinnak a vezetésével, hogy március 31-ig dolgozzanak ki egy tervezetet a csecsenföldi hatalom megosztásáról amit a csecsen vezetés visszautasított. Február 16-án az újonnan megválasztott elnök, aki önmagá­nak a miniszterelnöki és a fegyveres erők parancsnoki címet kívánja megtartani, feloszlatta a kormányt, de kérte a minisz­tereket, hogy lássák el feladataikat az új kabinet kinevezéséig. A katonából lett politikusnak nem kis feladatokat kell majd megoldania, ebben a Kreml-lel szemben álló lerombolt, csőd­be jutott, maffiadúlt kaukázusi köztársaságban. Mélyponton a szocialisták BUDAPEST, Február 17. A I Szocialista Párt vezetőinek hét végén megtartott találko­zóján Horn Gyula miniszter- elnök figyelmeztette a részt­vevőket, hogy a belső ellentétek ártanak a párt jó hírének. A résztvevők meg­vitatták hogy hogyan kell módosítani politikájukat, hogy a jövő évi parlamenti választásokra egy hitelt ér­demlő baloldali pártként tudjanak megjelenni. Népszerűségük csökkenését az árak emelkedésével, a privatizációval kapcsolatos botrányokkal és a párt belső ellentéteivel magyarázzák. Az elmúlt évben a bérek reál értéke 5,4 százalékkal csökkent, míg a nettó, adó­zás utáni kereset átlagai a különböző foglalkoztatási ágazatokban 49,180 és 21,890 Ft. között mozgott a február 14-én közzé adott statisztikai adatok szerint. A Tocsik Márta féle siker­díj ügyében Horn Gyula mi­niszterelnökmeghallgatására is sor került, aki korábban kijelentette felkérés esetén kész megjelenni a parlamenti vizsgáló bizottság előtt. Horn Gyula a legutóbbi közvélemény kutatások sze­rint 25-ik a népszerűségi lis­tán, míg a szocialisták pártja kénytelen volt átadni hosszú ideje tartott első helyét a Kisgazdapártnak és a Fidesz is behozta őket A kormány­párt iránt bizalmatlanná vált szavazók többnyire nem más ellenzéki pártok, hanem a 42 százalékos rekordot elérő bizonytalanok és passzívok táborát növelik. ■ Az EU bírálja Szlovákiát Az Európai Unió megbízottja, Hans van den Broek, Katarina Tothova, szlovák miniszterelnök-helyettesnő brüsszeli látogatá sa kapcsán sürgette, hogy Szlovákia hozza meg kisebbségi nyelvtörvényét. Kifejtette, hogy Szlovákiának mindenképpen tiszteletben kell tartania a demokratikus és emberi jogokat, amennyiben az Európai Közösség tagjává szeretne válni.

Next

/
Thumbnails
Contents