Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-30 / 4. szám

Thursday, Jan. 30, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. A hosszú élet titka? Az elhízás nemcsak esztétikai kérdés. Az elhízott emberek között 130 százalékkal gyakoribb a cukorbetegség, 53 százalék­kal az agyi érkatasztrófák, (elsősorban az agyvérzések, szélütések). Nők esetében 100 százalékkal, férfiak esetében 50 százalékkal növekszik a munkaképtelenség, a leszázalékolás gyakorisága. A magas vérnyomás 40 százalékkal, a szívkoszo­rúér-betegség 35 százalékkal, epekő 30, sérvek 25 százalékkal, balesetek 18 százalékkal gyakrabban fordulnak elő az elhízot­tak között, de többen szenvednek közöttük izületi gyulladástól és viszértágulattól is. A súlyosan elhízottak nappal aluszéko- nyak, éjszaka erősen horkolnak, közben légvételeikben jó néhány másodperces szüneteket tartanak. Emiatt kialvatlanok, másnap dekoncentráltak, fáradékonyak. A legsúlyosabb érv, hogy az elhalálozások aránya 50 százalékkal magasabb a kövérek között. Az elhízottak aránya a 40-60 évesek között a leggyakoribb. Ezt követően arányuk csökken. A magyarázat egyszerű és szomorú: a kövérek meghalnak és nem élik meg a magasabb életkort. A zsigerek közé rakódó háj nehezíti a szervek működését. A hasüregi zsigerek közt elhelyezkedő zsírszövet sejtjei könnyen elősegítik a magas vérzsírszintek, a magas koleszterin- és trigliceridek kialakulását. Az elhízás egyik szövődménye, a magas vérzsírszint az elhízottak mintegy kétharmadánál jelentkezik. Az emelkedett koleszterinszint az egyik legerősebb szív-érrendszeri betgségre hajlamosító rizikótényező. Minden elhízottnak meg kell határozni a koleszterinszintjét. A szív­érrendszeri eredetű halálozások szempontjából az emelkedett koleszterinszint vezető tényező. Az elhízott betegek sorsát elsősorban nem testsúlyuk határozza meg, hanem az, hogy milyen a koleszterinszintjük. Ha hosszabb időn át magas a vér koleszterinszintje, akkor nő az idő előtti érelmeszesedés kialakulásának a veszélye. Az ütőerek falán jelentkező, egyre növekvő koleszterinlerakódás mindinkább szűkíti az ereket, és ezzel a vérellátás hiányát idézi elő. így nő az infarktus veszélye, ami azt jelenti, hogy a szövetek hosszabb ideig nem jutnakoxigénhez. Különösengyakranjelentkezikkoleszterinle- rakódás a szívkoszorúereken. Ezek az erek felelősek a szív folyamatos oxigén- és tápanyagellátásáért. Ha itt jelentkezik érszűkület, akkor szívkoszorúér-betegségről, vagy más néven iszkémiás szívbetegségről beszélünk. Az agyi ereken lerakodott koleszterin is súlyos kórképeket idézhet elő. A szervezet egyéb szervei is károsodhatnak koleszterinlerakódás következtében. Az elhízás gyakran vezet zsírlerakódáshoz a májban. Az epekő is kirakodott koleszterin. Egy hétéves tanulmány bizonyította, hogy a vérkoleszterin­szint minden 1 százalékos csökkenése legalább két százalékkal csökkentette a szívkoszorúér-betegség kockázatát Az ideális 5,2 millimol/liter alatti vérkoleszterinszint-értéknél a legalacso­nyabb, de 7,8 millimol/liter értéknél már az átlagosnál négyszer nagyobb a szívbetegség eredetű halálozás kockázata. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a koleszterinszint- csökkentéssel nem csak az érelmeszesedés folyamata lassítha­tó, de az esetek egy részében még vissza is fordítható - a koleszterinszint-csökkentő diéta és a gyógyszeres kezelés meghosszabbítja az életet. ^ A szív- és érrendszeri betegségek közül a felnőttek körében a magas vérnyomás a legelterjedtebb, A francia Sanafi gyógyszergyár kutatása fedezte fel, és a Bristol-Myers céggel közösen került kifejlesztésre az a vérnyomáscsökkentő hatóanyag, amelyet egyidejülég törzskönyveznek Európában és az Egysült Államokban. A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az irbesartan kiváló vérnyomáscsökkentő. Magyar Könyvek Zenék és Videók Rendelje meg INGYENES katalógusunkat! Regények Krimik Szakácskönyvek Történelem Politika Vallás Nyelvkönyv Nóták sth BLUE DANUBE Gifts - 217 East 86. Street, Suite 244 New York, N.Y. 10028 «S’ Tel/fax: (212) 794-7099 [Ez postacím, nem üzlethelyseg] Keddtől Péntekig 9.30—5.00, Szombaton 9.00—2.30 INTERNET WEB SITE: http://www.hungary.com/blue-danube Farsangolás, téltemetés, busójárás A farsang, vízkereszt és hamvazószerda közötti idő­szak. Az elnevezés a német "Fasching" szóból ered, ami a bajor "Vaschang" szó irodal­miváltozata. Latin nyelvterü­leten a karnevál elnevezést használják, amely az olasz "came vale" (hús, Isten ve­led) kifejezés rövidített for­mája. Magyarországon a far­sang elnevezést használják, bár az útóbbi években a kar­nevál megnevezés sem ritka. Világhírnévre tett szert a velencei és a rioi karnevál. Mindkettőre özönlenek a turisták. A mohácsi busójárás sajá­tos farsangi szokás. A Mohá­cson lakó sokácok (délszlá­vok) fából készítik a busóál­arcot, amit eredetileg csak felnőtt, nős férfiak viselhet­tek. Egy-egy maszk elkészíté­se komoly összegbe és na­gyon sok munkába kerül, hiszen némelyikük kész nép- művészeti remekmű. Ki hinné, hogy a farsango­lásnak több ezer éves hagyo­mánya van, ha nem is így nevezték. Az időpont nem véletlen, hiszen ez az évszak mindig a tavaszvárás-télte- metés ideje volt. Egyiptom­ban mintegy ötezer évvel ezlőtt ízisz istennő tiszteleté­re rendeztek "farsangi" mu­latságokat. A görögök Dio- nüszosz, a rómaiak Szatur­nusz isten kedvében járva vigadoztak. Az utóbbi ün­nepségeket szaturnáliáknak nevezték. A keresztény kö­zépkorban aztán újraélesztet­ték a közben elfeledett szép időjét, és először 1133-ban Aachenben tartottak karne­vált. Mivel a tavaszvárás ennyire elterjedt szokás volt, a népszokásokban is rendkí­vül sok hasonlóságot talá­lunk. Egy 1525-ből származó feljegyzés szerint a királyi udvarban álarcosok mulattat­ták a főúri közönséget, maga II. Lajos király ördögálarc­ban jelent meg. Magyar nyelvterületeken az állat-alakoskodás a legked­veltebb: medve, ló, kecske és gólyajelmezben párbeszédes jeleneteket adnak elő. Ha­gyományos figurák közé tar­tozik a betyár, a halál, a menyasszony, a vőlegény, a cigány és az öregember. Köz­kedvelt jelenet a tél és a ta­vasz küzdelme. A telet jelké­pező bábut elégetik vagy vízbe fojtják; ezt a műveletet nevezik téltemetésnek. A farsangi ételek között a legismertebb a farsangi fánk. Hasonlóan kedvelt sütemény a herőce vagy forgácsfánk A délvidéken az elsőnek kisü­tött fánkot elteszik, megszá­rítják, majd porrá törve beteg állatok gyógyszereként használják. A "komolyabb" ételek közül kocsonyát, ká­posztát, disznóhúst fogyasz­tanak, bort és pálinkát isznak mellé. "Ha Pál fordul köddel..." Vince napján: - január 22-én - a szőlősgazdák figyelik az időjárást. "Ha fénylik Vince, megtelik a pince" - tartja a régi mondás. Pécsi szőlősgaz­dák pincéről pincére járva áldomást ittak Vince napján. Pál vagy pálfordulás napját január 25-én ünnepük. A Biblia szerint a Jézust és ta­nítását tűzzel-vassal üldöző Saul e napon tért meg és vette fel a Pál nevet. Főleg időjárási és termésjóslás kö­tődik ünnepéhez. A legis­mertebb regula szerint: "Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel". Vagyis, ha tiszta napfényes idő van Pál- napon, akkor bő termés lesz, a jószág az ember is egészsé­ges lesz, ha ködös napra vir­radunk, az ember és az állat egyaránt veszélynek lesz kité­ve az elkövetkező évben. "Ha Vincent napja tiszta, bő bor lészen." ( sütünk-fözünk} Farsangi fánk Hozzávalók: 3 pohár tej, 4 kis kanál cukor, 2 csomag szárított élesztő, 4 tojássár­gája, 4 előkanál olvasztott vaj, 7 pohár liszt 1 pohár tejben megáztat­juk az élesztőt és a cukrot. Mély tálba öntünk 4 tojássár­gáját, és állandó keverés mellett 4 evőkanálnyi olvasz­tott vajat, majd a megkelt kovászt. Fakanállal jó simára dolgozzuk. Szükség szerint még annyi langyos tejet adunk hozzá, hogy kemény rétestészta fogású legyen. Langyos helyre állítva, ken­dővel letakarva egy órán át kelni hagyjuk. Pogácsaszúróval kiszaggat­juk a deszkán és még egy fél óráig kelni hagyjuk. Bő, forró olajban sütjük. A fánkok egyik fele fedő alatt sül, de ha megfordítjuk, már nem szabad lefedni. Ha az olaj túl forró, kevés hideg olajat tegyünk: hozzá. Lek­várral tálaljuk. Forgácsfánk Hozzávalók: Fél font liszt, kevéske vaj, 3 tojássárgája, gyüszünnyi cukor. A hozzávalókat jól összedol­gozzuk, míg lágy gyúrt tészta fogasú lesz. Késfok vastagsá­gúra kinyújtjuk, 2 inch-es kockákra vágjuk derelyevá- góval és ugyanezzel újjnyi távolságban 2 vágást met­szünk a közepébe. Egyik csücskét az egyik nyílásba dugjuk, a haránt szemben levőt a másikba, és forró olajban pirosra sütjük. Mele­gen meghintjük vaníliás porcukorral. Kérjük újítsa meg előfizetését i 1*1 I *1 F» I I ■ H • I | • | | » | j ■ | | • | | ■ | | m | | a | | ■ | | ■ | | ■ g | fal I« C^atdäi

Next

/
Thumbnails
Contents