Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-30 / 4. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! a Ara: 75 cent Magyar Szó VOL. LI. No. 4. Thursday, Jan. 30, 1997 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Kárpótlás amerikaiaknak A Második Világháború egy kevéssé ismert részlete, hogy több ezer amerikai állampolgár is megjárta a náci koncent­rációs táborokat. Az amerikaiak többsége eredeti hazájukba, jórészt Kelet-Európába hazatért vagy a háború kitörésekor ott tartózkodó állampolgár volt de találni köztük katonai szolgálatukat teljesítő hadifoglyokat is. Az Egyesült Államok és Németország között megkötött új egyezmény értelmében, akik még életben vannak kártérítésre jogosultak. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb ez év szeptemberéig kell beadni. Az egyezményt ismerő ügyvédek szerint a kártérítés mértéke várhatóan minden hónapért, amit internáltként a táborban töltöttek $10,000 körüli összeg lesz. Eddig 250 igényt nyújtottak be, de az áldozatok számát minimum ötezerre becsülik. A XXXI. Super Bowl * Uj helyzet a Balkánon S. Milosevic Január 26-án esefelé végighajtva a máskor nyüzsgő, de most halottnak tűnő városon megállapíthattuk, hogy reális a közvéleménykutató intézetek felmérése, mely szerint Amerika messze legnézettebb műsora a Super Bowl. A játék az élet valamennyi, területét áthatja, hisz külön számítások igazolják, hogy a mérkőzés végeredménye milyen árváltozásokat okoz majd a tőzsdén. A Louisianna-i Superdome-ban lejátszott XXXI-ik döntő a Green Bay Packers győzelmét hozta, mely 35-21 arányban verte meg a New England Patriots-t. A Green Bay, amely az első két alkalommal megnyerte a Super Bowl-t, 28 évi szünet után nyert ismét, s vitte haza a Lombardi trófeát, Vince Lombardi Country-ba. Választások Csecsenföldön Január 27-én hétfőn Oroszországgal folytatott 21 hónapos kegyetlen háború után Csecsenföld polgárai a szavazóurnákhoz járulnak, hogy saját vezetőket válasszanak maguknak. A végkimenetelt nehéz megjósolni, hiszen az elmúlt évben aláírt békeszerződésben Oroszország nem ismerte el az egykori köztársaság 1991-ben kinyilvánított függetlenségét és erről legalább öt évig nem is hajlandó tárgyalni. A csecsének ezzel szemben a békekötést úgy értékelik, hogy elérték amit akartak tehát függetlenek. A 13 elnökjelölt közül egy sincs amelyik programjában az Oroszországgal való együttmaradást bármi­lyen formában is támogatná. A különbség csupán az közöt­tük, hogy a függetlenné válást milyen gyorsan kívánják elérni. A csecsének mindent rendben az előírásoknak megfelelően kívánnak végrehajtani, hogy a végeredményt semmiképpen ne lehessen kérdésessé tenni. Száz nemzetközi megfigyelőt hívtak meg, hogy a választások hitelességét ellenőrizzék és igazolják, s ezzel azt remélik, hogy Oroszország is kénytelen lesz azt tudomásul venni. Nagyon valószínű, hogy az első fordulóban a jelöltek egyike sem fogja elérni a megválasztás­hoz szükséges 51 százalékos szavazói többséget, ami azt jelenti, hogy a végleges döntésre még egy hónapot kell majd várnunk. Alig több mint egy évvel ezelőtt írták alá a balkáni álla­mok vezetői ___________a háború be­fejezését jelentő békeszer­ződést. Az elmúlt időszak alatt az akkori aláírók hely­zete, akik a szerződést hosz- szú időre voltak hívatottak garantálni igen csak megvál­tozott, s ma már szinte biz­tosra vehető a szerb elnök­nek, Slobodan Milosevicnak és Franjo Tudjman horvát elnöknek a napjai meg van­nak számlálva. Milosevic elnök az ország gazdasági problémáival, a választási eredmények eltör­lése miatti mindennapos belgrádi tüntetésekkel, rend­őri és katonai vezetőkkel, akik keményen kijelentették, hogy nem hajlandók a tünte­tőkre lőni, szemben állva a szerb ortodox egyházzal, nem valószínű hogy egy évnél hosszabb ideig hata­lomban marad, s ha netán mégis, akkor a jelenlegi egy­személyi vagy inkább felesé­gével együtt kétszemélyes országlási stílusát feltétlenül fel kell hogy adja. Az Egyesült Államok erő­teljes nyomása ellenére Mi­losevic változatlanul kontroll alatt tartja a médiát, nem tárgyal az ellenzékkel, nem biztosítja maradéktalanúl az emberi jogokat és nem nyitja meg Szerbia kapuit a külföldi beruházások előtt. A szövet­ségesek USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország és Oroszország egyelőre nem alakítottak ki egységes álláspontot, arról, hogy mii lenne a legjobb megoldás vele szemben. Még az Egye­sült Államok sem, amely leg­inkább hangot ad a demok­ratikus elvek semmibevétele miatti elégedetlenségének, ment el addig a pontig, hogy kijelentse Milosevic mielőbbi távozása kívánatos lenne. A szomszédban, Horvátor­szágban sem sokkal jobb a helyzet a 74 éves Tudjman befolyása alatt tartja a médi­át, manipulálta a választáso­kat, akadályozza nemzetközi emberi jogi szervezetek mű­ködését és abban az irányban halad, hogy Bosznia határ­melletti horvát lakta terüle­teit országához csatolja. Valószínűsítik, hogy halála vagy nyugdíjbavonulása után, várhatóan 1977 második fe­lében elnöki választásokat fognak kiírni, amely itt is az egyszemélyi vezetés végét fogja jelenteni. Az elmúlt év tapasztalatai egyértelművé tették, hogy egy stabil Bosznia létrehozá­sa megkíván egy jóval de­mokratikusabb Szerbiát és Horvátországot, melyre a békeszerződés garantálóinak tartott totalitárius politikai vezetők eltűnésével megnyí­lik a lehetőség. Az Egyesült Államok a kialakult új hely­zetben (egyelőre nem fogal­mazta meg, hogy ezt mily módon látja a legelérhetőbb­nek, de az biztosra vehető, hogy a körülbelül 70 háborús bűnökkel vádolt vezetőt akár erővel is a Hágai Bíróság elé fogják állítani, ahol felelniük kell majd tetteikért. ■ Donald Trump és Aleksandr I. Lebed Lebed New Yorkban Aleksandr I. Lebed, aki az elmúlt évi elnökválasztás első fordulójában harmadik he­lyet ért el, majd Jelcint tá­mogatva a nemzetbiztonsági hivatalvezetője lett, ahonnan nyíltan meghirdetett elnöki ambíciói miatt Jelcin elbo­csátotta^ múlt héten Clinton elnök beiktatása alkalmából az Egyesült Államokba láto­gatott. A nyugalmazott 46 éves egykori tábornok akit a következő elnökválasztás egyik esélyesének tartanak, próbálta megnyerni és meg­győzni az amerikai üzletem­bereket, hogy ő az aki a nyu­gati beruházások biztonságát és a demokratikus reformo­kat garantálni tudja Oroszor­szágban. Kijelentette, hogy elfogadná a NATO bővítésé­nek tényét és ellene van a hadsereg bármiféle politikai szerepvállalásának. A sajtó szabadságában odáig nem menne el, hogy a nemzeti vezetőket sértegető cikkek lehozatalát engedélyezné és nem adná ki a tulajdonjogot az állam kézből az energia ellátás, a távközlés és a köz­lekedés területén. Lebed New Yorkban a sajtó teljes kizárása mellett tárgyalásokat folytatott Mr. Trump-pal,aki igen jó véle­ményt alakított ki róla, s el­fogadta oroszországi meghí­vását. Legközvetlenebb képet talán new yorki újságí­rók kérdéseire adott nyers, de szellemes válaszaiból kap­hatunk róla. Oroszország új gazdagjairól: "Egy egyszerű tesztet alkal­mazok. Amikor egy vállal­kozókból álló csoporttal ta­lálkozók úgy köszöntöm őket - szervusztok csalók. Ha ezt elfogadják és nem tiltakoz­nak, akkor már nem remény­telenek." Hősökről, példaképekről: "Nincsenek bőseim, hiszen még a napnak is vannak fe­kete foltjai." A NATO bővítésével kap­csolatos orosz álláspontról: "Ha valaki megerőszakol és ez elkerülhetetlen vedd tudo­másul és próbálj meg élveze­tet találni benne." Viktor S. Chernomyrdin miniszterelnökről "Olyan összefüggéstelen a beszéde, hogy fordítóra van szüksége oroszról- oroszra." Hogyan értékeli a csecsen- földi tárgyalásokat?"A csecsé­nek Allahot teszik mindenek fölé, nekem csak a második hely jutott." ■

Next

/
Thumbnails
Contents