Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-06-26 / 25. szám

Thursday, June 26, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Gondolatok egy rádióbeszélgetés után Áprilisban, Prohászka Ot­tokár püspök halálának het­venedik évfordulóján, katoli­kus egyházi szervezetek kon­ferenciát rendeztek. Az ott elmondottakról, különös mó­don, semmilyen beszámolót nem olvastam a napi sajtó­ban, de a Vigíliában sem. (Feltételezem, hogy az elő­adásokat később majd könyv alakjában megismertetik a közvéleménnyel.) Számomra részben meg­szüntette a hiányt egy májusi rádióbeszélgetés. Szabó Fe­renc jezsuita tudós és Ger­gely Jenő marxista történész elmélkedett Prohászkáról, egy rádiós újságíró közremű­ködésével. Nem a konferen­ciáról beszéltek, de nyilván­valóan annak a témáiról és annak a szellemében. Elsősorban azt vették elő és tárgyalták, ami időszerű- síthető. így a legtöbb szó a püspök szociális tanításáról esett. Prohászka az 1891-es pápai szociális enciklikából indult ki, de az ő tanítása sokkal radikálisabb volt, és püspöktársaival is vitába ke­veredett miatta. Minthogy a feudális egyházi vagyon szét­osztását is mérlegelte mint lehetőséget, Róma szigorúan rendre intette, és - a beszél­getők szerint három - írását tilalmi listára (indexre) tette. Teológiai nézeteiben, igehir­detésében - mint mondták - elővételezte a II. Vatikáni Zsinatot, olyan nézeteket vallott, amelyeket a zsinat szentesített, de amelyek az ő korában vakmerőségek vol­tak (pl. a Szentírás több könyvét nem az írta, akit az egyház szerzőnek megjelöl). Lépést tett az oikumenizmus felé, amikor megjelent egy protestáns személyiség teme­tésén, noha ezt az akkori papi szabályzat tiltotta. De nem lehetett teljesen elhallgatni a negatívumokat, Prohászka - főleg halála utáni - még a fasziszta idők­ben is tartó közszereplését. Ezt szőrmentén kezelték a beszélgetők. A páter szerint a Horthy-kurzus lobogónak használta Prohászka nevét, de esze ágában sem volt megvalósítani, amit a püspök tanított. Ezzel azt mondták, hogy ő maga nem vétkes személyére, szavaira való hivatkozásokban Nekem az a gyanúm, hogy hiányzott ebből a párbeszéd­ből valami, aminek helye lett volna benne.. Az Elet és Irodalom 1994. december 2-i számában azt írta Pesti Já­nos, a lap munkatársa, egy Prohászkáról szóló könyv ismertetésében: "Rónay György és Pilinszky János egyik beszélgetéséből is ki­tetszik, műveit milyen bom­basztikusnak, már-már üres­nek érzik. A Soliloquiát ol­vasó Rónay pedig elképed a zsidózások áradata s a tó* nus, a kifejezések útszélisége, ordenárésága láttán." (Pi­linszky János katolikus költő, Rónay György író, műfordí­tó, irodalomtörténész; a hazai katolikus szellemi élet egyik tartóoszlopa volt évti­zedeken keresztül, a kom­munista korszakban). Elég sokat olvastam Pro­hászkáról, ezért merek írni róla. De keveset tőle. Ha nekifogtam valamelyik írásá­nak, félbe kellett hagynom. Nem bírtam elviselni a nyel­vezetét, ezt a kínos birkózást anyanyelvűnkkel. Prohászká- nak nem magyar volt az a- nyanyelve: mint neve (ke­resztneve is) mutatja, szláv családból származott, szülei­vel németül levelezett. Le­het, hogy amit a két nagy irodalmi személyiség ordená­rénak minősített, a nyelvtu­dás hiányából, a nyelvhaszná­lat idegenségéből ered. Az a beszéde, amelynek egy rész­letét a Kirekesztők c. szöveg- gyűjteményében olvashatjuk, nem mutatja elvakult zsidó­gyűlölőnek ( bár Auschwitz így is utólagos árnyat vet rá). Ha a Soliloquiában durva antiszemitizmus nyilvánul meg, annak is ez lehet az oka: a szavak kicsúsztak a kezéből. Szent Gellért sem magya­rul tanult az édesanyjától, és ő is püspök volt a magyarok között. Az az igazi baj, hogy Prohászkát a konzervatív és fasziszta irányzatok, szerve­zetek mintamagyarként, a magyarság tanítójaként állí­tották elénk, s ezt évtize­dünkben újra próbálják. Éppen azok az irányzatok és eszmeiségek, amelyek né mely honfitársaink idegen származását nagyon számon tarották, és ideológiájuk a- lapzatába építették "a ma­gyar faj"-t. Áz ellenforradal­mi korszak "nemzet"-eszmé- jének a perverzitása. Felté­telezem, hogy az ő mércéjük szerint rossz magyar (vagy nem is magyar?) vagyok, pedig én nem németül leve­leztem a hozzátartozóimmal (még német kollégáimmal is alig, érintkezésünk nyelve általában az angol) - meg­hittségeim hordozója mindig a magyar nyelv volt. A korai kilencvenes évek hivatalossága a háború előtti idők nagyként elfogadott személyiségeinek kritikanél­küli tiszteletét követelte, s ebben támogatták egyházi személyek is. Az utóbbi é- vekben valamelyes tisztulás észlelhető, s ennek jelét é- rezhetjük az ismertetett rá­dióbeszélgetésben is. Bán Ervin A magyar anyanyelvről dióhéjban NEMTELEN NEMEK Köztudott, hogy a magyar nyelv főneveit nem osztályozzuk nemek szerint. Sőt, még a ’she’ és a ’he’ is egyszerűen csak ’ő’-nek fordítandó. Ez alól két kivétel van: keresztneveink és idegen szavaink. Mint sok más nyelvben, a magyarban is megtaláljuk ugyanannak a keresztnévnek a női és I férfi változatát. Legtöbbjük a keresz­tény Kunura megnonosodásával terjedt el: Mária-Máriusz, Krisztina-Krisztián, János-Janka...stb. Mások a görög-latin kultúrális örökség leszármazottai, mint például a Viktória- Viktor keresztnév pár, amelynek jelentése: 'a győzelmes’, (megjegyezendő, hogy Viktor keresztnevünknek magyar fordítása is van: Győző.) Hasonló párokat képezhetünk néhány latin eredetű szavunkból is: ’medikus-medika’ (orvostan hallgató) ’novocius-novicia’ (szerzetes vagy apáca növendék), ’komikus-komika’ (komikus színész). Ehhez járul még a francia eredetű ’dublőr-dublőz’ szópár, s ezzel a lista gyakorlatilag le is zárható. E néhány ritka szó kivételével ugyanis nyelvünkben igen egyszerűen megoldható a nemek kérdése: ha hölgy a ’doktor’, akkor a ’tanár-tanárnő’ mintájára ’doktornő’-ről beszélünk. Ha pedig a -nő toldalékolás nem oldható meg, akkor egyszerűen körülírják a jelenséget, s ’professzor’-ból ’professzor asszony’ lesz. Fagyai Zsuzsa A legfrissebb híreket a Magyar Szó-ban találja Kanadai Magyar Református Lelkészegyesület jelentése: Kanadai választások A Kanadai Magyar Református Lelkészegyesület június 16- án megtartott gyűlésén három évre visszaválasztotta a Lelkészegyesület a volt vezetőt. Elnök: Kántor Pál (Delhi), alelnök: Vass Zoltán (Toronto), jegyző: Papp Mária (Welland), pénztáros: Mező Pál (Toronto). Az egyházak közötti több ezer mérföldes távolság miatt a Lelkészegyesület a gyűléseit általában Toronto környékén tartja meg, Ontarioban, ahol a kanadai magyar református egyházak többsége van. A torontói lelkészegyesületi gyűléssel párhuzamosan a Kanadai Presbiteri Szövetség is találkozott és új vezetőséget választott. Elnök: Kovács András (Welland), keleti alelnök Maroskuti György (Toronto), nyugati alelnök Újvárosy István (Edmonton, Alberta), jegyző: Szües Tibor (Torontó), a pénztárosságra nem vállalta senki a jelölést, ezért a legközelebbi gyűlésig a volt elnök Cseh László, önkéntesen vállalta a hivatal betöltését. Dr. Erdélyi Géza, a felvidéki magyarok püspöke is részt vett a Lelkészegyesület és Presbiteri Szövetség gyűlésén és beszámolt a szlovákiai magyar egyházak helyzetéről, szolgálatáról és lehetőségeiről. A Kanadai Református Lelkészegyesület újra választott elnöke Kántor Pál, az óhazában az iskoláit Tiszakarádon kezdte, Sárospatakon folytatta és Ózdon fejezte be. Szüleivel 1956 karácsonyakor hagyta el Magyarországot. Egyetemi tanulmányait New Jersey államban fejezte be B.A. diplomával és tanári képesítéssel, majd három teológián B.D. és M.Div. diplomákat szerzett. Az Egyesült Államokban a New York állami Buffalóban, az Ohio állami Fairport Harborban és Columbusban, majd ismét Buffaloban volt lelkipásztor. Amerikában szintén szolgált a Tóparti Egyházmegye espereseként, az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatójaként, mint a Reformátusok Lapja szerkesztője, az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület titkára, alelnöke és elnöke. Kántor Pál 1990-ben jött Amerikából Kanadába, Delhi és Brantford gyülekezeteinek meghívására. Kántor Pál felesége, Erdei Sári, amerikai születésű. Már az édesanyja is az volt. Mindketten alkotótagjai a Magyar Református Egyetemes Zsinatnak. Kántor Pál az Elnöki Tanács tagja is, mint jegyző. Rev. Paul Kántor 185 Marshall Ave. Delhi, Ont. N4B-1M1 Canada Tel: (519)582-3723 Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezdése 220 East 69th Street NEW YORK.N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentessél ^ Irodánk képviseli az összes repülő és hajó társaságot. ^ ^ Jegyeket azonnal kiadunk, úgy belföldre, mint külföldre. ^ ^ Package túrák, hotel és kocsi foglalás a világ minden részére. ^ Gyógyfürdő beutalás kedvezményes áron. | ^ Rokonkihozatal a legelőnyösebb áron. ^ 3 hetes gyógyfürdő kezelés $1964 | NY - Budapest - NY Speciális ár$710.-től | ^ Indulás most már Newark-ból is. p | DUNA UTAZÁSI IRODA 1 f 215 East 82 Str., New York, NY 10028 1 | Telefon: (212) 737-0150 * FAX: (212) 861-6829 |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents