Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-06-26 / 25. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent VOL. LI. No. 25. Thursday, June 26, 1997 ISSN 0194-7990 V'VTÁ..*A nagy nyolcak csapata A találkozón megjelent nyolc ország, amely a világ összgazdasági tevékenységének felét adja, képviselői balról jobbra: Ryutaro Hashimoto, Japán, Jacques Santer, Európai Közösség, Jean Chrétien, Kanada, Tony Blair, Nagy Britannia, Jacques Chirac, Franciaország, Clinton elnök, Boris N. Jelcin, Oroszország, Helmut Kohl, Németország, Romano Prodi, Olaszország, Wim Kok Hollandia AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 * Az idén június 20 és 22 között Denver látta vendégül a világ most már nyolc vezetőgazdasági nagyhatalmának vezetőit. A korábbi hetek a hidegháború befejeződésével először az 1991-es londoni találkozóra, igaz csak egy közös ebéd erejéig, de már meghívták Michael Gorbachovot. Ez a kölcsönös közeledés most vezetett el ahhoz a ponthoz, hogy Oroszország első alkalommal, most már teljesjogú tagként vehetett részt a megbeszéléseken. "Bili barátom", ahogy Jelcin az elnököt hívja mindent megtett azért, hogy teljes jogú tagnak kijáró partnerként fogadja az oroszok presztisre érzékeny vezetőjét. A japánok kifogásolták is, hogy Kína miért nem kapott meghívást, hiszen gazdasági téren majdnem oroszországi ^súllyal rendelkezik. Az elnöki válasz rövid volt erre, mert Oroszországban demokrácia van míg Kínában nincs. Az elnök megnyitóbeszédében szerénytelenség nélkül kijelentette "Olyan időben láthatjuk vendégül partnereinket, amikor az amerikai gazdaság generációra visszamenőleg a legegészségesebb Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 és a legerősebb a világon" Állításában van is igazság, hiszen a federális költségvetés hiánya ebben az évben várhatóan egy százalékkal csökkenni fog, míg az összes többi országban nő, a listát a Japánok vezetik 7 százalékkal. A munkanélküliség nálunk 4,8 %, míg Németországban 11%, Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban pedig 12% feletti. Az elnök kijelentette, hogy a szabad kereskedelem az alapvető emberi jogok egyike és mintaként ajánlotta a végrehajtott gazdasági reformokat, amit azonban a többiek szkepticizmussal fogadtak. Úgy értékelték, hogy ami az amerikai gazdaságot dinamikussá és versenyképessé tette a globalizáció, a technológiai újítások gyors változtatása és lecserélése és a brutálisnak nevezett költségmegtakarítások, az a más nyugati országokban biztonsághoz szokott dolgozók körében szinte elképzelhetetlen bizonytalansági érzetet keltene. Ezért az,ami bevált Amerikában, úgy érzik nem feltétlenül adoptálható a világ más, különböző kulturális háttérrel rendelkező részeire. A találkozó be fejeződésével kiadott nyilatkozatban vezetők hangot adtak a világ más részeit érintő közös politikai elképzeléseiknek. Ä közel- kelettel kapcsolatban felhívták az izraeli és palesztin vezető figyelmét arra, hogy vissza kell térniük a tárgyaló asztalhoz és folytatniuk kell a megkezdett megbékélési folyamatot. A bizalom helyreállításához a palesztinoknak egyértelműen el kell határolni magukat a terrorizmustól, míg az izraeli félnek tanúbizonyságot kell adni arról, hogy követi az 1 Osló-i megállapodás előírásait. Boszniával kapcsolatban minden tekintetben a Dayton-i megállapodásban rögzítettek a mérvadók,beleértve a hazaköltözés és a kisebbségeknek biztosítandó szabadságjogokat és a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadását. A térség országainak nyújtott támogatásokat a megegyezés betartásának függvényében fogják folyósítani. Clinton elnök megint aláhúzta, hogy az amerikai katonák legkésőbb a jövő év júniusáig kivonulnak Boszniából. ■ Szerződés a Vatikánnal Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodani bíboros, a római kúria államtitkárságának vezetője (kormányfő) a Vatikánban június 20-án aláírta a katolikus egyház magyarországi finanszírozásáról, ingatlanjainak visszaadásáról és az egyházi iskolák támogatásáról szóló megállapodást. A tervek szerint szeptember 16-ig terjesztik be a parlament elé vitára a megállapodást, melynek elfogadása nem kétséges. Az egyházak 1998-tól számíthatnak a személyi jövedelem adó egy százalékából származó pénzre, amelynek felét 2001-ig az adózók átutalásaitól függetlenül az állam szavatolja. Ez az összeg a katolikus egyház esetében nem lehet kevesebb, mint 1 milliárd 700 millió forint. Őrizetben a kambodzsai diktátor Egyre több forrás erősíti meg azt a hírt, hogy Pol Pot-ot, a néhai diktátort, saját katonái őrizetbe vették a dzsungelben. Mind saját emberei, mind a jelenlegi kambodzsai kormány nemzetközi segítséget kért az országból való kihozatalához. Úgy Ítélik meg, hogy ha Phnom Penh-be, a fővárosba szállítják, akkor kezelhetetlen polgárháborús helyzet alakulhat ki. Pol Pót 1975 és 79 között uralta az országot, mely időszak alatt több mint egy millió embert gyilkoltatott meg. Hatalmát vietnami segítséggel döntötték meg, de azóta is katonai és politikai hatalmat jelet az országban. Az elképzelések szerint az ENSZ szervezésében állítanák Nemzetközi Bíróság elé, s a tárgyalások megkezdéséig Kanadában tartanák fogva. Környezetszennyező támogatások Öt évvel a Rio de Janeiro- ban tartott föld csúcskonferencia után június 23-ával kezdődően a világ vezetői New Yorkban találkoznak, hogy az egész földet érintő globális környezetvédelmi kérdéseket vitassanak meg. A tanácskozáson 60 ország legmagasabb színtű vezetőjével képviselteti magát. Amerikai részről, Clinton elnök, akinek beszéde június 26-ra ütemezett, valamint Gore alelnök vesz részt. Magyar- országot Göncz Árpád köz- társasági elnök képviseli, akivel New York és magyarságának képviselői június 25- én találkoztak. Érdekes módon a szakértők a környezet egyik legfontosabb szennyező forrását a meglévő állami támogatásokban vélik felfedezni. Az elkészített tanulmányokszerint kifizetett támogatások többnyire nem érik el céljaikat, hiszen nem azokat segíti, akiknek szánják. Az energia- hordozók előállítása, víz, közlekedés, halászat és mezőgazdaság támogatása a becslések szerint 500-900 milliárd dollár környezetvédelmi kárt okoz földünknek. Az ázsiai országok farmerjei, akik az ártámogatások miatt olcsón jutnak vízhez, elektromos energiához és műtrágyához, túlöntözik a földeket, s kiszórt felesleges műtrágyával teljes mértékben beszennyezik a vizeket. India például teljes nemzeti jövedelmének 14,4 százalékát költi benzin termékek és a mezőgazdaság támogatására. Talán a legnagyobb veszély a halászat területén jelentkezik, ahol minden állam többet szeretne kivenni a föld közös vagyonából, s az igényeken felül messze túlfejlesztett halászhajó flotilla a világ teljes halállományának dupláját lenne képes kifogni. A támogatások természetesen nem korlátozódnak csak a szegényebb országokra, elég talán megemlíteni, az USA igen környezetszennyező nagy benzinfaló gépkocsiiparát, vagy azt hogy Németország minden egyes bányászának megtartásáért 70,000 dollárt fizet évente. Jónéhány szegényebb ország támogatást vár és igényel a gazdaságilag jobban álló országoktól, annak fejében, hogy figyelembe vegye a világ országainak környezet- védelmi elvárásait. Amerikai részről a legfontosabb kérdésként Ítélik meg a föld globális fölmelegedését, valamint a világ erdejei- nek megvédését. A konferencia lehetőséget ad Gore alelnöknek. hogy erőteljesebben fejezze ki a zöldek elvárásait, akik elégedetlenek eddigi tevékenységével, s elképzelhető, hogy el is fordulnak tőle a 2000-ben tartandó elnökválasztásokon. ■
