Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-06-05 / 22. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! * Ara: 75 cent Vol. LI. No. 22. Thursday, June 5, 1997 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 Éxlőth Street, New ^ork, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 NATO bővítés i Marshall Terv és öröksége Május 27-én Párizsban Clinton és Jelcin elnök, valamint a NATO többi tagországának vezetője aláírta a NATO és Oroszország között megkötött együttműködési megállapodást A találkozó meglepetése volt, hogy az európaiak többsége nem három, hanem öt taggal szeretné bővíteni a NATO-t. A franciák Románia, míg az olaszok Szlovénia belépését szeretnék elérni. E két ország belépését a 16 tagállam közül kilenc, Kanada, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Törökország támogatná. Egyedül Izland limitálná a bővítést a korábban hallgatólagosán elfogadott három országra, Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország az előző három ország belépését támogatja, de nem zárkóznak el a tárgyalásoktól. Oroszország, mely ellenzi a bővítést, nem emelt speciális kifogást egyetlen szóbajött ország ellen sem, de bármelyik korábbi volt Szovjetunióból alakult állam felvételét kizártnak tartja. Hazalátogatott a Pápa frkr II. János Pál pápa, akinek 1978-as megválasztása óta ez a hetedik útja Lengyelországba, május 31-én érkezett Wroclawba, ahol később találkozott A- lexander Kwasniewski elnökkel. A Vatikán hangsúlyozza a 11 napos látogatás magánjellegét. A pápa, akinek egészségi állapota folyamatosan romlik, valószínűleg utolsó alkalommal tölt ilyen hosszú dót hazájában. A katolikus egyház vezetője a tervek szerint felkeresi korábbi túráinak színhelyét Zakopane-t a Magas Tátrában, majd a Lengyelország intellektuális központjának tartott Krakkót látogatja meg. Albright boszniai körútja Secretary of State, Madeleine K. Albright végiglátogatta a balkáni országok vezetőit és kifjezésre juttatta, hogy sokkal többet kell tenniük az eddigieknél, hogy teljesítsék az 1995- ben aláírt Dayton-i békeszerződést. Mrs. Albright Szarajevóban találkozott a három elnökkel, Alija Izetbegovic-al, Kresimir Zubak-al és Momcilo Krajisnik- al, akik feladata Bosznia egységesítése és állami létének megteremtése. Az amerikai külügyminiszter ellátogatott Banja Luca-ba az ország szerb részének legnagyobb városába. Itt, Karadzic háborús bűnökkel vádolt volt elnök befolyása alatt álló, az elnöki szerepet névlegesen betöltő Biljana Playsic asszonnyal folytatott megbeszéléseket. A meglátogatónak sorából természetesen nem hiányzott a horvát elnök Franjo Tudjman és a szerb elnök Slobodan Milosevic sem. A látogatás eredményeképpen polgári használatra is átadták az 1992-ben lerombolt, majd az amerikai műszaki alakulatok által 1995-ben újjáépített a Szávát átívelő Bracko-i hidat, melyet szimbolikusan Bosznia európai kapujának tartanak. Ötven évvel ezelőtt, amikor június 5-én a Harvard Egyetem évadzáró ünnepségén az akkori Secretary of State George Marshall vázolta elképzeléseit a romokban álló európai országok gazdaságának talpraállításáról szinte semmiféle sajtóvisszhangot nem kapott. Az amerikai vezetés, amely tanult az első világháború tapasztalataiból, mely jaj a legyőzőiteknek elvével egyenes út volt a második világháború kirobbanásához, tudta, hogy nemzetközi befolyásukat Európában pénzzel és nem vérrel kell megtartaniuk. Egy egészséges európai gazdaság biztos és folyamatos piacot biztosít majd az amerikai termékek számára, s egyúttal politikai stabilitást is teremt, ami nemzetbiztonsági szempontból kívánatos. Az alapötletnél alig több elképzelést az elkövetkezendő tíz hónapban részleteiben kidolgozták, s megszavazva azt, Marshall Terv néven törvényerőre emelték. Ez azt jelentette, hogy az amerikai dollármilliók és az amerikai termékekkel teli haiók megindultak az Atlanti-oceánon keresztül, s öt év alatt a tör- ténelembe/i példa nélkül álló sikerrel újjáépítették Európát. A terv máig vitatott negatívuma, hogy kettéválasztotta George Marshall Európát. Igaz a segítséget az akkori Szovjetúniónak is felajánlották, de szinte biztosak voltak benne, hogy a feltételeket nem fogja elfogadni. Sztálin aki jobban félt a nyugati baráttól, mint az ellenségtől, azonnal vissza is utasította. A terv kidolgozásának idején 1947-ben senki sem tartott attól, hogy a szovjet tankok megjelennek Párizsban vagy Rómában, de attól igen, hogy a szegénység és kilátás- talanság miatt egy diktatórikus, totaliáriánus vezetés kerülhet hatalomra. Akkor a különösen erőteljes baloldaltól tartottak. A Berlini Fal leomlását követően, a gazdaságukat recsegve ropogva átalakító kelet-európai országok hasonló politikai helyzetbe kerültek. A korábbi keleti fenyegettettség megszűnt, hiszen Oroszország amelynek egy polgárháború megvívásához is alig van ereje, jelenleg katonailag semmiféle veszélyt nem jelent egyetlen európai állam számára sem. Viszont az átalakulással járó nehézségek miatt egy totalitáriánus diktatúra kialakulásának szinte minden feltétele megvan a térségben. A Marshall Terv stratégiája, mely kiállta az idők próbáját, ma is követendő példa lehetne. Sikere egyértelműen mutatta, hogy a gazdaság talpra állítása maga után vonja a térség politikai stabilizálódását és garantálja annak biztonságát is. Az ötven éves évforduló kapcsán május 28-án Hágában Wim Kok holland kormányfő tolmácsolta az európai államok köszönetét Bili Clinton elnöknek és az amerikai népnek. Az ünnepségen 26 állam és kormányfő vett részt, míg további húsz állam képviseltette magát. Magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök vett részt a megemlékezésen. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a kelet-európai államok gazdasági átalakulásának megsegítéséhez legalább 100 milliárd dollárra lenne szükség, de mint kijelentették ezt elsősorban magán forrásból kell előteremteni. ■ Győztek a francia szocialisták A francia elnök Jacques Chirac, aki korábban két alkalommal is volt miniszter- elnök, 1974-76 között Gis- card d’Estaing és 1986-88 Francois Mitterand ellenzéki elnökök mellett most felhasználhatja korábbi tapasztalatait, hogy hogyan kell az ellenzéki kormánnyal együtt dolgozni. A tíz hónappal korábban kiírt francia választásokon ugyanis a szocialisták győztek. A Lionel Jospin vezette szocialisták az 577 parlamenti hely közül 268-at szereztek meg, és várhatóan a kommunistákkal és a zöldekkel e- gyütt képesek lesznek egy többségi kormány megalakítására. A szocialisták és kommuLionel Jospin nisták, akik együtt dolgoztak a választási kampány idején 700 ezer új munkahelyet i- gértek és azt, hogy megállítják az ország további privatizálását. A választások eredménye nem az Európai Unió, és az ennek érdekében tett gazdasági megszorítások visszautasítása, hiszen kisebb módosításokkal ezzel a szocialisták is egyetértenek. Inkább a fontossági sorrend áttrendeződéséről van szó, hiszen a szocialisták sokkal fontosabbnak tartják a jelenleg 12,8 százalékos munka- nélküliség kérdésének megoldását, mint a költségvetési hiány 3 százalék alá való szorítását. Politikailag azt is fontosnak tartják, hogy O- laszország és Spanyolország, amelyek a jelenlegi körülményeket tekintve szinte biztos, hogy nem képesek deficitjüket 3 százalék alá szorítani az egységes valuta a Euro 1999-es tervezett időpontjáig, rötön a kezedettől tagjai le gyenek az egységes eure valuta programnak.
