Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-06-05 / 22. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! * Ara: 75 cent Vol. LI. No. 22. Thursday, June 5, 1997 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 Éxlőth Street, New ^ork, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 NATO bővítés i Marshall Terv és öröksége Május 27-én Párizsban Clinton és Jelcin elnök, valamint a NATO többi tagországának vezetője aláírta a NATO és Oroszország között megkötött együttműködési megállapodást A találkozó meglepetése volt, hogy az európaiak többsége nem három, hanem öt taggal szeretné bővíteni a NATO-t. A franciák Románia, míg az olaszok Szlovénia belépését szeretnék elérni. E két ország belépését a 16 tagállam közül kilenc, Kanada, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Olaszor­szág, Spanyolország, Portugália, Görögország és Törökország támogatná. Egyedül Izland limitálná a bővítést a korábban hallgatólagosán elfogadott három országra, Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország az előző három ország belépését támogatja, de nem zárkóznak el a tárgyalásoktól. Oroszország, mely ellenzi a bővítést, nem emelt speciális kifogást egyetlen szóbajött ország ellen sem, de bármelyik korábbi volt Szovjetunióból alakult állam felvételét kizártnak tartja. Hazalátogatott a Pápa frkr II. János Pál pápa, akinek 1978-as megvá­lasztása óta ez a hete­dik útja Lengyelország­ba, május 31-én érke­zett Wroclawba, ahol később találkozott A- lexander Kwasniewski elnökkel. A Vatikán hangsúlyoz­za a 11 napos látogatás magánjellegét. A pápa, akinek egész­ségi állapota folyama­tosan romlik, valószí­nűleg utolsó alkalom­mal tölt ilyen hosszú dót hazájában. A kato­likus egyház vezetője a tervek szerint felkeresi korábbi túráinak színhelyét Zakopane-t a Magas Tátrában, majd a Lengyelország intellektuális központjának tartott Krakkót látogatja meg. Albright boszniai körútja Secretary of State, Madeleine K. Albright végiglátogatta a balkáni országok vezetőit és kifjezésre juttatta, hogy sokkal többet kell tenniük az eddigieknél, hogy teljesítsék az 1995- ben aláírt Dayton-i békeszerződést. Mrs. Albright Szarajevóban találkozott a három elnökkel, Alija Izetbegovic-al, Kresimir Zubak-al és Momcilo Krajisnik- al, akik feladata Bosznia egységesítése és állami létének megteremtése. Az amerikai külügyminiszter ellátogatott Banja Luca-ba az ország szerb részének legnagyobb városába. Itt, Karadzic háborús bűnökkel vádolt volt elnök befolyása alatt álló, az elnöki szerepet névlegesen betöltő Biljana Playsic asszonnyal folytatott megbeszéléseket. A meglátogatónak sorából természetesen nem hiányzott a horvát elnök Franjo Tudjman és a szerb elnök Slobodan Milosevic sem. A látogatás eredményeképpen polgári használatra is átadták az 1992-ben lerombolt, majd az amerikai műszaki alakulatok által 1995-ben újjáépített a Szávát átívelő Bracko-i hidat, melyet szimbolikusan Bosznia európai kapujának tartanak. Ötven évvel ezelőtt, amikor június 5-én a Harvard Egye­tem évadzáró ünnepségén az akkori Secretary of State George Marshall vázolta el­képzeléseit a romokban álló európai országok gazdaságá­nak talpraállításáról szinte semmiféle sajtóvisszhangot nem kapott. Az amerikai vezetés, amely tanult az első világháború tapasztalataiból, mely jaj a legyőzőiteknek elvével egyenes út volt a má­sodik világháború kirobbaná­sához, tudta, hogy nemzetkö­zi befolyásukat Európában pénzzel és nem vérrel kell megtartaniuk. Egy egészsé­ges európai gazdaság biztos és folyamatos piacot biztosít majd az amerikai termékek számára, s egyúttal politikai stabilitást is teremt, ami nemzetbiztonsági szempont­ból kívánatos. Az alapötletnél alig több elképzelést az elkövetkezen­dő tíz hónapban részleteiben kidolgozták, s megszavazva azt, Marshall Terv néven törvényerőre emelték. Ez azt jelentette, hogy az amerikai dollármilliók és az amerikai termékekkel teli haiók meg­indultak az Atlanti-oceánon keresztül, s öt év alatt a tör- ténelembe/i példa nélkül álló sikerrel újjáépítették Euró­pát. A terv máig vitatott negatí­vuma, hogy kettéválasztotta George Marshall Európát. Igaz a segítséget az akkori Szovjetúniónak is felajánlották, de szinte bizto­sak voltak benne, hogy a feltételeket nem fogja elfo­gadni. Sztálin aki jobban félt a nyugati baráttól, mint az ellenségtől, azonnal vissza is utasította. A terv kidolgozásának ide­jén 1947-ben senki sem tar­tott attól, hogy a szovjet tan­kok megjelennek Párizsban vagy Rómában, de attól igen, hogy a szegénység és kilátás- talanság miatt egy diktatóri­kus, totaliáriánus vezetés kerülhet hatalomra. Akkor a különösen erőteljes balol­daltól tartottak. A Berlini Fal leomlását követően, a gazdaságukat recsegve ro­pogva átalakító kelet-európai országok hasonló politikai helyzetbe kerültek. A koráb­bi keleti fenyegettettség meg­szűnt, hiszen Oroszország amelynek egy polgárháború megvívásához is alig van ere­je, jelenleg katonailag sem­miféle veszélyt nem jelent egyetlen európai állam szá­mára sem. Viszont az átala­kulással járó nehézségek miatt egy totalitáriánus dik­tatúra kialakulásának szinte minden feltétele megvan a térségben. A Marshall Terv stratégiá­ja, mely kiállta az idők pró­báját, ma is követendő példa lehetne. Sikere egyértelmű­en mutatta, hogy a gazdaság talpra állítása maga után vonja a térség politikai stabi­lizálódását és garantálja annak biztonságát is. Az ötven éves évforduló kapcsán május 28-án Hágá­ban Wim Kok holland kor­mányfő tolmácsolta az euró­pai államok köszönetét Bili Clinton elnöknek és az ame­rikai népnek. Az ünnepsé­gen 26 állam és kormányfő vett részt, míg további húsz állam képviseltette magát. Magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök vett részt a megemlékezésen. A megjelentek egyetértet­tek abban, hogy a kelet-eu­rópai államok gazdasági áta­lakulásának megsegítéséhez legalább 100 milliárd dollár­ra lenne szükség, de mint kijelentették ezt elsősorban magán forrásból kell előte­remteni. ■ Győztek a francia szocialisták A francia elnök Jacques Chirac, aki korábban két alkalommal is volt miniszter- elnök, 1974-76 között Gis- card d’Estaing és 1986-88 Francois Mitterand ellenzéki elnökök mellett most fel­használhatja korábbi tapasz­talatait, hogy hogyan kell az ellenzéki kormánnyal együtt dolgozni. A tíz hónappal korábban kiírt francia válasz­tásokon ugyanis a szocialis­ták győztek. A Lionel Jospin vezette szocialisták az 577 parlamen­ti hely közül 268-at szereztek meg, és várhatóan a kommu­nistákkal és a zöldekkel e- gyütt képesek lesznek egy többségi kormány megalakí­tására. A szocialisták és kommu­Lionel Jospin nisták, akik együtt dolgoztak a választási kampány idején 700 ezer új munkahelyet i- gértek és azt, hogy megállít­ják az ország további privati­zálását. A választások ered­ménye nem az Európai Unió, és az ennek érdekében tett gazdasági megszorítások visszautasítása, hiszen kisebb módosításokkal ezzel a szoci­alisták is egyetértenek. In­kább a fontossági sorrend áttrendeződéséről van szó, hiszen a szocialisták sokkal fontosabbnak tartják a jelen­leg 12,8 százalékos munka- nélküliség kérdésének meg­oldását, mint a költségvetési hiány 3 százalék alá való szo­rítását. Politikailag azt is fontosnak tartják, hogy O- laszország és Spanyolország, amelyek a jelenlegi körülmé­nyeket tekintve szinte biztos, hogy nem képesek deficitjü­ket 3 százalék alá szorítani az egységes valuta a Euro 1999-es tervezett időpontjáig, rötön a kezedettől tagjai le gyenek az egységes eure valuta programnak.

Next

/
Thumbnails
Contents