Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-05-22 / 20. szám

Thursday, May 22, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Cimoszewicz bizakodó Május elsején Washingtonban járt Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel miniszterelnök, hogy a NATO bővítés­ről tárgyaljon. A lengyel államfő a Fehér Házban találkozott A1 Gore alelnökkel. A megbeszélés után kije­lentette: biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a NATO nem ké­szül tovább engedményeket tenni Oroszországnak. Lengyelor­szág bizik abban, hogy a NATO teljes jogú tagja lesz, de a fegyveres erők modernizálásának magas költségei miatt még problémák vannak - mondta Cimoszewicz elnök. Maszhadov Moszkvába készül A csecsen elnök és az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárának grozniji találkozójáról beszámoló elképzelhetőnek tartja, hogy Borisz Jelcin és Aszlan Maszhadov aláírja a • konfliktus lezárását célzó politikai megállapodást. A fennálló nézetkülönbségeket a két elnöknek találkozón. A csecsének nemzetközi garanciákat kérnek az általuk békeszerződésnek nevezett megállapodás betartásáról, az oroszok viszont változatlanul belügynek tekintik a konfliktus lezárását. Terjed a szifilisz Kelet-Európábán A német Robert Koch Intézet adatai szerint a szifilisz ismét terjedőben van Kelet-Európábán. Oroszországban 1988 és 1995 között negyvenszeresére szökött a megbetegedések száma. A szifilisz az orosz városok közül leginkább Szentpéterváron terjed. Fehéroroszországban, Moldavában, és Romániában is számottevő az emelkedés. Az álmoktól a valóságig Napjainkra sajátos módon valósult meg az európai e- gyesülési folyamat: a polgá­rok egyetértenek abban, hogy már "egyikük sem sze­reti" az uniót. E különleges egységet aligha hízelgő szüle­tésnapi megállapításnak szánta a bécsi Die Presse elemzője, bár cikkében meg­említi az unió mai születés­napját. Negyven esztendeje Adenauer kancellár, az olasz Segni kormányfő, a francia Pineau, a belga Spaak, a hol­land Luns és a luxemburgi Bech - mindegyikük a külü­gyi tárca irányítója - írta alá a 248 cikkelyből álló római szerződést, amely az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom alapító okmánya lett. A hatok nem sokat té­továztak, a Rómában elfoga­dott okmány alapján Brüsszelben 1958 január el­sején elkezdtek dolgozni az EGK testületéi. A második világháború utáni Európa egyik legfontosabb döntése született meg annak idején az olasz fővárosban, bár ezt még akkor és még jó sokáig nem kevesen kétségbe von­ták. Ma szeretjük azt írni és mondani, hogy negyvenéves fennállásának legnagyobb változásai előtt áll az unió, elsősorban az új közép-euró­pai tagok felvétele és a közös valuta 1999-re terve­zett közös startja miatt. Le­het, hogy így van, és lehet, hogy nem: mindenesetre nem árt emlékezni arra, hogy körülbelül egy évtize­dig, a vámunió 1968-as élet- beléptetéséig igen gyakran jósolták - elsősorban marxis­ták, de nem csak ők -, hogy az EGK, vagy akkori ismer­tebb nevén Közös Piac nem lesz életképes, s előbb-utóbb felbomlik. Nem árt arra sem emlékezni, hogy mekkora válságok kísérték az integrá­ciót: De Gaulle kétszer is megvétózta Nagy-Britannia felvételét, a mezőgazdasági viták sorozatos tüntetéseket váltottak ki a tagországok­ban, de fölidézhetnénk a vég nélküli valutáris viharokat, vagy az 1991-es maastrichti szerződést ért, lényegében máig tartó bírálatokat. A közösség - ma már unió - mégis gyarapodott, a hatok­ból négy részletben tizenötök lettek, mára a világkereske­delem egyik nagyhatalma. A Die Presse elemzője nem tudja bizonyítani, amit állít: nem igaz, hogy sehol sem "szeretik" az EU-t. Az emberek, áruk, szolgál­tatások és a pénz többé-ke- vésbé szabad áramlását meg­valósító, az egységes piacot létrehozó integrációban min­degyik tagállam keményen védi saját érdekeit. Ebben az értelemben tehát nem "szeretni" kell az uniót, hanem fölismerni benne azt a kitágult mozgásteret, amit egy kis országnak nyújtani tud. Hiszen minden műkö­dési zavar és jövőbeli kérdő­jel ellenére az el- és bezár­kózás helyett a nemzetekfe- letti kitekintést intézménye­sen is szavatoló uniós rend­szer a modern Európa immár elementáris gazdasági és társadalmi igényeinek kie­légítésével a jövő század felé mutat utat. Martin József Magyar-szlovák vita a tokajiról Szlovákia a "tokaji" elnevezésű bort is be kívánja venni az Európai Unióval előkészületben álló bormegállapodásba, ami sérti a magyar érdekeket. Magyarország már 1993-ban aláírta hasonló egyezményét az EU-val - amely természetesen a tokajit is tartalmazza - ezért jelenleg ilyen néven szlovák bort nem forgalmazhatnak az unió piacain. A háttérben azonban folyik a magyar-szlovák borvita, az EU szakértői mindkét féltől bizonyítékokat kérnek: a magyarok a földrajzi elneve­zést, a szlovákok pedig néhány borverseny "tokaji" néven futott díjnyertes borát hozták fel egyik fő érvként. Meghalt a Napóleon család feje Svájci otthonában elhunyt I. Napóleon császár egyik késői leszármazottja. Bonaparte Lajos 83 éves volt, s 1926, azaz apja halála óta ő állt a császári ház élén. Lajos, aki Napóleon testvérének, Jeromosnak volt a dédunokája, 1914-ben született Brüsszelben, s mivel a korabeli francia törvények száműzetésre kényszerítették, fiatalkorát Angliában illetve Belgiumban töltötte. A holttestet Korzika szigetén, a Napóleon család kriptájában helyezik végső nyugalomra. SZÁLLÍTÁS MIAMI - BUDAPEST KÖZÖTT ZÁRT KONTÉNERBEN AUTÓJÁT, HAJÓJÁT, INGÓSÁGAIT ÉS BÁRMILYEN MÉRETŰ CSOMAGJAIT A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK! • A HÁZHOZSZÁLLÍTÁS IS MEGOLDOTT! • CSOMAGOLÁST IS VÁLLALUNK! HÍVJÁK DEZSŐT! TEL/FAX: (305 ) 863-9292 CÍM: 9092 NW SOUTH RIVER DR.# 51. MEDLEY, FLORIDA 33166 A „buta” számítógép esete Percre pontosan eljön 2000... Az ezredforduló közeled­tével a sokasodó babonás és áltudományos jóslatok mel­lett egyre hangosabban szól­nak azok a rémtörténetek, amelyeknek majd okozója korunk legracionálisabb esz­köze, a számítógép lesz az 1999-2000. év fordulóján. A megfelelő láttató erővel, szí­nes fantáziával előadott szto­rik hatalmas banki hálóza­tok, nyugdíjrendszerekössze- omlásáról szólnak, s a szak­emberek ahelyett, hogy túl­zásnak, vaklármának bélye­geznék ezeket, egyetértőén bólogatnak. Bizony, nincsen kizárva, hogy nagy nehézsé­gekkel kell szembenéznünk a jövő évezred első napjaiban, s mi, laikusok éppen úgy ki -leszünk szolgáltatva ezeknek a kellemetlen és esetleg na­gyon sokunkat érintő esemé­nyeknek, mint ahogyan egy hosszabb áramkimaradásnál tehetetlenül szemléljük leol­vadó hűtőszekrényeinket, vaksötét utcáinkat és lépcső­házainkat, a mozdulatlan lifteket a tíz- vagy ötveneme- letes házakban. Arról van szó, hogy a szá­mítógépeket működtető programok egy része csak az évszámok utolsó két jegyét tárolja - például az 1977-es évet ’97-ként jelöli -, s 1999 szilveszterén, amint éjfélt üt az óra, 00-át fognak a gépek mutatni, amivel kérdés, hogy mit kezdenek a programok. És ha programokat haszná­lók nem veszik komolyan most ezeket a ma még figyel­meztetésként szolgáló kis rémmeséket, valóban baj lesz.- A számítógép huszadik századi találmány - mondja Szalay Imre, a Digital Equip­ment Magyarország rend­szer-integrációs igazgatója -, s fejlődésének korai szakaszában, a ’60-as, ’70-es években még komoly gondot okozott a tároló nagysága. Kézenfekvőnek tetszett a - ráadásul mindig ismétlődő - 19-et elhagyni. Mindaddig, amíg olyan műveleteket vég­zünk, amelyek nem lépik át 1999. december 31-ét, nem lesz ebből probléma. A gond akkor jelentkezik, ha például 2004-ről lesz szó, mert ez 04-ként jelenik meg a programban, és ez a gép számára 1904 éppúgy lehet majd, mint 4 vagy 2004. Sok program, amikor időpontok közötti viszonyokat határoz meg, először a dátumokban lévő kétjegyű évszámokat hasonlítja össze. Például 1994 korábban volt, mint 1998, mert 98 nagyobb, mint 94. Amikor valamely idő­pont a jövőszázadban van,ez a technika csődöt mond, mert 04 kisebb mint 98, ezért a számítógép 2004-et korábbinak fogja nyilváníta­ni, mint 1998-at. S épp ilyen dátumviszonyokhoz kötőd­nek a banki hiteleket, a ka­matokat, a nyugdíjrendszere­ket, a betegbiztosításokat kezelő alkalmazások.- Az Egyesült Államokban már kormányprogramot dol­goztak ki, a cégek éves jelen­tésükben kötelezően be kell számoljanak a "2000-biztos" kompjúterrendszerekért el­végzett feladatokról. Az ál­lományok átvizsgálásához sok időre van szükség, s megfelelő koordináció nélkül a nagy intézményekben a munka nem halad. Európa később ébredt rá a problé­mára, de gyorsan "kapcsolt", az informatikai szakemberek szerint tavaly még tizennyolc, az idén már csak kilenc hónap a hátrányunk az ame­rikai vállalatokkal szemben. De az idő nagyon sürget, s ezt a határidőt nem lehet módosítani: 2000 percre pon­tosan eljön. Hajdú Éva Köszönjük Ms. Pearl Kováts adományát, mely lehetővé tette ennek az oldalnak a megjelenését

Next

/
Thumbnails
Contents