Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-05-22 / 20. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nydwü hetilapját! cent S Átszervezik az Akadémiát BUDAPEST. Az elmúlt héten zárt ajtók mögött tanácskozott a Magyar Tudományos Akadémia 160. közgyűlése. Az akadémia elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy megkapta a felhatalmazást a szovjet rendszerű és az ötvenes, hatvanas évek politikai és tudományos jellegét még mindig magán viselő intézethálózat átalakítására. Egyetlen intézetet sem szüntetnek meg, de összevonásokra sor kerül. A megüresedő épületek eladásából származó pénzt ígérték, hogy kutatási célokra kívánják felhasználni. Glatz Ferenc szerint a rossz struktúra miatt egyes kutatóintézetek, már a villanyszámlát sem tudják fizetni. Kilép az RMDSZ a kormányból? BUKAREST. Bertalan Ákos az RMDSZ képviselő, idegenfor­galmi miniszter bejelentette, hogy kilép a kormányból, ha az a nyárig nem módosítja a kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit. Az eredeti tervek szerint a módosító javaslat­nak április végéig már el kellett volna készülnie. A javasolt változtatás szerint lehetővé válna az anyanyelven való felvételi minden szinten, megszüntetnék az anyanyelvű oktatás tiltását az orvosi és a jogi területen azzal a feltétellel, hogy a megfele­lő és szükséges román nyelvű szókincset el kell sajátítani. A nemzetiségi iskolákban a román nyelvet külön program keretében is taníthatnák. Bejelentésére több a kormányban részt vevő RMDSZ politikus is kijelentette, hogy készek szolidaritást vállalni Bertalannal. _____________________________ Az első részlet törlesztése WASHINGTON, D.C. A házelnöke, Mr. Gingrich, első $50 ezer dolláros csekkjének megküldésével elkezdte 300 ezer dolláros etikai bírságának törlesztését. A büntetés törlesztéséhez Dole szenátor ajánlott fel köl­csönt, de ezt a demokraták nem tartották etikusnak. A Bizottság így csak $150 ezres hitel felvételéhez járult hozzá és Dole szenátortól írásbeli nyilatkozatot kértek, hogy nem bejegyzett lobbista. A volt szenátornak arról is biztosítania kellett a Bizottságot, hogy nem fogja sem közvetlenül sem közvetve megkeresni a ház elnökét egyetlen ügyfele érdekében sem. Mr Gingrich 1999 január 3-ig, a jelenlegi kongresszus megbí­zási határidejének lejártáig szeretné kiegyenlíteni a büntetést, tervezett könyvének bevételeiből. A házelnök éves fizetése 171 ezer dollár, az 1995-ben kiadott "Amerika megújítása" című könyvéből több mint egy millió dollár szerzői jutalékot kapott. Ellenőrzik a politikusok múltját BUDAPEST. Az elfogadott ügynöktörvény értelmében folyik a csaknem hatszáz magyar közéleti vezető múltjának átvilágí­tása. Horn Gyula miniszterelnök, aki megjelent a testület előtt kijelentette, hogy soha sem titkolta múltját, s igazságta­lannak tartja, ha bárkinek is megkérdőjeleznék a képviselői mandátumát mert információkat kapott a titkosszolgálattól. A vizsgálat egyik szempontja, hogy az illető közéleti személy ügynöke volt-e a rendszerváltás előtt a belső elhárításnak azaz a III/III alosztálynak. Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy az illető kapcsolatban állt-e az alosztállyal, azaz kapott-e infor­mációkat tőlük. Az eddig ellenőrzöttek közül még Csehák Judit szocialista képviselő kapcsolatát tárták fel, aki mint egykori miniszterel­nök-helyettes és az MSZMP politikai bizottságának tagjaként kapott bizalmas jelentéseket. Csehák kijelentette, nem szeretné, ha ügynöknek nyílvánítanák, de nem mond le mandátumáról, mert szerinte nincs olyan tény, ami miatt a nyilvánosság előtt szégyenkeznie kellene. Hozzátette, hogy minden hozzá hasonló színtű beosztásban lévő vezető megkap­ta a Belügyminisztérium jelentéseit. Kétes értékű igen A száj igent mond, de a fej rázza a nemet. Talán a leg­jobban jellemzi a helyzetet, ha azt mondjuk Oroszország tudomásul vette a NATO közép-európai bővítését. A megegyezés május 14-én Moszkvában született meg a két tárgyaló partner, Yev­geny Primakov orosz külügy­miniszter és Javier Salona, NATO főtitkár között. A megállapodás szerint, melyet május 27-én Párizsban írnak majd alá, egy új Oroszország-NATO Taná­csot hoznak létre, ahol a két felet érintő biztonsági prob­lémákat tárgyalják majd meg. A NATO elkötelezte magát, hogy nem telepít és tárol nukleáris fegyvereket az újonnan belépő tagorszá­gok területén és nem áll szándékában számottevő ka­tonai egységek állomásozta- tása sem ezekben az orszá­gokban. Oroszország szeret­te volna elérni, ha a létszá­mot egy megadott értékben határozzák meg. A NATO jelenlegi tagor­szágai közül Olaszország és Spanyolország aggódik,mely- lyel a franciák is egyetérte­nek, hogy a szövetség figyel­me ezzel elvonódik a Föld­közi tenger térségéről. így ők jobban örülnének Slové- nia, vagy akár Bulgária csat­lakozásának. A franciák, mondhatni tradicionálisan a Román belépést támogatják. Románia és Ukrajna be is jelentette igényét, hogy sze­retne együtt dolgozni a NATO-val, ami azonban NATO members SWEDEN Original members-1949 (also U S. and Canada) ®i Joined 1951-1982 EZZS Likely new members > ESTONIA RUSSIA (BELARUS' POLAND UKRAINE MOLDOVA ROMANIA SPAIN (1982) A szövetségesek aktív haderejének létszáma és védelmi kiadásai 1996-ban. Létszám Kiadások $-ban Belgium 46,300 3,230 Dánország 32,900 3,113 Franciaország 398,900 38,454 Görögország 168300 3,462 Hollandia 63,100 8,076 Izland Kanada 70,500 7,733 Luxemburg 800 121 Nagy Britannia 226,000 32,462 Németország 358,400 31,945 Norvégia 30,000 3,711 Olaszország 54,200 1,728 Portugália 54,200 1,728 Spanyolország 206,800 6,919 Törökország 639,000 5,651 USA 1,483,800 268,843 nem jelentene belépést. NATO politikusok rögtön reagáltak erre és kijelentet­ték, hogy csak a két ország közötti határkérdés rendezé­se és annak szerződésben való rögzítése után kerülhet erre sor. Nyugati részről hangsúlyoz­ták, hogy a NATO még a hidegháború idején sem adott le egyetlen puskalö­vést, s most is mint béke- fenntartó erő az oroszokkal közösen a boszniai béke fenntartója. Tehát a bővítés nem Oroszország ellenes. Az tény, hogy a NATO álla­mok a hidegháború befejezé­se óta folyamatosan csökken­tik védelmi kiadásaikat. A haderők aktív létszáma és a kiadások 1996-ban a követ­kezők voltak, (balra) Orosz részről a bővítést változatlanéi provokatívnak tartják, s hogy ez milyen i- rányban mozdítja el az orosz külpolitikát az ma már egy­értelműen látható és nem sok jót sejtet. A megköten­dő egyezmény végül is egy jogi garancia és nem több arra, hogy a NATO nem fogja kihasználni Oroszor­szág gyöngeségét egy újabb fegyverkezési hajsza kikény­szerítésével. ■ Megállapodás a Vatikánnal BUDAPEST. A Magyar Kormány elfogadta a Vati­kánnal kötött megállapodást. A kormány szóvivője törté­nelminek nevezte a jóvátételi szerződést, amely lehetővé teszi a magyar katolikus egy­ház pénzügyi helyzetének rendezését. A megegyezés értelmében az állam 100 mil­liárd forint értékű, $550 mil­lió egyházi vagyont ad vissza, melynek fejében az egyház minden további követeléséről lemond. A kommunista idő­szak alatti eltulajdonított épületek értékét 320 milliárd forintra becsülik. Visszaadá­sukra 2011-el bezárólag fo­kozatosan kerül sor. A fenn­maradó részt évi törlesztés­ként fizeti az állam az egy­háznak. A megállapodást még a parlamentnek is el kell fogadnia. A kormány hasonló megál­lapodásra törekszik a másik három történelmi egyházzal is. Egyben ígéretet tettek, hogy az egyházi oktatást u- gyanolyan támogatásban ré­szesítik, mint a világit, sőt egyes esetekben a kezdeti időszakban pozitív diszkrimi­nációt is lehetségesnek tarta­nak. ■ Választanak szomszédaink TORONTO, KANADA Június 2-án parlamenti választásokat tartanak Kanadában. A közvélemény kutatások a Liberális Párt és annak vezetőjének, a 63 éves jelenlegi miniszterelnök­nek, Jean Chretien-nek a győzelmét jósolják. Érdekes, hogy a választók 40 százaléka az ország legfontosabb kérdésének a munkanélküliséget ítéli, és Quebec-iek közül is mindössze 10 százalékuk gondolja, hogy az ország egységének kérdése a legfontosabb VOL. LI. No. 20. Thursday, May 22, 1997 —ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Thumbnails
Contents