Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-05-01 / 17. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 1, 1997 A magyar anyanyelvről dióhéjban A problematikus "Szent Jeruzsálem" Berczeller Imre Véletlen-e, hogy forradalomra hívó verssorainkban ("Forr a világ tengere, ó magyar!”) olyan gyakori az r? Nem! Ha ugyanis megkérdeznénk valakitől, hogy melyik beszédhang a "harciasabb" a magyarban, az 1 vagy az r, az illető biztosan az r-et választaná. Mint azt több tanulmányban kimutatták, az 1 I hangot inkább lágynak és finomnak Fagyai Zsuzsa halljuk, akárcsak Petőfi gyönyörű verssorában: "S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét". Köztudott továbbá, hogy a meglehetősen prózai jelentésű cipőfűző szavunkat Kosztolányi a magyar nyelv egyik legszebb szavának tekintette. A magyarázat szintén a hangok belső, jelképes jelentésében keresendő: a szűk ajakréssel képzett, felső nyelvállású i, ő és ű hangokat már a magyar kisgyermek is "világosnak" és "vidámnak" hallja, míg az a-t "sötétnek" minősíti. Sok nyelvben ezért például az i szolgál becézésre (Mumy, Pisti, Papi... stb.) Aztán meg: véletlen-e, hogy a magyarban a kis szó az i, a nagy szó pedig éppen a nyitottabb a hangra épül? Nos, igen is, meg nem is. A németben ugyan a magyarhoz hasonló jelenségre bukkanunk (klein-gro ) de az angol ennek éppen ellenkezőjét mutatja: az i jelzi a nagyobb egységet (big), az a pedig a kisebbet (small). A nyelvi rendszer tehát csak elszórtan, míg a költészet rendszerszerűen használja a hangok elemi szimbolikáját. Fagyai Zsuzsa SZENZÁCIÓS CÍMLAPOK A XX. század a magyar napisajtó címlapjainak tükréban Vince Mátyásnak, a Heti Világ- gazdaság alapító főszerkesztőjének v álogatása a magyar napilapok 1900- 1990 közötti címlapjaiból készült. A XX. szazad magyar történelmének érdekes, a napi izgalmakon túlmutató eseményeit kötötte egy csokorba, történelmi olvasókönyvet nyújtva az- érdeklődőnek. E válogatás az emlékezet által megőrzött fontos - s gy akran tragikus szenzációinak gyűjteménye. Nincs a századnak egyetlen éve sem, amelyikből ne volna címlap a kötetben. A szerkesztő korszakokra bontva tálalja századunk sorsfordító szenzáctóit. Az 1956-os forradalom külön fejezetben szerepel: minden napjáról beszámol egy-egy újság címlap. A kötet a rendszerváltással, az MDF választási győzelmével és az MDF SZDSZ paktum megkötésével zárul. Szinte kivétel nélkül szerepelnek a kötetben a század jelentős napilapjai: a Pesti Napló. Az Est. a Világ, a Népszava, a Szabad Nép. és termé­szetesen az elmúlt négy évtized vezető napilapjai: a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. A lapoldalak reprodukciója kiváló, mindegyike jól olvasható. A század magyar történelme szinte tálcán kínálja a kötet korszakokra bontását. Az elkülönülő fejezetek elején a kor napilap-történetéről találhatunk összefoglalót. Könyvtárának olyan darabja lehet ez az album, mint egy kincsesláda: mindig talál benne valami máshol fel nem lelhető értéket. <2*7 „idai, 23x30 cm) Ára :$32.- » + s3.- fourth class, vagy + S5.- first class postázásra. ^ NY sale ta\ 8.25% - If applicable. Postai úton megrendelhető, csekket vagy money order-t küldve az alábbi címre: BLUE DANUBE GIFTS 217 East 86. St, Suite 244, New York, NY. 10028 (Ez postacím, nem üzlethelység) Rendeléskos használhatja hitelkártyáit is: TELEFON és FAX: (212) 794-7099 FELHÍVÁS ! Kérjük mindazok sürgős jelentkezését, akiknek Forint-, vagy Dollár-számlájuk van a budapesti székhelyű Pénzintézeti Központban, s akik nem kapnak rendszeresen értesítést számlájukról, illetve akiknek a bank nem fizet kamatot a számlán elhelyezett betétjük után, vagy bármiféle feltételhez köti a bankszámlán lévő pénz átutalását! Kérjük a pontos nevet, címet és telefonszámot megírni nekünk, hogy azonnal kapcsolatba léphessünk Önökkel. Címünk: Pénzintézeti Központ Claim, P.O.Box 480218 __________Los Angeles, CA 90048 Elöljáróban néhány dolgot szeretnék megemlíteni: Jeru­zsálem 4000 éves történelme folyamán összesen két állam­nak volt a fővárosa. K.e. 11. sz-ban Dávid a jebuzitáktól elhódította. Azóta nevezi a zsidó hagyomány Dávid vá­rosának. Itt építette fel fia, Salamon a zsidók istenének tiszteletére az első Szentélyt és lett az ő szent városuk. K.u. 70-ben, Titus római hadvezér a zsidó lázadás le­verése folyamán a várost elfoglalta, a Heródes által épített második szentélyt lerombolta és a zsidókat ki­űzte. Ekkortól számítódik a zsidók szétszóratása a világ minden tájára. A várost e- zután számos hatalom birto­kolta, míg 1099-ben Buliion Gottfried vallási fanatizmus­tól fűtött keresztes "vitézei" és garázdálkodástól megré­szegedett, Európa szemetjei­ből álló bandai élén a szeld- zsuk-törököktől elfoglalta, a város arab és zsidó lakosait kardélre hányta. Ezzel meg­alapította a jeruzsálemi ki­rályságot, Jeruzsálemmel, mint fővárossal. A rövid, de annál dicstelenebb életű bi­rodalomnak a kurd szárma­zású Szaladin vetett véget 1187-ben. E rövid epizód óta Jeruzsálem csak 1948- ban, a megújhódott zsidó állam, Izrael megalakulásával lett ismét fővárossá. Másodszor: A történelem folyamán még soha nem for­dult elő, hogy két államnak egyazon város lett volna a fővárosa. ( A vatikáni "ana­lógiáról" majd máskor. ) Harmadszor: A "Területi­leg befejezett tény" fogalma. A világnak nincs más dolga, mint egy kisebb térképen nem is látható földecske sor­sával törődni. Itt egy meglé­vő és egy megvalósulni akaró állam vívja honfoglaló har­cát, vérrel és tárgyalással vegyítve. A palesztin nép, mint ilyen a történelem fo­lyamán soha nem létezett. Létrejötte a zsidók ősi, de évszázadok óta arab lakta földjén újra életre kelő or­szága megvalósulására kifej­lődött reakciónak köszönhe­tő. Szülőapja a modern idők egyik legellentétésebb, de kétségen kívül legeredmé­nyesebb népvezére, Jaszer Arafat. Az arabok számára oly megalázó vereséggel vég­ződő 1967-es u.n. Hat napos háború többek között a Jor­dániától megszállott, de jogi­lag nem hozzá tartozó, a Jordán folyó nyugati partja és vele együtt Jeruzsálem keleti része is izraeli meg­szállás alá került. Az egye­sített Jeruzsálemet Izrael r ismét soha fel nem osztható fővárosának nyilvánította ki, amit azonban nemzetközileg nem ismertek el. Jeruzsálem az arabok alatt kis, poros szunnyadó, telje­sen jelentéktelen városka volt, valahol a hegyekben elbújtatva. A Palesztinának nevezett térség a múlt század végén megindult zsidó vissza- vándorlással kezdett életre kelni. Maláriás mocsarakat csapoltak le, városokat, (Tel Aviv), és mezőgazdasági te­lepüléseket létesítettek, ipari és kereskedelmi vállalatokat keltettek életre. A föld, il­letve a sivatagi homok értéke fellendült, mert a zsidók fel vásárolták, és ott teremtettek virágzó mezőket. Az addig gyéren lakott területekre arabok is kezdtek leteleped­ni. Jeruzsálem lakossága is gyarapodott. Palesztina 1918-ban angol megszállás alá került a Népszövetség megbízatásából, Jeruzsálem székhellyel. 1947-ben, ami­kor az ENSz határozata Pa­lesztinát egy arab és egy zsidó részre osztotta, (ame­lyet az arabok nem fogadtak el), Jeruzsálemnek kb. 165.000 lakosa volt, ebből 100.000 zsidó. A túlnyomó­an arab lakta Ó-városban is lakott 25,000 zsidó. 1948 május 14-én Ben Gurion, a jövendő miniszterelnök Jeru­zsálemben proklamálta Izrael államának létrejöttét. A környező arab államok azon­nal háborút indítottak azzal a céllal, hogy azt, zsidó lako­saival együtt megsemmisít­sék. Izrael területe a fegy­verszünet megkötése után lényegesen nagyobb lett az eredetileg kijelöltnél, de Je­ruzsálem akkor már csaknem pusztán arab lakta keleti ré­sze, és a Nyugati part jordá- niai megszállás alá került. A maradék zsidók elhagyták házaikat, a jordán hatóságok a fegyverszüneti megállapo­dás semmibevételével 58 zsi­nagógát leromboltak, az O- lajfák hegyén lévő temetők sírköveit utca és latrina kö­vezésre használták, a Nyugati fal látogatását a zsidók szá­mára betiltották. Területileg befejezett tényt teremtettek. folytatjuk Tizenkét hivatalos nyelvet használnak Brüsszelben Hogyan alakul majd a nyelvhasználat az Európai Unióban az integráció előre­haladtával? Folytatható-e a jövőben is az a mai gyakor­lat, hogy az összes tagország nyelve hivatalos nyelvnek számít? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az EU szakemberei. Az Európai Unió ma tizenkét hivatalos nyelvet (angol, dán, finn, francia, ír, görög, holland, német, olasz, portugál, spa­nyol és svéd) tart szá­mon. Minden hivatalos do­kumentumnak meg jeli len­nie az összes hivatalos nyel­ven,, a tolmácsszolgálatnak pedig minden nyelvet min­den nyelvre kell fordítani Érdekességként csupán né­hány adat: Brüsszelben az Unió Európai Bizottságának munkáját 450 főállású tol­mács segití, 1995-ben a tol­mácsnapok száma elérte a 120 ezret, 1400 fordító kö­rülbelül egymillió oldalt for­dított több mint száz irányba. Felmerül a gondolat, hogy a jövőben legyen csupán három hivatalos nyelv: fran­cia, angol, és német. Ez a- zonban ellenkezik az Unió alapelvével, amely kimondja a tagállamok hivatalos és munkanyelveinekegyenjogu- ságát. P. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy SZENZÁCIÓ Válogatta Vince Mátyás "l i HIHDEHBURG (nínd'sukSot\ii1[ A parasztkirály IU-----Auinnilótték Adrim Amfréstlj Nigruéltő gyévOanepséP^^^^^ZM f olimpiai stadionban üfSYetlen | ! t. 0«alt-új^.. Leiuhant és meghalt Ui .__Endre« György, a hős magyar őteánrepülő | I u l TlL*2l Tlfn 11 ^^2727^^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents