Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-04-24 / 16. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Miért vannak itt a katonák? Befektetés a párt jövőéért WASHINGTON Április 17-én a kongresszus vezetője Newt Gingrich bejelentette, hogy az etikai bizottság által kiszabott $300 ezer büntetésének kifizetéséhez Bob Dóiétól vesz fel kölcsönt. A megállapodás szerint, amit az etikai bizottságnak még jóvá kell hagynia, Mr. Gingrich két évvel tervezett kongresszusi tevékenységének befejezése után, 2005-ben kezdené meg az összeg visszafizetését. Mr. Dole, a kölcsönt és annak kedvező feltételeit úgy nyugtázta, hogy ez saját befektetése pártja jövőjét illetően. Nem kevesen viszont úgy gondolják, hogy ez egy esetleges befektetés arra az esetre, ha felesége úgy dönt, hogy elindul a 2000-es elnökválasztáson. Reményt keltő felfedezés Tudósok felismerték az HÍV fertőzés teljes mechanizmusát. A vírus proteinje szigony­alakúvá változik és így hatol be a megtáma­dott sejtbe. A folyamat azonos, az 1982-ben felfedezett influenza vírus hatásmechanizmusával. A felfedezés nem azt jelenti, hogy megvan az ellenszer a betegség gyógyítására, de a fertőzés folyamatának megismerése mindenképpen óriási lépés és hathatós segítséget nyújt a gyógyszeripar számára, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő ellenanyagot. A felfedezést a Whitehead Institute és a Harvard Egyetem kutatócsoportjai szinte egyidőben jelentették be. HÁGA.Április 15-én a szlovák küldöttség zárszavával befejező­dött a bős-nagymarosi vízlépcső hágai perének szóbeli része. Szénási György a magyar küldöttség vezetője reménykedik abban, hogy a Nemzetközi Bíróság törvénytelennek minősíti a C variáns megépítését és kétoldalú egyeztetésre kötelezi a feleket. Az Ítélethirdetés őszre várható. Lemondott Pető Iván BUDAPEST Április 14-én Pető Iván rendkívüli ülésre hívta össze a Szabad De­mokraták vezetőit, ahol be­jelentette lemondását. Új­ságíróknak azt mondta, hogy függetlenül attól, hogy a döntést egy héttel ezelőtt hozta megi a gondolat már régóta megfogalmazódott benne. Úgy érzi, hogy bizo­nyos pozíciókat nem lehet hosszú ideig betölteni, s egy évvel a választások előtt ez a vezetőváltás mindenképpen a párt javát szolgálja. Javasol­ta, hogy a párt irányítását Kuncze Gábor bel­Pető Iván ügyminiszter, míg a parla­menti frakció vezetését a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Szent Iványi Ist­ván vegye át, ő maga, csak egyszerű országgyűlési képvi- selőként kíván a to­vábbiakban tevékenykedni. A tervek szerint az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlését május 24-re hívnák össze, ahol végérvényesen dönte­nek, arról hogy ki veszi át a párt vezetését. Egyelőre mindenki csak találgatja, hogy mi áll a hir­telen lemondás hátterében, mely várhatóan nem fogja megváltoztatni a két kor­mányzópárt eddigi viszonyát. Az ellenzék természetesen, süllyedő hajóról való mene­külésként értékeli a döntést. Jelcin késznek mutatkozik Jelcin elnök április 17-én Baden-Badenben találkozott Helmut Kohl német kancel­lárral, ahol kijelentette, hogy május 27-én hajlandó lesz aláírni a NATO tagállamok vezetőivel az Észak Atlanti Szövetség tervezet bővítésé­ről szóló megállapodást. Már-már úgy tűnt, hogy a Chirac francia elnök által szervezett és Primakov orosz külügyminiszter párizsi láto­gatásakor megbeszélt idő­pont nem lesz tartható, hi­szen két nappal korábban Jelcin elnök szóvivője még azt hangoztatta, hogy a nyu­gat a hidegháború befejezé­sét követő legnagyobb hibá­ját követi el a NÁTO terve­zet bővítésével. A lassan, de változó hangnem oka az, hogy Oroszország szeretné megszilárdítani kapcsolatait a nyugati államokkal. A német kancellár a világ leg­fejlettebb ipari államainak találkozóját a G-7, követke­zetesen G-8-nak nevezte, jelezve, hogy az Oroszország­gal kibővült. Kovács László magyar kül­ügyminiszter április 16-án Brüsszelben a NATO tanács­ülésén, tájékoztatta a tagálla­mok nagyköveteit Magyaror­szág NÁTO csatlakozásra történő felkészüléséről. A megbeszélés a szervezet és a csatlakozni szándékozó part­nerországokkal 1996-ban elindított egyéni párbeszéd­sorozat záróeseménye volt. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy mivel a pontos feltéte­lek csak a csatlakozás során válnak ismertté a minisztéri­um még nem végzett vizsgá­latokat arra vonatkozólag, hogy a csatlakozás anyagilag milyen terhet jelentene az országnak. Szentiványi Gábor államtitkár különböző kutatóintézetek tanulmányait idézve évi 7,8-9 milliárd forin­tot említett, ami a honvédel­mi költségek 8 százalékos emelkedését jelentené. Az amerikai Kongresszus számára kidolgozott tanul­mány szerint az összköltség tíz éves periódusra 27-35 milliárd dollárba kerül majd. A bővítés közvetlen kiadásai 9-12 milliárd dollárra rúg­nak, melynek 35 százalékát fedezi a csatlakozó ország, 15 százalékát az Egyesült Államok, míg a fennmaradó 50 százalékot a NATO többi tagállama állja. ■ Nincs elegendő bizonyíték JERUZSÁLEM Izrael állami fővádlója április 20-án bejelen­tette, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Netanyahu miniszterelnök ellen vádat emeljenek. Az ügy januárban pattan ki, amikor egy televízió riportban azt állították, hogy a miniszterelnök annak fejében nevezte ki Róni Bar-On-t főbírónak, hogy megsegíti közeli támogatóját a korrupcióval vádolt Aryeh Deri-t. Simon Peres az ellenzéki Munkáspárt vezetője lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. Az olasz hadsereg vezette, francia, spanyol, görög, török, román, osztrák és dán kato­nákból álló 6000 fős nem­zetközi alakulat fele már meg­érkezett Albániába, hogy bizto­sítsa az élelmiszer és egyéb szállítmányok zavartalan szállí­tását. Az országban dolgozó és a se­gélyszállítmányokat szétosztó két szervezet, a Vöröskereszt és a Világ Élelmezési Program dolgozói megkérdőjelezik azonban a katonai segítség szüksé­gességét. Az országban uralkodó káosztól és a kormány összeomlásától függetlenül a piacok működnek és az élelmet a szokott módon be lehet szerezni. Csak a kórházakban, öregotthonokban és azokon a helyeken vannak problémák, amelyeknek az ellátását korábban a kormány biztosította. Felmérésük szerint körülbelül 140 ezer családnak van szüksé­ge segítségre, akiknek a kiosztásra kerülő egyszeri segélycso­mag, mely 50 kilogramm liszt egy zsák bab és némi főzőolaj elegendő lesz az aratásig. A két szervezet szerint az albánok közül egyrészt szinte senki sem éhezik, másrészt a külföldi katonák csak az amúgy is meglévő bizalmatlanságukat növelik. Jelcin elnök és Helmut Kohl kancellár

Next

/
Thumbnails
Contents