Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-04-10 / 14. szám
Thursday, April 10, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Corvinus-dij 1997 Szabó István filmrendező vehette át elsőként az elmúlt évben alapított Corvinus-dyaL Az elismerést a Budapesti Európa Intézet adományozza olyan személyiségeknek, akik a magyar állam és nemzet európai kapcsolatrendszeréért sokat tettek a kultúra, a tudomány és a politika területén. A díjat a Magyar Tudományos Akadémián Herbert Batliner, az európai kulturális, tudományos és oktatási élet elismert személyisége adta át a neves filmrendezőnek. / Áprilisban ifjúsági világfórum Magyar Ifjúsági Világfórumot tartottak Budapesten április 3-5 között, amelyen 100 fiatal küldött vett részt a nyugati régiókból, a Kárpát medence országaiból és az anyaországból. A Magyarok Világszövetsége visszaköltözött a felújított Benczúr utcai székházba, a Semmelweis utcai épület a szövetség közéleti és kultúrális központjává válik. Olajmezőt találtak az angolok Új, tenger alatti olajmezőt találtak az angolok. A British Petroleum a Shellel közösen folytatott kutatás során talált rá a becslések szerint mintegy 200 millió hordó olajat tartalmazó mezőre, 160 kilométerre nyugatra a Shetland-szigetektől. Angliá egyébként adórendszerével is elősegíti az olaj és földgázkutatást- és termelést. Boszniát felfegyverzik Mostantól kezdve az Egyesült Államok lesz a boszniai hadsereg legfőbb szállítója, s e területen felváltva Iránt - jelentette ki James Pardew a szarajevói tv -ben. Pardew annak a programnak az irányítója, amelyet az amerikai kormányzat a boszniai katonai erők kiegyensúlyozására hajt végre. Már több ország csatlakozott a programhoz: Indonézia kiképzőcsoportot indított Boszniába, s Jordánia, Pakisztán, Malájzia, valamint több öböl menti ország is kifejezte érdeklődését. A CNN megkezdte adásait Kubából A CNN hírtelevizíó megkezdte adásait új havannai irodájából. Huszonnyolc év óta a CNN az első amerikai média, amelynek a kubai hatóságok állandó tartózkodási és munkaengedélyt adtak. Clinton elnök februárban járult hozzá a tv-társaság kubai tevékenységéhez. Lézerfegyver készül Amerikában > Az amerikai légierő a tudományos fantasztikus történetek világába illő. repülőgépekről működtető lézerfegyver kifejlesztésén dolgozik. Ronald Fogleman tábornok a haderőnem vezérkari főnöke a Washington Times-ben kifejtette, hogy a kísérletek jól haladnak és elképzelhető, hogy hat éven belül már ki is próbálják az új katonai technológiát. A Boeing-747 katonai változatába olyan energiatartalmú rakétákat szerelnek be, amely több száz kilométeres távolságból képes mindent megsemmisíteni, lézersugár nyalábokat bocsát ki magából. SZÁLLÍTÁS || USA - MAGYARORSZÁG I AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT, ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG. 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 I PENNSYLVANIA OFFICE: (215) 766-2597 Az egyenlőség és a szabadság mindinkább fikcióvá válik... Létezik-e még demokrácia? Sokat idézték az elmúlt pár évben Sir W. Csurchillt. Állítólag valami olyasmit mondott a demokráciáról, hogy förtelmes, de nincs nála jobb. Erre általában bólogatnak mindazok, akik csinálni vélik a politikát vagy szenvedik , és nem szoktak utánanézni. Miért is, ha egyszer maga Churchill mondta? Ugyan, látta-e valaki mostanában a demokráciát? Mert nem az kérdés, hogy rossz, de nincs nála jobb, hanem, hogy létezik-e egyáltalán. A tanúk, akik rendszeresen vallomást tesznek mellette, vajon a demokráciát látják-e vagy a látszatát, a délibábját, aminek leple alatt, mögött - enyhén szólva - különös dolgok történnek? Csupán a rend kedvéért ismételjük meg, hogy az újkori demokrácia három forrásból táplálkozik, melyek egyenként meglehetősen bokrosak, s egyúttal az ismérveket is magukba foglalják. Az első metafizikai forrás. Formailag negatívum: a társadalom ne legyen szakra- litásra törekvő építmény, ne legyen szellemi (is), hanem kizárólag földi, emberi alkotás. Ennek jelei kétségtelenek. A modern demokráciák mind ilyenek. Szekura- lizáltak. Az úgynevezett kereszténydemokrata kormány- zásúak is úgy beszélnek az élet, az állam, a társadalom és az emberi személy ügyeiről, mintha Isten nem léteznék, mintha őt semmilyen módon nem kellene bekalkulálni a közügyek eldöntésébe. Természetesen a hozzá kapcsolódó, és belőle eredő célok, eszmék sem számíthatnak arra, hogy realitásnak tekintsék őket. David C. Korten közelmúltban megjelent könyvében (Tőkés társaságok világuralma) brutális dolgokat mond arról, amiről itt annyian álmodoznak az elmúlt évtizedekben. Egyszóval azt, hogy nincs. Nem szó szerint, mert ő, Korten, demokrata és liberális és vágyik rá, csak hát. Szembe kell néznünk a tényekkel. Példátlan méretű gigászok állnak szemben az egyes emberrel. Ma a leggazdagabb húsz százalék teszi zsebre a földön keletkezett jövedelmek 83 százalékát, a legszegényebb húsz százaléknak az I összjövedelem 1,4 százaléké- j val kell beérnie. Az USA- ban a leggazdagabb egy százalék - 1989-ben - annyit keresett, mint az alsó negyven százalék népessége együttvéve. Michael Jordan kosárlabdázó a Nike cipők reklámozásáért 1992-ben húszmillió dollárt kapott, egyedül többet, mint a cég indonéziai cipőgyárainak munkásai összesen... 1994- ben 358 milliárdos személyi vagyona megfelelt a legszegényebb 2,5 milliárd földlakó ösztulajdona értékének. Az oktatási, az egészségügyi, hajlandósági stb. esélyek összehasonlíthatatlanok. Immár nem csupán a gazdag és szegény országok között, hanem az egyes országokon belül is. A legszegényebb államokban is szaporodnak a milliárdosok... 1957-ben az USA-ban a vagyonadó 45 százalékát még vállalatok fizették, harminc év múlva ez az arány már csak 16 százalék volt.Közben a költségeket társadalmasít- ják, a köz fizeti a termelésükhöz szükséges infrastrukturális, ökológiai, oktatási stb. költségeket, s ők nyelik a hasznot. így van Magyarországon is. A legtöbb adót a legszegényebbek fizetik, a gazdagok szinte semmit. A nagy- vállalatok világszerte kilobbyzzák a nekik megfelelő jogi kereteket, ugyanakkor nemhogy helyi, de már nemzeti kötődésüket is elvesztették. Tömérdek leányvállalatuk közül ott termelnek, ahol a legolcsóbb a munkabér, ott mutatják ki a hasznot, ahol a legkisebb az adó. Az árakat és a béreket önkényesen, monopolhelyzetükkel vagy gazdasági túlsúlyukkal visszaélve határozzák meg. Megállapodásokat kötnek a kormányokkal, melyek terheit a helyi adófizetők viselik. Technikailag ezt úgy bonyolítják, hogy nem választott tisztviselők írják alá a szerződéseket. Korten amerikai példákkal bizonyítja, hogy a nagyvállalatok az adófizetők pénzén létesítenek új üzemeket, aztán ha nem tetszik, odébbállnak. Magyarországon példaszerűen nyomon követhetők Korten levelezései. Például a helyi kisvállalkozások letörése a legfrissebb tb-rendelke- zésekkel a multik érdekében. Természetesen "demokratikus" keretek között, világbanki ajánlások megszívlelé- se és indirekt jogi eszközök révén. Multikultúrális porhintés közben folyik a nemzeti kultúra megsemmisítése és leváltása egy hollywoodias bárvilágban. Nálunk és mindenütt, ahol hagyják. A magyar választók elsöprő többsége 1994-ben úgy döntött, hogy visszakivánja a hálózatot. A szocialista összeköttetés-rendszerét, azt az úgyszólván össznépi bűnszövetkezetet, ami a szocializmus évtizedeiben kiépült. Hogy azóta a hálózat hibáit kijavították, s ismét működik a dolog, bizonyítja a számtalan ügy, melyek lényege a joginfláció, hogy jogos és törvényes célok csak a hálózat igénybevételével érhetők el, továbbá, hogy morálisan bukott alakok maradnak a helyükön, vagy ha elmennek, hamarosan visszatérnek, mintha mi sem történt volna. A hálózat természetesen lelkes örömmel tejesíti túl a nála jelentkező tőkés társak óhajait. Nagy kérdés, hogy van-e ma Magyarországon olyan politikai erő, amely először is merne szembeszállni a tőkés társaságok világuralmával, utána pedig képes volna rá. Mert szövegelni könnyű. De hogy mi a teendő és hogyan, ez a fogas kérdés. Én úgy vélem, a baj az első lépéssel kezdődött, az élet deszakralizációjával. Magyarul durvább : szentségte lengésével. A mefisztói alkuval. A javítást így éppen itt kellene kezdeni. Czakó Gábor. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.1 ,24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség ' . Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy
