Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-10-03 / 37. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 3, 1996 Háttérjáték volt? Í00 éves a Rába! Volt-e Moszkvának háttérszerepe az 1956. október 23-i magyarországi robbanásban? Kétségtelen: a sokat emlegetett XX. kongresszus indította el a sztálini struktúrák és vezető klikkek bomlását. Itt-ott azonban szóba kerül, hogy a felkeléssé erősödő elégtelenségi mozgalmak közvetlen bátorítást is kaptak szovjet vezetőktől. Nyíltan néhány évvel ezelőtt vetette fel a kérdést Elmer István újságíró az Új Ember katolikus hetilapban. Véleménye szerint Hruscsovot nagyon idegesítette, hogy a hűbéres országokban még mindig kis Sztálinok ülnek a trónon. A Kremlben életre menő hatalmi harc folyt, s nem volt közömbös, hogy a vazallusok kit támogatnak. Nos, Csehszlovákiában és a balkáni kommunista országokban a diktátorok nagyon keményen tartották a gyeplőt; Magyarország és Lengyelország látszott a lazítás alkalmas indítási frontjának. Rákosit sikerült megbuktatni. Utóda, Gerő Ernő ugyan a sztalinycek embere volt, de a bomlást megakadályozni nem tudta. A lengyel munkásfelkelést Hruscsov szerencséjének tarthatjuk. Elkergették a sztálinista vezetőket, s a kommunista diktatúra tömlöcéből kiszabadult Gomulkával - a kezdeti bizalmatlanság ellenére - Hruscsov és támogatói szót tudtak érteni. A lengyelek nemzeti érdekből nem mentek tovább. Nem akartak teljesen kibújni a Szovjetúnió hóna alól, mert más nem védhette meg őket az esetleges német revánstól. Október 23-án Gerő és az itteni szovjet parancsnok pánikba esett. Ez volt az első szovjet beavatkozás oka. De Gerőtől mégis sikerült megszabadulni (ha nem is az első menetben). Ám a sodrás ettől nem állt meg. Néhány nap múlva nyilvánvaló lett: ha Magyarországon nemcsak a sztálinizmus maradványa, hanem az egész kommunizmus vereséget szenved, Molotov és társai rábizonyítják Hruscsovra az árulást, s a főtitkárnak el kell tűnnie, esetleg nemcsak a hivatalból, hanem az élők sorából is. O tehát elfogadta ellenfelei követelését. Csak annyiban kerülte meg őket, hogy a művelethez megkereste a saját embereit. Nem sok túlzással állíthatjuk, hogy Kádár János akkor megmentette Hruscsovot, vagy legalábbis segített neki, hogy vetélytársainak csapdájából kitörjön. Szóval, a kezdet nem volt ellenére némely moszkvai nagyur- nak, a folytatás annál inkább. Kisvártatva működésbe lépett az ideológia, a fordulatot elnevezték ellenforradalomnak. (A poznáni események ilyen címkét nem kaptak.) Az elnevezésben több mint harminc év múltán ismét változás történt. Végh Antal íróban felmerült a gyanú, hogy megint Moszkva keze van a dologban: "Mint ahogy kiosztott szerep volt később az is, hogy Pozsgainak meg kellet mondania, hogy nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Azt hiszem, mindkettő moszkvai indíttatású dolog volt." (Ölbeülni; Dorombolni Bp., 1992. - 148-149. 1.) Mit tehetnék hozzá? "No comment" - ahogyan az angolszász országok diplomáciája és tájékoztatása szokta mondani. Dr. Bán Ervin Az Aradi Tizenhárom Minden népnek van egy múltja emlékei, nyelve... Vannak ősi harcosai, s van egy történelme. Azok között vagyunk mi is kik jövőért vívnak. Volt barátunk, ellenségünk és magyarnak hívnak. Elkobozták kardjaikat, nem ültették lóra. Arad mellett ítélték el, Bécsi parancsszóra Hazafias céljaiknak halál lett az ára. Egymás után akasztották osztrák bitófára. Viseltünk sok nehéz harcot, pusztítását annak. Odaveszett Petőfi is, s mártíraink vannak. Szabadságért ömlött a vér, nem bírtuk a jármát... Lefogták a vezéreket, mind a tizenhármat. Hasztalan most felsorolni minden egyes percet... Vitézeink nem hagytak mást: könnyet és keservet. Habár akkor hőseinknek elfojtották hangját, Ezernyolcszáz negyven nyolcnak meghúzzuk harangját. Varázsolja át az Eget felhők helyett kékre Vezessen egy szabad útra békésebbre, szépre. Őszi szellő simogasd meg az Aradi völgyet, S öleld át a Tizenhárom sírba döntött Tölgyet Tordai Matyó Magyarország nyugati városának legnagyobb gépipari vállalata, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt, száz évvel ezelőtt, 1896-ban alakult, s egy évszázad történelmi változásait nemcsak túlélve, hanem átélve, ma is meghatározó gazdasági vállalkozása nemcsak a városnak, hanem Magyarországnak is. Mi tette lehetővé ezt a százéves fejlődést, mi áll a centenáriumi sikertörténet mögött... Ha belelapozunk a 100 évvel ezelőtti dokumentu mokba, a mai legmodernebb és legracionálisabb gazdasági gondolkodás alapjaival találkozunk. Ha azt keressük, miben rejlik a nyugat-magyarországi régió mai gazdasági vonzereje, sikere, igencsak ismerős momentumokra bukkanunk a száz évvel ezelőtti történetben. Győrött már a XIX. század közepétől kezdve voltak - elsősorban élelmiszer-ipari - kisüzemek: malmok, tésztagyárak, cukorgyárak, olajgyár. A kereskedő tőkések első, nagyobb szabású közös ipari vállalkozása a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. megalapítása volt. (1884). A szeszgyártást viszont 1887- ben már csőd fenyegette. "Pedig Győr, mint vasúti gócpont, négy folyó közelében, nem távol az ország szivétől, az osztrák főváros szomszédságában gyárvállalatokra kiváló alkalmas talajt képez" - fogalmazta meg az akkori polgármester, Zechmeister Károly. Pénzügyi támogatást a szeszgyár először a Wiener Bankvereintöl-, majd az osztrák Lederer tőkéscsaládtól kapott. így lett Lederer Emil bécsi és Lederer Richárd prágai gyáros a Győri Szeszgyár főrészvényese. Alig néhány év múlva a vagongyár alapításának terve a Lederer testvérektől indult ki. 1896 március 27-én Győr város törvényhatóságához egy beadvány érkezett. Vállalkozók egy csoportja gép- és vagongyár felállításához kérte a város támogatását. A Győri Hírlap beszámolt arról, hogy a gyáralapítási szándékot a város törvény ha* tósági bizottsága kedvezően fogadta. Az 1896- március 27-ei közgyűlés határozatában kimondta, hogy "a Győrött felállítandó Gép- és Vagongyár létesítése iránti törekvéseket a város jövő ipari fejlődése tekintetében tőle telhetőén támogatni és kedvezményekben részesíteni hajlandó, mely kedvezmények minőségét és mérvét a folyamatban tee ndő tárgyalások eredményéhez képest fogja annak idején megállapítani". Az, hogy ma Győrben például a legnagyobb német autóipari konszern egyik meghatározó motorgyárát építi ki, nemcsak az olcsóbb magyar munkaerőnek, a kiváló logisztikai környezetnek, hanem annak a magas szakmakultúrának, illetve az ezt elősegítő oktatási intézmény- rendszernek is köszönhető, melynek megszületésénél a Rába bábáskodott, s a százéves működés során mindvégig meghatározó alappillére volt a sikeres működésnek. D.A. (Magyar Hírlap) Budapest Búcsú a vadgesztenyéktől? A pusztulásért felelős moly délről érkezett A főváros közterületein 19 ezer vadgesztenyefát tartanak számon. E fák pusztulására tavaly figyeltek fel, s hamarosan megtalálták a kártevőt, a vadgesztenye-aknázómolyt. A moly elleni védekezésül az idén kísérleti jelleggel két alkalommal lepermetezték a fákat. Egy fa egyszeri permetezése kétezer forintba került, az összes fővárosi favédelme évi 15-20 millió forintba kerülne. Újonnan megjelent kártevő, a vadgesztenye-aknázó- moly pusztítja a magyar városok fáit. Az éghajlat melegedésének hatására változik Magyarország éghajlata, s eddig ismeretlen élőlények hódítanak életteret maguknak. így érkezett délről a kukorica-levélbogár, az almafák tűzhaláláért felelős baktérium, a platánt károsító csipkés poloska, a japán akácon élősködő eperfapajzstető és most az aknázómoly. Nem lehet pontosan tudni, hogy hány vadgesztenyefa nő az országban, az azonban bizonyos, hogy ez a növény a múlt században és a század- fordulón divatban volt, s az akkori fa telepítőknek kö- vadgesztenye díszíti az utak szönhetően ma is sok ezer mentét,a parkokat. jgfclP » ....1 ,| I* j Magyar Könyvek *Ljm * * Zenék és Videók RENDELJE MEG INGYENES KATALÓGUSUNKAT! Az nem elég ki fejező, hogy a legnagyobb - a LEGJOBB a választék! BLUE DANUBE Gifts - 217 East 86. St, Suite 244 New York, NY. 10028 - Tel / fax: (212) 794-7099 (E/ a cím levélcím, nem üzlcthelység.) E-MAIL: blue danube@msn.com - VAGY: blue-danube@hungary.com Egyetlen egészséges fa sincs a hat kilométeres etyeki gesztenyesoron.
