Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-10-03 / 37. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Mit takar a múlt? Budapest Az ügynökök után kutató, úgynevezett átvilágító bírák október 2-án megkezdték a parlamenti képviselők ellenőrzését. Naponta 5-5 honatya ellenőrzésére kerül sor, ahol a meghívottakat tájékoztatják majd arról, hogy nevük szerepel-e a polgári és katonai titkosszolgálatok archívumai­ban, illetve az államvédelmi hatóság aktáiban. Amennyiben igen, akkor a bizottság bizonyítási eljárást kezdeményez, s ha ennek eredményeképpen kiderül hogy az illető AVH-s ügynök, vagy a Nyilaskeresztes Párt tagja volt, úgy a bizottság lemon­dásra szólítja fel az ellenőrzöttet. Ha az érintett erre nem hajlandó, úgy a terhelő adatokat nyilvánosságra hozzák. A bírák rendelkeznek a 386 parlamenti képviselőre vonatkozó valamennyi adattal. Csak egyetlenegy képviselő van, aki ebben a vizsgálatban^ nem érintett, Bodka László (MSZP), ő ugyanis a belső elhárítás II I/III-as osztályának jogutód nélküli megszüntetése­kor, 1990 február 14-én még kiskorú volt. Az Új Magyarország szeptember 26-i számában az elbocsá­tott átvilágító bíróra, Eiger Józsefre hivatkozva azt állítjajlorn Gyula, Gál Zoltán és Szűrös Mátyás ügynökök voltak, akiknek ezért le kell majd mondaniuk. Horn Gyula, mint ismert 1956 után a karhatalomnál szolgált, Gál Zoltánnak és Szűrös Mátyásnak az állami tisztségekben betöltött szerepe során a III/III-asok rendszeresen jelentettek. Horn Gyula kijelentette, hogy az állítás minden alapot nélkülöző rágalmazás, melynek célja politikai zavarkeltés. Hasonlóan nyilatkozott Gál Zoltán és Szűrös Mátyás is. Véglegesek a választási eredmények Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, szeptember 29. A boszniai választásokért felelős nyugati szervezetek elfogadták és érvényesnek tekintik a választások eredményeit, annak ellenére, hogy néhány szerb vezető azt állította, hogy Alija Izetbegovic 40 ezer szavazattal való győzelme választási csalás eredménye. Ez megerősítette, hogy a háromfős elnökséget a muszlimok fogják vezetni. A hivatalos választási eredmények azt is jelentik, hogy a Jugoszlávia és a boszniai-szerbek ellen már korábban felfüggesztett gazdasági szankciók véglegesen megszüntethe tők. Robert H. Frowick, nyugalmazott amerikai diplomata, kijelentette, hogy a választásokat a nyugati fogalmak szerint sem szabadnak sem demokratikusnak nem lehet nevezni, de elfogadható annak függvényében, hogy az ország épp most lábal ki a háborúból. Az európaiak és az Egyesült Államok véleménye az, hogy jobb egy nem teljesen tisztességes módon megválasztott, de működő kormány, mint várni arra, hogy a körülmények egy tisztességes választást tegyenek lehetővé. Környezetvédelemi figyelmeztetés Brüsszel. Az Európai Unió tíz országának környezetvédelmi minisztere üzenetben értesítette a volt kelet-európai országo­kat, hogy addig, ameddig nem tesznek komoly lépéseket a környezetvédelem területén ne számítsanak az Unió tagságra. Néhány kelet-európai országnak semmiféle kidolgozott stratégiája nincs a környezetvédelmi problémák kezelésére, de amelyiknek van ott is problémák vannak az ellenőrzéssel és az előírások betartatásával. Foci - NB I 9. forduló szept 28-29 Jeruzsálem A három arcú város a dómja, temploma melletti alagút megnyitása volt. Az iszlám hívők úgy érzik, hogy az alagút megnyitásával a zsidók azt szeretnék bizonyí­tani, hogy az ő történelmük még itt a templomuk mellett is régebbi, s ezért több joguk van a városhoz. Ezért kez­dődött a kődobálás, amely kiinduló pontja volt a múlt heti véres összecsapásnak a palesztin milicia és izraeli í katonák között. A három napos fegyveres harc a két katonai szervezet között 55 palesztin és 14 izraeli halálát okozta. A feszültség más városokra is átterjedt, s az egész békefolyamat veszélybe került. Clinton elnök, szeptember 30-án bejelentette, hogy meghívta Netanyahu izraeli miniszterelnököt, valamint Yasir Arafatot, hogy a Jor­dán király Hussein és az e- gyiptomi miniszterelnök, Mubarak társaságában tár­gyaljanak a békés rendezés­ről. Az izraeli és palesztin vezető egymást okolja a tör­téntek miatt, de mindketten kiállnak a békés rendezés folytatása mellett. A három­arcú város problémája túlnő annak falain, s érzékenyen érinti Izraelnek szomszédai­val fennálló viszonyát is, ezért a békés megoldás meg­találása Izrael jövője szem­pontjából rendkívüli fontos­sággal bír. ■ Kabuli hatalomváltás Stadler FC-Debrecen 1-3 (1-2) BVSC - Újpest 1-2 (0-1) Csepel - Győr 1-2 (0-1) Haladás - Pécs 6-0 (2-0) MTK - Zalaegerszeg 1-0 (0-0) Vác - III. kér. TVE 3-2 (0-0) Békéscsaba - Vasas 3-3 (1-1) Kispest - Siófok 4-0 (2-0) Jeruzsálem, mely több mint négyezer éve lakott hely, s mely most ünnepli hárome­zer éves évfordulóját annak, hogy Dávid király a zsidóság fővárosának nyílvánította, történelme alatt sok mindent megélt már. Meghódították az izraeliek, a babilóniaiak, a perzsák a görögök, a római­ak, az arabok, a törökök, s ha jelenkori történelmét néz­zük az sem mutat sokkal jobb képet a korábbiaknál. Három világvallás: iszlám, keresztény, és zsidó küzd és él itt együtt, s mind magáé­nak vallja a várost és törté­netét. Teddy Kollek, jeruzsálem legendás polgármestere, aki 1965-93-ig vezette a várost, megpróbálta a lehetetlennek látszót. Békét teremtve, e- gyüttartani a várost s a világ kultúrális központjává fej­leszteni. Törekvéseit, liberá­lis egyetemek létesítését, híres operaénekesek meghí­vását az ortodox és ultra or­todoxzsidóság nem támogat­ta, s a legutóbbi választáso­kon a konzervatív Likud párti Ehud Óimért választot­ták meg polgármesternek. Jelenleg körülbelül 420 ezer ortodox zsidó él Jeru­zsálemben, ami körülbelül a lakosság 30 százalékát jelen­ti. A családonkénti átlagos gyerekszám viszont hat, ami azt jelenti, hogy az iskolásko­rúak 50 százalékát már ők adják, s 2010-re 70 százalé­kos népességi arányukkal a város meghatározó politikai erejévé válnak. Ezt tudva a konzervatívok egyre többet és többet kér­nek, illetve követelnek. $20 milliót szeretnének kultúrális célokra, több pénzt vallásos iskolákra, követelik, hogy szombaton zárják le az uta­kat, s tiltsanak meg minden­féle tevékenységet, az étter­mekben csak kóser ételt á- ruljanak és így tovább. A feszültség a városban, mely­nek hovatartozása amúgy is vitatott, folytonosan nőtt. A végső szikra mely a hamu alatt szunnyadó ellentéteket lángra lobbantotta az iszlám egyik fő szenthelye a Kőnek Kabul, Afganisztán. A isz­lám fanatikus, Taliban milici- a szeptember 27-én elfoglalta Kabult az afgán fővárost. Brutális módon főbelőtték és Kabul főterén felakasztották Najibullah volt elnököt, aki 1979-ben Afganisztán köz­vetlenszovjet megszállásako'r a Moszkvából visszatérő Mr. Karmai mellett a titkosszol­gálat vezetője volt. 1985- ben Gorbachev megszün­tette az orosz támogatást, Mr. Karmai lemondott, visz- szatért oroszországi száműze­tésébe. A hatalmat Najibul­lah vette át, aki megpróbálta elfeledtetni korábbi múltját, de nem tudott úrrá lenni az iszlám lázadók felett. A talibani vezetők, akik az ország két-harmadát tartják uralmuk alatt, a főváros el­foglalása után szigorú iszlám törvényeket iktattak életbe, melyek elrendelik a nők ott­hon tartózkodását, a leány iskolákat bezárását, és az alkohol fogyasztás betiltá­sát. A szomszéd államok, különösen Pakisztán és Irán aggódnak, hogy a talibani befolyás esetleg országukra is átterjedhet. ■ Ara: 75 cent VOL. L. No. 37. Thursday, Oct. 3, 1996 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Thumbnails
Contents