Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-09-26 / 36. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Láng Jenő kitüntetése Szeptember 9-én a Fehér Ház keleti termében adták át a "Presidential Medal of Freedom" kitüntetéseket, amely a legmagasabb polgári elismerés az Egyesült Államokban. A díjat Harry Truman alapította azok számára, akik a legtöbbet tették azért, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megnyerjék a második világháborút és harcoltak a demokrácia győzelméért. Kennedy elnök később ezt módosította, s egy tágabb értelmezést adva neki, azóta azoknak az állampolgároknak adják, akik bármilyen területen sokat tesznek az amerikaiak életének jobbátételéért. Az idén a "Presidential Medal of Freedom"-t tizenegy amerikainak Ítélték oda, akik között volt a magyar származású Láng Jenő is. Az elnök a következő szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetést. "Lehetőségekről beszélve, senki sem tett többet Láng Jenőnél azért, hogy azoknak adjon lehetőséget akiknek nincs. Mr Láng 1981-ben egy igen egyszerű Ígéretet tett, mely szerint minden tanulónak, aki volt iskolájából az East Harlemből tovább kíván tanulni fizeti a tandíját. Azóta alapítványa az "I Have a Dream" fiatal amerikaiak ezrei előtt nyitotta ki a továbbtanulás lehetőségének ajtaját, akik éltek az általa felajánlott lehetőséggel. Segítette őket abban, hogy a legtöbbet hozzák ki Isten által adott adottságaikból. Mi mindannyian haszonélvezői vagyunk Láng Jenő újító meglátásának és nagy elismerés számára az, hogy 1981 óta más adakozók, az államok kormányai, és most remélem a mi nemzeti kormányunk is csatlakozott hozzá abban, hogy megpróbálja garantálni a továbbtanulás lehetőségét minden állampolgárnak. Ő kezdte el és mi mindannyian adósai vagyunk." Kovács László New Yorkban Szeptember 24. New Yorkba érkezett a magyar külügyminiszter, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlés 51-ik ülésszakán. Kovács László a magyar kormány nevében szeptember 24-én írta alá az ENSZ keretei között kidolgozott teljes atomcsend egyezményt, felszólalására október 3-án kerül sor. New York-i tartózkodása alatt számos kétoldalú külügy miniszteri megbeszélésre kerül majd sor, s találkozni fog ENSZ főtitkárával, a közgyűlés elnökével, valamint a New York és környéki magyar szervezetek képviselőivel. Hazalátogat a kormányzó? A tervek szerint George Pataki New York állam kormányzója Magyarországra látogat, hogy résztvegyen az októberi forradalom 40-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A kormányzó 3-4 napig lenne Budapesten, majd 2-3 napot az ország keleti részében Kisvárdán és környékén töltene, ahonnan nagyszülei származnak. Beszámolt a kormány Szeptember 18-án a Magyar Országgyűlés politikai vitanapot tartott a kormány elmúlt két éves tevékenységéről. A vitanap első felszólalója a miniszterelnök volt, aki negyvenperces beszámolót adott az ország 1994-es és jelenelegi helyzetéről, a kormányzat munkájáról és az elmúlt két esz- tendőbenelkezdettgazdasági folyamatokról. Horn Gyula kifejtette, hogy kormánya az első, amely szembe mert nézni azzal a ténnyel, hogy Magyarország nem élhet teljesítménye felett, mert ilyen jellegű túlköltekezéshez hosszútávon nincs külföldi partner. A kormányzat elődjétől csak válságokat és üres államkasszát örökölt, ezért 1994-ben megkezdték stabilizációs programjukat, amiért a lakosságnak nagy árat kellett fizetnie, s ezért köszönetét fejezi ki a magyar népnek. Az intézkedéseket követően azonban a költségvetési hiány, a fizetési mérleg és Magyarország külföldi eladósodása csökkent, sikerült megállapodást kötni a Nemzetközi Valuta Alappal, sőt remény van arra, hogy az 1997-ben lejáró megállapodás után már nem lesz szükség újabb egyezményre. A forint konvertibilis nemzeti valutává vált, s az ország hosszú évek viszonylatában a legkedvezőbb feltételek mellett vehet fel hiteleket. A működő tőke beáramlása jelentősen megnőtt, 1995-ben a privatizációból 460 milliárd forintnyi tőke érkezett, kilencven százalékban készpénzben. A regisztrált munkanélküliek számát sikerült 10 százalék alá csökkenteni. 1997-ben már reményt lát arra, hogy nem csökken tovább a belső kereslet, s a bérek és nyugdíjak lépést tudnak majd tartani az inflációval, melynek kapcsán emlékeztetett arra, hogy ebben nagy szerepet játszik az, hogy az előző kormány elmulasztotta az energia árak emelését. Külpolitikai téren Horn Gyula úgy vélekedett, hogy a történelmi megbékélés politikája beigazolódott, s az alap- szerződések lehetővé teszik, hogy a határon túli magyarok érdekvédelmét nemzetközi fórumokon ezekre hivatkozva képviselhesse a kormányzat. Pető Iván, SZDSZ, a koalícióról szólva leszögezte, hogy a kormánynak kevésbé kell saját kijelentéseit korrigálnia, mint az ellenzéknek. A korábbi többpárti parlamenti diktatúrával kapcsolatos félelmekre utalva elmondta, hogy olyan házszabályt alkottak, amely tényleges súlyánál nagyobb jogot biztosít az ellenzéknek, s a koalíció az elmúlt két év során soha sem élt 72 százalékos fölényével. Torgyán József, FKGP, vezető tételesen kritizálta a miniszterelnök beszámolójában elhangzottakat, s szerinte az ország csődhelyzetben van, s a kabinet rendszeres törvényszegéseket követ el. Kádár Béla, MDF szerint a miniszterelnök állítása, hogy a lakossági megtakarítások nőttek az igaz, de ez a növekedés szerényebb mértékű volt mint az infláció. Orbán Viktor, FIDESZ szerint a magyar gazdaság ugyanott áll, mint 1994-ben, sőt "kádári resturációról" beszélt, amelyben a piacgazdaság és a demokratikus rendszer kulisszái mögött a szocialista kapcsolatrendszerek élednek újjá, s a tisztességes verseny helyett a kormány "maffia gazdaságot" épít. A miniszterelnök negyedórás zárszóban reagált a válaszokra, s kijelentette, hogy a kabinet végig kívánja vinni a stabilizációt és a reformokat, be kívánja fejezni a gazdaság átalakítását és meg kívánják teremteni az euroatlanti csatlakozás feltételeit. ■ Elnökjelöltek vitája A modern technika világában az elnökválasztás egyik legfontosabb mozzanata, a- mikor a jelöltek a képernyő előtt vitatják meg azt, hogy különböző politikai kérdésekről hogyan vélekednek illetve milyen megoldásokat javasolnak a kormányzat számára az elkövetkezendő négy évre. A vitában való részvétel feltétele, hogy a jelöltnek legyen esélye a megválasztásra. E feltétel alapján döntött az elmúlt héten a Commission on Presidential Debate úgy, hogy a Reform Párt jelöltje Ross Perot nem vehet részt a vitában. A döntés érdekes, mert négy évvel korábban, ugyanilyen feltételek alapján döntve igennel szavaztak részvételére. Perot természetesen fellebbezett a döntés ellen, s kijelentette, hogy a két másik párt jelöltje így akarja megakadályozni azt, hogy az általa forszírozott "kényes" kérdésekről, mint a költségvetési deficit, a választások finanszírozásának pénzügyi reformja és így tovább, ne beszéljenek. Szerinte a döntés az állampolgárok akaratának teljes figyelmen kívül hagyása, mivel a közvéleménykutatások szerint 76 százalék támogatná azt, hogy Perot is részt vegyen a vitában. Bob Dole szenátor és Clinton elnök képviselői közben megegyeztek abban, hogy az első vitára október 6-án, Hartford, CT kerül 'sor, egy vitavezető részvételével, míg a második alkalommal október 16-án San Diego-ban találkoznak, ahol az ottani közönség részvételével tartják meg a vitát. Dole szenátor, aki eredetileg négy egy órás vitát szeretett volna csak vitavezető részvételével, engedett Clinton elnök kérésének, aki cserében elállt attól a kívánságától, hogy Ross Perot is részvevője legyen a vitának. Az alelnökök, AJ Gore és Jack Kemp vitájára október 9-én St. Petersburg-ban, FL kerül sor. Az adás nézettsége 80 millió feletti, éppen ezért a tét óriási. Mivel a vita eredménye illeVe az azon való szereplés az egyik legmeghatározóbb tényező a választók döntésében, a vitát követő közvélemény kutatások eredményei szinte már a végleges választási eredményt fogják adni. ■ VOL. L. No. 36. Thursday, Sep. 26, 1996 * Ara:75 cent
