Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-09-19 / 35. szám
Thursday, Sep. 19, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. ......... ........ —........-* .... Évfordulónaptár Száz éve, 1896. Augusztus 28-án született Csíkszent- domokosban Márton Áron romániai magyar katolikus pap, Erdély római katolikus püspöke, Erdély Mindszenty- je. 1924-ben szentelték pappá, 1939-ben pedig püspökké. Vezetésével egyháza szilárd és biztos támasza, olykor egyedüli menedéke maradt Erdély magyarságának. A II. világháború alatt kiállt a zsidóüldözés ellen. 1946- ban memorandumban lépett fel az erdélyi magyarságot sújtó megkülönböztető intézkedések ellen, ezért sorozatos támadások érték, de ő folytatta harcát a magyar nyelv használatáért, a magyar intézményekért. Az 1949. évi csíksomlyói búcsú után elrabolták, s 1955-ig nem volt hír róla. Ekkor még a Vatikánban is elhitték a halálhírét, s mint "vértanú nép vértanú püspökéről" emlékeztek meg róla. 1955-ben derült ki, hogy Máramarosszigeten, a hírhedt haláltáborban van, ahonnan a Vatikán közbenjárására egy bukaresti börtönbe vitték, és csak újabb hatévi rabság után szabadult. Egyévi szabadság után 11 évig tartó házi őrizetbe került, amelyet 1967-ben szüntettek meg. A fölajánlott kompromisszumokat nem fogadta el, csak olyan papokat nevezett ki, akiket ő maga akart. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben volt a legerősebb egyház Európában. 1965 szeptember 4-én halt meg az általa Gabonban alapított kórházban Albert Schweitzer svájci orvos, orgonaművész, humanista. 1913-ban orvos misszionáriusként Lambarénében a bennszülöttek gyógyítására kórházat alapított, melynek költségeit európai túrnéjának orgonahangversenyei bevételéből fedezte. 1953-ban Nobel- díjat kapott. A történelem pontosan megőrizte egy ókori csata napját: 2885 évvel ezelőtt Kr.e. 490. szeptember 12-én vívta meg győztes csatáját a perzsákkal szemben Miltiádesz athéni hadvezér Marathon mellett. Ez a haditény a görög szigetvilágot évszázadokra megóvta a keleti zsarnokoktól. A diadal hírével Athénba futó hírnök, amikor célba ért, "győztünk" felkiáltással holtan esett össze. Emlékét az olimpiai játékok maratoni futószáma is őrzi. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Bátor és tiszta demokrata volt Száztíz éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre Bajcsy-Zsilinszky Endre 110 évvel ezelőtt, 1886. jú nius 6-án született Szarvason, , és 1944. december 24-én Sopronkőhidán szenvedett mártírhalált 58 éves korában. Ez alkalommal - mint a Zsi- linszky-életrajz írója - hadd szólaltassam meg néhány nevezetes kortársát, akik barátként és harcostársként ismerték az ellenzéki politikus életét és egyéniségét.. Illyés Gyula írja róla: "Benne van nemzeti történelmünkben, de - mindnyájan érezzük - még nem a helyén... Olyan pályavég, mint az övé, sugarat vet a pályakezdésre is. Egy tisztaságra szánt jellem küzdi a tökély felé magát, még a rossz súrolásával is, egy szennyező társadalomban. Kiáltóan egyéniség, de fő jellemzője mégis az, ami benne közösségi... Volt pillanat, nem is egy, amikor Zsilinszky volt a magyarság, úgy jelképileg, hogy mégis valóságosan." Egy másik barátja, aki munkatársa és lapszerkesztője is volt egy időben, Kodolányi János így jellemzi: "Romantikus hős volt egy olyan korban, amely már nem értette a romantikát. De Magyarországnak - teszi hozzá - ezekben a végzetes években ilyen romantikus hősökre volt szüksége." Zsilinszky bölcselő hajlamú lapszerkesztője, Simándy Pál, brechti drámai hőst lát benne, akinek lehetősége lett volna elkerülni a szenvedést, a halált, és mégis a harcot választotta. író kortársai közül Babits is nagyra becsülte Zsilinszkyt, amit az is bizonyít, hogy betegágyánál Gál Istvánnak azt írta fel egy cédulára, Bartókot, Bajcsy- Zsilinszkyt, Móriczot és Szentgyörgyit tartja a korszak négy nagy szellemi tekintélyének. A debreceni Juhász Géza háború után írt versének e- gyetlen kiragadott strófája csodálatos tömörséggel íveli át az egész életpályát: Pokolmélyből indult Zsilinszky S a tiszta csillagokig ért A huszadik század nagy magyar gondolkodója, Bibó István a második világháború időszakával kapcsolatban jut el a Zsilinszky-jelenség vizsgálatához. Az egész kelet- középeurópai régió nemze- i teinek és országainak a magatartását szemügyre véve úgy véli: roppant nehéz feladatot követel a történelem Magyarországtól, mert a I maga területi vonatkozású érdekei ellenére kellett volna a demokrácia és az antifasiszta világkoalíció oldalára állnia. "Ha ebből a szempontból nézzük Mgyarország helyzetét - írja Bibó - és benne egy-egy olyan ember, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre magára hagyott mártíromságát, akkor ezek az egyedülálló, kuruckodó búsmagyarok megnőnek a szemünkben és minőségben versenyre kelnek nálunknál szerencsésebb és problémátlanabb országok partizánhadaival. íme egy ember, akit osztálya, neveltetése és minden előzménye arra predesztinált, hogy a magyar sérelmek terméketlenzsákutcájába szoruljon, ki mert állni Magyarországon a tömegindulatok hátvédjét teljesen nélkülöző demokrácia mellett... Ilyen helyzetben nem olyan egyszerű demokratának lenni... Egyéniségét fiatal korától halálig legfőképpen a rendíthetetlen bátorság és a tisztaság jellemezték. Portréjának megrajzolásához nem nélkülözhetjük azt az önvallomását, amelyet egyik legközelebbi barátjához, Pethő Sándorhoz írt 1939-ben: "... én valójában jogász vagyok szellemiségem szerint és huszár egyéniségem szerint..." Ha viszont ismerjük Mátyás királyról írt történeti esszéjét, a Helyünk és sorsunk Európában című történetpolitikai művét, a Transylvania című, Genfben angol nyelven megjelent munkáját, valamint a Szekfühöz intézett nagy történeti tanulmányát, akkor helytelen volna Zsili- nszkynél csupán a jogi műveltségét kiragadni. Ugyanis, ha történetpolitikai műveit vagy publicisztikáját olvassuk, szerénysége és szemérmessége ugyan visszatartotta attól, hogy valamennyire is eszményképéhez, a költő s hadvezér Zrínyi Miklóshoz hásonlítsa magát, de feltűnő az az elragadtatás, ahogyan Zrínyi példáját, az Áfiumot idézi parlamenti felszólalásaiban és publicisztikájában. És végül: külön válogatást jelentethetnénk meg ama parlamenti beszédeiből és memorandumaiból, amelyekben máig érvényes üzeneteket hagyott ránk. Befejezésül, 1943. december 9-én - utoljára szólalván meg a magyar képviselőházban - e szavakkal fejezte be beszédét: "Bennünket a világeseményekből legfőképpen az érdekel, mi lesz az úgynevezett kis nemzetekkel, főleg pedig: hogyan élhetjük a jövőben szabadon a magunk életét, s betölthetjük-e a magunk évezredes magyar hivatását itt Európa szívében. Erős a hitem, hogy az emberiség új fejlődése az egyéni, népi, nemzeti szabadság és önkormányzat, a teljesebb szociális igazság, a mostaninál tisztul- tabb demokrácia, az úgynevezett kis népek nagyobb, főleg szellemi akciószabadsága, teljesebb önrendelkezése irányában halad. És a vajúdó történelem sodrában felvetődik a sorsdöntő kérdés enlel- kiismeretünk előtt: hogyan illeszkedjék bele a magyarság, a magyar nemzet, a magyar állam, a nemsokára megszülető világdemokrácia eszméi és intézményei keretébe." A fentiek tudatában felvetődik a kérdés: vajon a demokratikus Magyarország 1990 óta jól sáfárkodik-e Bajcsy-Zsilinszky Endre szellemi-politikai örökségével... Vigh Károly
