Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-09-19 / 35. szám
AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Aláírták az alapszerződést Több mint öt éves politikai egyezkedés és tárgyalások után, szeptember 16-án Temesváron. Nicolae Vacaroiu román és Horn Gyula magyar miniszterelnök alárták az alapszerződést. Az aláíráson jelen volt Ioen Iliescu román államelnök, s mindkét ország vezető politikusaival képviseltette magát. "Egy történélem formáló eseménynek vagyunk most szemtanúi, amlynek óriási kihatása van mindkét nemzetre " - mondta a román miniszterelnök. Válaszában Horn Gyula a következőket mondta "Természetes, hogy véleményeink különbözőek egymástól, de az a szándékunk, hogy vessünk véget a feszültségeknek és a felmerülő kérdéseket európai módon oldjuk meg." Az ünnepélyes ceremónia alatt az épület előtt több száz fős tömeg feliratokkal tüntetett "Nem adjuk el Romániát, hazaárulás!" - jelszavakat kiabálva. Funar polgármester Kolozsváron jelképes utcai temetést rendezett, ahol a koporsóban Romániát temette, megismételte, hogy pert indít Iliescu elnök ellen Románia elárulása címén, s börtönbe záratja. Vita a kárpótlásról A magyar kormány felhatalmazást kért a parlamenttől, hogy tovább folytassa eredményesnek Ígérkező tárgyalásait a magyarországi zsidóság kárpótlásáról. Az 1947-es párizsi békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslat az ország 1947-es kötelezettségvállalásának megfelelően kíván gondoskodni a magyar zsidóság kárpótlásáról. A kormány a végleges törvényjavaslatot október közepén tervezi benyújtani és kárpólási kötelezettségének közalapítvány útján kíván eleget tenni. Az alapítvány számára biztosított ingatlan, múzeális értéktárgy, életjáradékra váltható kárpótlási jegy, készpénz csak Magyarországon használható fel. A pártok többsége egyetértett a kormány szándékával, s mint számos felszólaló megfogalmazta - ezzel a lépéssel a parlament a múlttal szembeni erkölcsi kötelezettségének tesz eleget. _________________________________ Atomkisérletek teljes betiltása Igen komoly reményünk van arra, hogy soha többé nem fogjuk észlelni ezt a gomba alakú felhő formát földünkön, mely az atomrobbanások kísérője. Szeptember 10-én az ENSZ közgyűlés' 158-3 arányban (nemmel szavaztak India, Libia és Bután), öt tartózkodás mellett megszavazta az atomkisérletek teljes betiltását. Mind az öt nukleáris hatalom, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Kína kijelentette, hogy alá fogják írni a szerződést. A három ország közül, Izrael, Pakisztán és India, amelyek a feltételezések szerint titkos nukleáris programon dolgoznak, csak Izrael jelentette be hajlandóságát az egyezmény elfogadására. Meglepetés volt, hogy Irán a javaslat mellett szavazott. Ahhoz, hogy az egyezményt nemzetközileg ellenőrzni és betartatni lehessen először nemzetközi érvényű törvénnyé kell hogy váljék, ami azt jelenti, mind a 44 nukleáris reaktorral rendelkező ország törvényhozásának el kell fogadnia. Az NB I-es eredmények Hatodik forduló Pécs - Csepel 1-1 (0-0) ZTE - Békéscsaba 4-2 (3-1) Vasas - BVSC 2-0 (0-0) Debrecen - MTK 1-4 (1-1) Újpest - Vác 3-1 (1-0) IH.Ker. TVE - Siófok 3-0 (0-0) Győr - Kispest 2-1 (1-0) Boszniai választások A romokon, igaz egyelőre még fegyverek árnyékában, újraindul az élet Szeptember 14-én szombaton nemzetközi ellenőrzés mellett hat év után először az úrnákhoz járultak a boszniai bosnyákok, szerbek és horvátok, hogy békés úton döntsenek a többnemzetiségű állam jövőjéről. Az előjelek kedvezőnek egyáltalán nem voltak mondhatók. A békeszerződésnek, amely biztosítja a szabad közlekedést, és a jogot az eredeti lakóhelyre való visz- szatérésre, nem tudtak érvényt szerezni. A választási hadjárat során mind a három oldalon a fő hangsúlyt a nacionalizmus kapta. A szerb és horvát jelöltek nem is csináltak titkot abból, hogy külön államot akarnak, amelyet idővel hozzácsatolnának az anyaországhoz. Hogy a meglévő bosnyák-horvát federáció sem működik azt jól mutatja, hogy a horvátok, horvát útlevelet és pénzt használnak, s változatlanúl elűzik otthonaikból a bos- nyákokat. A szavazók biztonsága érdekében a külön választási útvonalakat jelöltek ki, melyet azt ott állomásozó NATO erők biztosítottak. A választások lebonyolításáért aThe Organization for Security and Cooperation in Europe volt felelős. A választásra jogosultak 60-70 százaléka élt jogával, s komolyabb atrocitásra, a késleltetési taktikát leszámítva nem került sor. Szarajevóban például több mint tíz órát kellett sorban állni, hogy bejuthassanak a szavazó helységbe, így természetesen sokan feladták. A szerbek saját szavazóikat engedték előre, megvárakoztatva az odautazó bosnyáko- kat. Az európai partnerek oldaláról meglévő kételyek ellenére az amerikai diplomácia bízik abban, hogy a Holbrooke által összehozott béke- szerződés megvalósítható. A választásokon az amerikai delegációt vezető Mr. Holbrooke, aki meglátogatta mind a szerb, mind a bos- nyák elnököt, megállapodott velük, hogy a választások után három héten belül Párizsban tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megegyezzenek a két ország közötti kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételéről, valamint a vasúti és a közúti forgalom helyreállításáról. ■ Gyengül a koalíció Szeptember 14-én az iraki kormány bejelentette, hogy nem fogják rakétáikkal megtámadni a kiterjesztett légitilalmi zónában őrjáratozó amerikai vadászgépeket, s nem építik újra a rakétákkal megsemmisített légvédelmi bázisaikat. A bejelentés ellenére a héten tovább folytatódott az amerikai katonai erők felvonulása a térségben. A második repülőgép-anya- hajót is a Perzsa öbölbe irányították, s további nyolc F- 117-es bombázó és 26 F-16- os vadászgép érkezett. Az 1200 Kuwáitban tartózkodó amerikai katonához további háromezer csatlakozik majd. A hadügyminisztérium, szeptember 14-én eredetileg 5 ezret katona Kuwaitba való telepítését jelentette be, automatikusnak tekintve az emirátus jóváhagyását, mely azonban csak 3000 fő telepítését kérte. A kuwaitiak nem érzik veszélyeztetve az országot, s aggódnak attól, hogy az Egyesült Államok fellépése csak erősíti Saddam Hussein hatalmát, és tovább népszerűsíti őt az arab világban azzal, hogy fel mer lépni a nyugati szuperhatalommal ij szemben. A korábbi Irak elleni koalíció jónéhány tagja sem fogadta nagy örömmel az amerikai fellépést, s remélik, hogy további megtorló akciókra már nem lesz szükség. ■ Amz^ggnt VOL. L. No. 35. Thursday, Sep. 19, 1996 «—W—P—— . II 11 1 ... I II. | II .111.1 — I I ISSN 0194-7990
