Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-09-05 / 33. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent VOL. L. No. 33. Thursday, Sep. 5, 1996 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 President Clinton’s message to the Hungarian-American community on the celebration of Hungary’s 1100th Anniversary THE WHITE HOUSE August 21, 1996 On behalf of the American people, I am delighted to extend my warmest congratulations of Hungary’s 1100th anniversary as a nation. The settlement of the Hungarian people in the Carpathian basin has placed them in the hearth of Europe. Perhaps at no time since St. Stephen founded the Hungarian state have Hungary’s prospects looked so promising. Hungary, as a nation committed to democracy and at peace with itself and its neighbors, enjoys the respect and support of the family of nations. Hungary’s citizens have shown great fortitude in bearing the hardships inherent in economic restructuring. Today, Hungary is making an important contribution to regional and Western security by offering its Taszar military base near Kaposvár to U.S. and other international peacekeeping forces in Bosnia. The cooperation will further solidify the cordial and strategic partnership developing between our two countries and the Western community of nations. This year also marks the 100th anniversary of the beginning of organized Hungarian American communities in the United States, centered around churches, fraternal organizations, and neighborhoods. For 100 years, the Hungarian communities, on the local and national levels, through skill, determination and hard work, have made notable contributions to America’s preeminence in science, business, industry, and arts. As you honor the land of your ancestors during this anniversary, and as you pay homage to the founders of the Hungarian American community here, I am confident you will continue to show energy, dedication, and enthusiasm for the building of our neighborhoods and our nation. I offer the best wishes and continued support of all Americans as you celebrate these anniversaries. BILL CLINTON Clinton elnök a chicagói kongresszus zárónapján elfogadta pártja jelölését a novemberi elnökválasztá­sokra. Beszédében a kor­mányprogramok, különösen a Medicare és Medicaid megvédése mellett néhány kisebb módosító javaslatot tett, mint például a felsőok­tatási költségek adómentes­ségére, adókedvezményekre ház vásárláshoz és munka­helyek teremtéséhez. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát, s minden ame­rikai számára szeretné biz­tosítani, a továbbtanulás lehetőségét, legalább a 2 éves community college-ban. Visszatérő refrénként ismé­telte, hogy ő az. aki hidat akar építeni az amerikaiak számára a 21 századba. Az elnök programja mér­sékeltnek nevezhető, ami érthető, a jelenlegi helyzet­ben, hiszen tetemes előnnyel vezet Dole szenátor a re­publikánusjelölt előtt, s nem akart túl sokat kockáztatni. Megválasztása esetén ő lenne az első demokrata elnök, akit újraválasztanak Franklin D. Roosevelt el­nöksége óta. ■ Lemondott az elnök tanácsadója CHICAGO Augustus 29-én a kongresszus ideje alatt lemondásra kényszerűit Dick Morris, Clinton elnök fő politikai tanácsadója, miután riport jelent meg a Star magazinban és a New York Postban arról, hogy utcalánnyal tart fenn kapcsolatot. A cikk szerint Mr. Morris minden héten találkozott a prostituált Sherry Rowlands-el a Jefferson hotelban, ahol a Fehér Ház belső politikai ügyeit is megvi­tattak. Szeptember 3-án hajnalban, New York- idő szerint 1:25- kor az Egyesült Államok válaszként Irak, a kurd terü­leten lévő Eíbil városának megtámadásáért, megtorlás­ként rakétatámadást hajtott végre az iraki légelhárító radar központ ellen. Rendkívüli ülés a Magyar Parlamentben Szeptember 3-án az ellen­zéki képviselők kérésére rendkívüli ülést tartott a Magyar Parlament, melyen a román-magyaralapszerződés kérdését vitatták meg a honatyák. Az alapszerződés 25 pont­ból áll, s abból egyben igaz a legnagyobb terjedelműben foglalkozik a sok vitát kiváltó kisebbségi kérdésekkel. A dokumentum tervezetben a felek vállalják, hogy jogi kötelezettségként alkalmaz­zák a magyarországi román és a romániai magyar ki­sebbséghez tartozó szemé­lyek jogait meghatározó előírásokat, ahogy azokat az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács ezzel foglal­kozó és a szerződés mellék­letében felsorolt dokumen­tumok tartalmazzák. A mellékletben szerepel a sokat emlegetett ET parla­menti közgyűlésének 1201-es ajánlása, melyhez mindkét fél lábjegyzeteket fűzött. Egyetértenek abban, hogy az ajánlás nem hivatkozik kol­lektív jogokra és nem köte­lezi a feleket etnikai alapú területi autonómia biztosítá­sára. A szerződés szerint a ki­sebbséghez tartozó szemé­lyek egyénileg, vagy cso­portjuk más tagjaival együtt szabadon kifejezhetik, meg­őrizhetik és fejleszthetik et­nikai, kultúrális és nyelvi identitásukat. így joguk van saját oktatási, kultúrális, vallási intézmények, szerve­zetek, egyesületek létreho­zásához és fenntartásához, amihez -a belső jogrenddel összhangban- köztámogatás­ra tarthatnak igényt. A két (magyarországi román és romániai magyar) kisebbség tagjai szabadon használhat­ják anyanyelvűket a magán és közéletben, szóban és írásban. A felek megteszik a szük­séges lépéseket ahhoz, hogy a két kisebbség tagjai anya­nyelvükön tanulhassanak az állami oktatás keretei között, minden szinten és formában. Azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek a kisebbséghez tartozó sze­mélyek, a kisebbségi nyelven is kifüggesztik a helység és utcaneveket. A két fél megerősíti, hogy tiszteletben tartja közös ha­táruk sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy nincs egy­mással szembeni területi kö­vetelésük és ilyen igénnyel a jövőben sem lépnek fel. Tá­mogatják egymás erőfe­szítéseit az Európai Unió­hoz, a NATO-hoz és a Nyu­gat-európai Unióhoz történő csatlakozásban. A 21. cikkely kimondja, hogy a felek közvetlen kon­zultációk és tárgyalások útján oldják meg a szerződés értel­mezéséből vagy alkal­mazásából eredő minden vitájukat. Kovács László külügymi­niszter, aki a kormány állás­pontját képvisete hagsúlyoz- ta, hogy átérzik az RMDSZ aggodalmait, s a vélemény- különbség abból fakad, hogy a kormány egy elérhető optimális szerződés megköté­sén munkálkodik, míg az RMDSZ nem hajlandó eltér­ni az általa jónak Ítélt meg­oldástól. Csóti György, a külügyi bizottság MDF-es alelnöke szerint az alapszer­ződés az előterjesztett for­mában való megkötése törté­nelmi bűn lenne a térségben élő népek ellen, s nem a megbékélést, hanem a fe­szültségek növelését szor­galmazná. Ion Iliescu elnök augusztus 29-én ismertette a tervezett alapszerződés szövegét a parlamenti pártokveze tőivel. A vélemények három cso­portba sorolhatók. A vezető kormánypárt és a demokra­tikus ellenzéki erők támo­gatnák az alapszerződés gyors aláírását és ratifikálá­sát, míg a szélsőséges erők a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt ve­szélyesnek tartja a magyar kisebbségnek tett engedmé­nyeket, követelik az ET 1201-es ajánlásainak kivéte­lét a szövegből, s az aláírást mindenképpen a választások utánra halasztanák. A har­madik álláspontot az RMDSZ képviseli. Nézetük szerint az alapszerződés bizonyos előrelépést jelent­het a kisebbségi jogok te­kintetében, ha a benne fog­lalt intézkedéseket végre is hajtják, de nem értenek egyet a kollektív jogok kiik­tatásával, az egyházi vagyo­nok visszadásának rendezet­lenségével, valamint az anyanyelvhasználat korláto­zásával. Híd a XXI. századba

Next

/
Thumbnails
Contents