Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4,1996 AMERIKAI MAGYAR SZO Végleges a pápa magyarországi programja Budapesten és Vatikánvárosban ismertették a pápa magyar- országi látogatásának végleges programját. II. János Pál pápát szeptember 6-án délelőtt Ferihegyen a legfelsőbb magyar állami és egyházi vezetők fogadják. A pápa a repülőtérről Pannonhalmára utazik: a főapátságban találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, este pedig ünnepélyes vesperást (kolostori esti ima) imádkozik. Áz éjszakát Pannonhalmán tölti, másnap Győrbe utazik, ahol szentmisét mutat be, majd találkozik a katolikus püspöki kar tagjaival. Délután a pápa Horn Gyula miniszterelnökkel, majd a győri egyházmegye képviselőivel találkozik és imádkozik a mártírhalált halt Apor Vilmos püspök sírjánál. Szeptember 7-én este a Ferihegyi repülőtéren tartott búcsúünnepség után indul vissza Rómába. Tabajdi Csaba a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hangsúlyozta: a pápa látogatása szorosabbá teszi országunk kapcsolatát a Szentszékkel, a katolikusok hitét erősíti és emeli a pannonhalmi monostor, a magyar oktatás ezeréves jubileuma, valamint a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából tartott ünnepségek jelentőségét. Angelo Acerbi pápai nuncius elmondta, hogy a látogatás vatikáni előkészítői nagyon elégedettek azokkal a körülményekkel, amelyeket Magyarország biztosít a szeptemberi vizit lebonyolításához. Pápai Lajos győri megyéspüspök elmondta: közvetlenül a püspökséghez már eddig több mint 30 ezer jelentkezés érkezett a szentmisén való részvételre. Ajegyek ingyenesek és az igénylés a plébániákon, valamint az egyházmegyéken keresztül érkezik majd Győrbe. Jegy nélkül a szentmise helyszínére, a győri ipari parkba senkit sem engednek be. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapá Moszkvából II Alekszíj orosz ortodox pátriárkát meghívta, de eddig még sem igen, sem nem választ a pátriárka nem adott. «I# «9» «!* «X» 4* VJf íj» *£• v *1* A kortársak közönye temette el "Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülök" Egry József írta le ezeket a sorokat, melyekben ott a figyelmeztetés, felhívás az örökös lelkiismeret-vizsgá- latra. Vajon miközben kormányhivatalokat hoznak létre, hogy jó hírünket keltsék a világban, a magyar szellemi élet megbecsüli-e azt a hagyatékot, amely a nemzet kincse. Egyik legkiválóbb magyar festőnket a franciák szinte jobban ismerik, mint mi. Paál László mindössze harminchárom évet élt, és munkásságának legjelentősebb időszaka Franciaországhoz, a Párizs melletti Barbizonhoz kapcsolódik. Nevét együtt emlegetik a művészettörténet, a barbizoni festőiskola legna - gyobbjaival: Rousseau-val, Millet-vel, Corot-val, Dau- bigny-vel, Diazzal, Duprével. A halálának hetvenötödik évfordulóján Barbizonban rendezett ünnepségen Leon Moussinac műkritikus rámutatott: "Paál László művészeMunkácsy Mihály: Paál László portréja te fontos összekötő kapocs a francia és a magyar nép között... egyaránt gazdagította Franciaországot és Magyar- országot." Most, születésé- nekszázötvenedikévforduló- ján, június 30-án vajon a magyar művészeti életnek eszébe jutott-e a megemlékezés. Erre ez idáig, úgy tűnik, e- gyetlen ember gondolt: Bényi László festőművészműtörténész, Paál László munkásságának mintegy négy évtizedes kutatója, az eddigi legteljesebb oeuvre-katalógus összeállítója. Paál László húsz festménye Magyarországon van állami tulajdonban, a nyilvántartás szerint ötvenkettő itthoni magángyűjteményekben. Paál László 1873-ban halt meg. Híre csak lassan jutott visszaMagyarországra, képeiből az első kiállítást 1902- ben rendezték. Nem volt szerencsés sorsú festő, s hazájától sem kapta meg az őt illető megbecsülést. Sem életében, sem pedig halálában. Keleti Gusztáv, a Pester Lloyd kritikusa pályakezdésekor azt írta, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egész életében nélkülözött, miközben elszegényedett családja tőle várta a támoga - tást. Utolsó évét elmegyógyintézetben töltötte. Szerencsétlen életének egyetlen örömét a munka adta, a fon- tainebleaui erdők mélyén, ahol legszebb képei születtek. Míg kortársát és barátját, Munkácsy Mihályt a siker kísérte, Paált méltatlanul elfeledték. Hanthy Kinga Biblia-sarok *£» *1* 4* 4* 4* 4* 4* 4? 4? 4* 4? 4? 4* 4? íj* rj* fj* 4* »J* #J* rj* fj* #J* rj* »J* rj* "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztusban is megvolt." (Filippi 2,5.) Indulatosak vagyunk. És ez így van jól. A környezetünkben élők szinte percre pontosan megmondják, mikor és hol, milyen érzelemhullámok öntenek el bennünket. Ezek a jelenségek hozzátartoznak az egészséges emberi élethez. Véletlenül se essen hát az Isten Igéjét szem előtt tartó keresztyén testvér vagy az érdeklődő újságolvasó abba a kisértésbe, hogy az indulatok megjelenési formáját ostorozó erkölcsi prédikációt fog most olvasni, sokkal inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, amiről - Pál apostolt felhasz- nálvaJsten "ír" az első gyülekezetek egyikének és a Szentlélek közvetítésével nekünk "1996-os indulatok"- kai küzdő, szembesülő embernek. Nem azzal van a baj, hogy indulatok pihennek, égnek, tombolnak, majd tőrnek ki belőlünk. Magunkat és másokat romboló tettekké akkor válnak, amikor már nem tudjuk kontrollálni őket, vagyis nem látjuk tisztán a bennük lezajló folyamatokat. Nincs rá recept és az igehirdetőnek nem is feladata távdiagnózist általánosságokban megfogalmazott nagy igazságokat leírni azoknak, akik - bárkeresik a megoldást egy- j egy kérdésükre -, de akik többségét (az újság olvasói) Isten szolgája - sajnálatos módon - személyesen nem ismeri. Emlékezzünk hát a fentebb leírt Ige alapján arra, hogyan "kezelte" magát a mi Úrunk. Szép lenne most felidézni néhány bibliai történetet, de erre helyhiány miatt nem vállalkozhatunk. Legyen hát elég összefoglalni a Jézus indulatára következtethető evangéliumi tényeket. Krisztus minden indulatának az Atya és az emberek szerete- te volt az alapja. (1) Tanított, mert tudta: anélkül, hogy jól ismernénk azt amit vallunk, legfeljebb vallásoskodó templom- bajárók lehetünk, de az még nem belépő az Isten országába. (2) Előttünk élte azt az életformát, amiről beszélt, jól ismerve gyengeségünket: "hiszem, ha látom", vagyis elindulok egy utón - mondjuk - ha azon már valaki járt előttem. (3) Meghalt értünk, hogy beteljesedjen a tanítás: halálig tartó engedelmesség az Atya felé és életet feláldozó Szeretet - értünk. Ugye értjük, vagy legalább elkezdjük tanulgatni az "indulat" szó pozitív töltésének jelentését? EGYÜTT a gyülekezetben, EGYMÁSÉRT a hétköznapokban, ISTEN DICSŐSÉGÉRE a Tőle kapott örök élet élő reménységében. Hogyan látta Einstein a világot? Hollandiában 1934-ben jelent meg Albert Einstein Hogyan látom a világot című könyve. Az érdeklődés érthető, hiszen a kötet szerzője nem csupán nagy hatású fizikus volt, hanem olyan tudós, akit már életében mitikus gondolkodónak tiszteltek. Albert Einstein azokhoz a milliókhoz is közel került, akik valószínűleg semmit sem értettek meg a hagyományos világképet forradalmian meg- változtatórelativitás-elmélet- ből és Einstein további nagy felfedezéseiből. Ha a fizikát és a XX. századi ember világképét gyökeresen átalakító felfedezésekből sokat nem is értünk, a világsajtót bejárt HOGYAN LÁTOM A VILÁGOT ? "nyelvöltögető" Einstein- fényképre mindannyian emlékezünk. Ez a felvétel is azt tanúsítja, hogy Einstein nem volt szobatudós, nem csoda, hogy színes egyéniségéről számos könyv jelent meg. ^ Travel Guide Presents: 1 1100 year historical Hungary Tour Departs from New York on 18 Sept. 1996 returning from Budapest on 30 Sept. For further information and reservations call: Travel Guide Tel: (908) 381-0260 ^ Outside Of New Jersey (800) 936-8687 ^ Kutatásai közben időt fordított arra is. hogy kiismerje az általa tudományos módszerekkel kutatott világot is. Hegedült, tudóstársaival - például Teller Edével - pin- pongozott, sakkozott. A Hogyan látom a világot, című kötetből megismerhetjük a világ sorsáért mindig felelősséget érző, érdekes egyéniségű Albert Einsteint. A kötetben közölt levelekből a sokszor gyermekded lelkületű Einstein csípős humora is kitűnik, mint amikor amerikai látogatása ellen tiltakozó női klub tagjainak válaszol. A kötetet nemcsak humoráért, hanem mélyebb gondolatai miatt is érdemes forgatni. A Kereszténység és zsidóság című írásban Einstein megállapítja: "A próféták és Krisztus elfogadása alapján olyan tant kapunk, mely alkalmas az emberiség szociális betegségeinek meg- gyógyítására." Könyvéből kiderül, hogy Einstein nemcsak tudományát ismerte, hanem az embert is. "A technikai fejlettség olyan, mint egy borotva egy hároméves gyerek kezében" -írta. Rosdy Tamás Kérjük küldje be előfizetését 5.
