Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-08-20 / 31. szám
2. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 20,1996 Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors, akit régen tép. Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt! őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére, S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának Árpád hős magzatjai Felvifágozának. Himnusz Kölcsy Ferenc (1823) Értünk Kúnság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Haj, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben S elsújtanád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk Bújt az üldözött, s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem leié Honját a hazában. Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérőzön lábainál S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpködtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből! Szánd meg, Isten, a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt!
