Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-12-19 / 48. szám

Thursday, Dec. 19, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13. Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. Egy adott évszámmal nem lehet rá felelni. A kutatók nagy része az emberi kor felső határát ál­talában százötven esztendő­ben feltételezi. Ez lenne az emberi fajra jellemző maxi­mális élettartam. De ennek pontos megállapítása nehéz, hiszen a legtöbb országban körülbelül száz éve vezetik a polgári anyakönyveket - s ezek nagy része is elkalló­dott.. így aztán cáfolhatatlan bi­zonyítékok, dokumentumok többnyire nem bizonyítják az egyes országok legöregebb polgárainak születési dátu­mát. A napi sajtóban időről- időre felbukkanó szenzációs leírások száznegyven-százöt­ven éves emberekről - a va­lóságban az anyakönyvi nyil­vántartások hiányából szár­maznak, s bizonyára nem igazak. Az életévek kiszámí­tása ezekben az esetekben csupán becsléseken alapul. A matuzsálemek szívesen mon­danak többet, nyolcvan fölött vagy még magasabb életkor­ban egyesek már szeretnek hencegni életko'ukkal, s in­kább fölfelé kerekítenek. Az viszont tény, hogy Földünk népessége megállíthatatlanul öregszik. 1970-ben 191 millió hatvan éven felüli ember élt közöttünk. 2000-re - ha hinni lehet a számításokban - szá­muk megduplázódik. Egy fejlett ipari országban szüle­tő gyermek átlagosan hetven- három évre számíthat. Az ókori Görögországban tizennyolc év volt az átlag­életkor. Rómában huszonegy év, elsősorban a magas cse­csemőhalandóság miatt. Igaz, a filozófus Platónt nyolcvan- éves korában érte utói a ha­lál, és a két évszázaddal ké­sőbb élt római Cato is nyolc­vanöt évesen távozott az élők sorából. A középkorból szintén fennmaradt jó né­hány magas kort megélt em­ber neve. De még a múlt században is a tisztes korúak közé so­rolták a harminc, negyven életévet betöltött polgárokat. 1800-ban Európában mind­össze harminc év volt az át­lagéletkor. Száz évvel később már negyvenöt. Mindezt az egészségügy, az orvostudo­mány fejlődése, az életkörül­mények javulása tette lehető­vé. Napjainkban a legmaga­sabb átlagéletkorral a japá­nok büszkélkedhetnek. A távol-keleti ország 1982 óta listavezető. A nők átlagosan nyolcvanegy évig élnek, a férfiak hetvennégy és fél évig. A japán nőket a svédek és az izlandiak követik, a férfiaknál Izland áll a máso­MEDDIG ÍIHET U EMUI? dik helyen, Svédország a har­madikon. A volt Szovjetuiniónak, a FÁK országain belül, csak­nem húszezer száz éven felü­li, lakosa van, főleg a kauká­zusi, a belső-ázsiai köztársa­ságokban. Köztük olyanok is, akik talán már a százötvene­dik születésnapjukon is túl vannak. Az őket vizsgáló kutatások szerint mindannyi­an sokat és keményen dol­goztak életük során. Renge­teg friss zöldséget és gyümöl­csöt fogyasztottak. Az élő szervezet elöregedé­sével már külön tudományág foglalkozik, a gerontológia. E fiatal tudományág műve­lői, a gerontológusok állítják, hogy az ember maximális élettartama százhúsz év körül mozog - s ez az elkö­vetkezendő évek során csak akkor növekedhet, ha az or­vostudomány olyan mértékű fejlődést érne el, hogy alap­jában lenne képes az ember biológiai sajátosságait befo­lyásolni, vagyis a természetes öregedés élettani folyamatát tudnák megállítani, illetve lelassítani. Csodaszer nem létezik. Nincs olyan speciális gyógy­szer, amely meggátolná az öregedést, a biológiai létnek e törvényszerű velejáróját. Viszont az átlagos emberi élettartam növelésére van remény, főleg az időskori betegségek kivédésével, illet­ve megelőzésével. A fiatalság megőrzésére már Arisztotelész és Hippok- ratész is számos hasznos - állíthatjuk: örök érvényű - tanácsot adott. Például az egészséges életmódról alko­tott hippokratészi elmélet figyelmeztet a mértéktartó evés-ivás fontosságára, a túl­zottan hosszú alvás (lustálko­dás) és a virrasztás káros voltára. A hosszú és tevé­keny élet nemcsak az egész­séges gének és szokások sze­rencsés találkozását feltétele­zi, hanem, pszichológiai, fizi­ológiai tényezőkön és a kör­nyezet kölcsönhatásán is a­vagyunk a "korral járó" be­tegségek előidézői. A do­hányzás, a túlzott alkoholfo­gyasztás, a mozgásszegény életmód, a rossz városi leve­gő, a helytelen táplálkozás káros hatása nem szorul ma­gyarázatra. Nem véletlenül: a nagyvárosokban sokkal keve­sebb a hosszú életű ember. Az öregkor tehát a modern társadalom sokágú problé­mája lett. A mai gerontoló­gia célja, hogy életet adjon az éveknek, vagyis testi ép­ségben és szellemi frisseség­ben minél magasabb életkort élhessünk meg. Eöry Éva lapszik. Sokszor mi magunk 4*4*4*4*4*4*4*444*4*4*4*4*4*4*4 A szép ünnep A szeretet rózsa bokra Évenkénti ünneplése a léleknek hű záloga boldog érzést ad a szívre Istennek az ajándéka kellemes a gyertyák fénye A megtörtént földi CSODA világít az emberekre A család is ünnepélyes kicsiny gyermek illedelmes Béke van a szívekben Halk zene szól az egekben Ferencz Amália Minden kedves utazójának I kellemes ünnepeket és boldog Újévet kíván az ötvenedik születésnapját ünneplő 1 S\AALE\/^r/á Chicago Office New York Office Los Angeles Office 312-819-5353 212-757-6480 310-286-7980 111 East Wacker 630 Fifth Avenue 1888 Century Park East Chicago, IL 60601 Rockerfeiler Ctr. Los Angeles, CA 90067 New York, N.Y. 10111 A jövőben is széliünk rendelkezésére!

Next

/
Thumbnails
Contents