Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-11-28 / 45. szám

Thursday, Nov. 28, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO C$ás*S&}­Miért kopasz, ha nem muszáj? Minden negyedik féfi és minden tizedik nő arra panaszko­dik, hogy haja hullik. Ráadásul a kopaszság vagy akárcsak a megritkult szőrzet más, sokkal súlyosabb betegségnél nagyobb lelki terhet ró az érintettekre. Ezért ők többnmyire úgy vannak vele, hogy eme fogyatékosságuktól megszabaduljanak. A hatalmas üzleti lehetőség régóta kopaszságkutatók ezreit csábította erre a területre. Mostanában pedig mintha a végleges megoldás körvonalazódna. A legjobb úton vagyunk ugyanis a hajhullás genetikai hátterének feltérképezéséhez. A hajhullás, a kopaszodás legalább háromféle lehet. A diffúz hajhullás az egész fejbőrön jelentkezik és általában valamilyen hiányállapotra vezethető vissza. A nőknél aránylag gyakori szülés után, jelenthet vas- vagy cinkhiányt, de pajzsmirigy-elváltozást is. Gyakran táplálkozási változtatások vitaminkészítmények segítenek ilyenkor, mint ahogy elmúlhat magától is. A foltos hajhullás oka sokszor az, hogy az immunsejtek tévedésből támadást indítanak a hajhagymák ellen. Ezt allergiás folyamatok, másféle belgyógyászati elváltozások és gyakorta a nagy stressz is kiválthatja. Ha idejében kezelik az aiapbajt, többnyire visszafordítható az ilyen típusú hajvesztés is. A harmadik kopaszodási forma - nem is szabad betegség­nek nevezni - a hormonális okból, többnyire örökletesen jelentkező férfias kopaszodás. Ilyenkor ahogy mondani szokás, felcsúszik a homlok majd a fejtetőn tonzúra, kerek kopasz folt keletkezik. Ez a hajvesztés a jelenlegi tudásunk szerint végleges, illetve a hajhagyma, a hajas fejbőr átülteté­sével lehet csak pótolni. Ám ez drága és nem is mindig tartós megoldás. Az ipari országokban - különösen a nagy városokban - általában egyre ritkul az emberek haja, ami valószínűleg a környezetszennyezéssel is összefüggésbe hozható. Azt, hogy miként lehet a sokféle okból elveszített hajszálakat visszavarázsolni, erre világszerte gőzerővel folynak kutatások. A Nature Genetics című amerikai szaklapban nemrégiben jelent meg két molekuláris biológus közleménye arról, hogy valószínűleg hamarosan beazonosítható lesz a hajunk növekedését szabályozó gén. A két kutatónak ugyanis sikerült egy mexicoi családnál kromaszómavizsgálatokat végezniük annak felderítésére, hogy vajon mi okozza a körükben gyakori túlszőrösödést Ebben a családban sok tagnak az arcán, a homlokán , sőt az orrán, szemhéján is vastag szőrzet nő már kisgyerm ekkorban. Jóllehet magát a gént még nem sikerült megfejteni, beazono­sítani viszont igen. Ha a további, ma már lényegében rutinjel­legű munka befejeződik, birtokunkban lesz a kód, ami a hajhagymákat növekedésre vagy pusztulásra serkenti. Pusztai Éva. A nők intenzívebben érzékelik a fájdalmat, mint a férfiak, s így a fájdalomcsillapítók is jobban és hosszabb ideig hatnak rájuk - derül ki egy amerikai tanulmányból. A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy a fájdalomcsillapítók klinikai tesztelésénél az eddiginél jobban figyelembe kellene venni a nemek különbözőségét. Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKR1NOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzs mirigy problémák és egyéb honnonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORKjN.Y. 10021 Telefon: (112) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel A megszelídített pulyka (sürűM-fűzűm) aratását megünneplő lako­mán. 1789-ben George Washing­ton elnök november 26-át az A pulyka gesztenyés tölteléke Miért éppen pulyka és nem kacsa vagy tyúk? A hálaadás napja az amerikaiak egyik legnagyobb ünnepe, s jó al­kalom arra, hogy összejöjje­nek a gyakorta sok száz mér- földnyi távolságban élő csa­ládtagok. Minden évben no­vember utolsó csütörtökére esik. Először 1621-ben tar­tották meg, amikror is Wil­liam Bradford kormányzó elrendelte hogy vad pulykát szolgáljanak fel a telepesek és az indiánok első sikeres Sokat vitatkoznak a magya­rok eredetéről. Bolgár-török jövevényszavakra, manysi köcsögfestési motívumokra hivatkoznak a tudósok, akik aztán érveik nyomatékaként faragott osztyák tálakat vág­nak egymás fejéhez. Van, aki a sumér rokonságra esküszik, közben ősi pulikutyarajzokra mutogat, mások szerint a mai napig nem történt meg a honfoglalás, és így tovább. A tetszetős elméleteket azonnal el fogja homályosítani az én fantasztikus felfedezésem: a magyar nép egyenesen Ame­rikából származik! A Miska-kancsós tulipán­formákat ugyanis meg lehet változtatni-az ősi szokásokat azonban sohasem. Véletlen talán, hogy népünk oly sokat bagózik? (A dohány is Ame­rikából jött) Hogy a székely ember szereti a puliszkát? (A kukorica is Amerikából jött!) Hogy a pesti nép annyira kedveli a dollárt? (Ez az egy sajnos nem na­gyon jön Amerikából.) Legfontosabb kedvencünk pedig a krumpli, nélküle el sem lehet képzelni a magyar kornyhát! Nem véletlen, első hálaadás napjának nyil­vánította, s ettől kezdve Ame rika-szerte megemlékeztek róla. Nemzeti ünneppé azon­ban csak 1941-ben vált Roo­sevelt elnök javaslata és a kongresszus döntése alapján. A hálaadás napja, akárcsak a karácsony, családi ünnep, nagy és sokfogásos vacsorá­val. A menüben minden megtalálható, ami az egész­séges étkezés része, Zöldsé­gestál, áfonya, ananász és egyéb szószok s a pulyka is még elfogadható kalóriájú fogás. A gesztenyetöltelékről és a köretként szolgálandó édesburgonyáról azonban már nehéz lenne azt monda­ni, hogy könnyű eledel. Ami­kor terítenek, mindenki előtt csak egy tányér van, hogy minél több vendég férjen el az asztal körül. hogy a kiskatona krumplivi­rágot hord, az ártatlan vigyo­rog, mint az újkrumpli, a - költő pedig ültetne krumplit harmadában. A kommunis­ták ugyan be akarták vezetni az ellenszenvesen internacio­nalista "burgonya" szót, de ezt örökre elsöpörte a rend­szerváltó magyar gyomor. Ma már tudjuk, aki a krump­listészta, rakottkrumpli, pap­rikás krumpli helyett burgo­nyát mond, az idegen szívű. Az nem származik Ameriká­ból, az sohasem volt indián. Vitathatatlan tehát, hogy amerikai bennszülöttek le­hettünk valamikor, hisz nincs olyan ép gyomrú olvasó, hogy nincs olyan nem gyo­morbeteg olvasó, aki el tudná képzelni népünket krumpli nélkül. Krumplipüré, szílvásgombóc-tészta juhtú­rós sztrapacska (egyes kuta­tók ebben az ételben látják a magyar-szlovák rokonság közös amerikai gyökereit). Szóval krumpli nélkül egy­szerűen kihalnánk, akár a kínaiak, ha elvennék tőlük a rizst. Hozzávalók: 2 font gesztenye fél pohár vaj, 2 pohár apró­ra vágott vöröshagyma, 2 pohár apróra szeletelt zeller, 9 pohár zsemlyemorzsa, só, szárított kakukkfű, majorán­na, és csombor Vágja be a gesztenye lapos felét, majd tegye egy lábasba, és öntsön rá forrásban lévő vizet úgy, hogy ellepje. Főzze kb. öt percig. A meleg gesz tenyéről szedje le a külső és a belső barna héját is. Ezu­tán a gesztenyére öntsön ismét forrásban lévő vizet és addig főzze, amig puha nem lesz (kb. 20-30 perc) Szárítsa meg, majd darabolja fel. A vajat olvassza meg egy lábas­ban, tegye bele a hagymát és a zellert, s párolja puhára. Adja hozzá a zsemlyemorzsát és keverje jól össze az egé­szet. Tegye bele a fűszereket, ismét keverje meg, majd adja hozzá a gesztenyét. Jó étvágyat! A pirospaprikát mindig forró zsírban keverjük el, hogy a festékanyag kioldód­jék, de ne süssük, mert ettől megkeseredik. Megrendelő Kérem küldjék részemre az Amerikai Magyar Szó-t* Mellékelem az előfizetést egy évre 30 dollárt. Név:....................................... Cim:..................................... Megújítás Megújítom lapom előfízeté sét egy évre............. fél évre....... adományom:........ Név:.................................... Cim:................................... Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St New York, N.Y. 10003 Selmeczi Tibor Az őshaza krumpliföldjén 7.

Next

/
Thumbnails
Contents