Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-11-14 / 43. szám
Thursday, Nov. 14, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Manapság akármerre jár-kel az ember a Cityben, autóval vagy gyalogszerrel, azt tapasztalja, hogy valamiféle "képzőművészeti" járvány ütötte fel a fejét, aminek a terjedését a törvény úgylátszik képtelen kontroll alatt tartani. Micsoda lesújtó látvány a belváros területén impozáns, szemetgyönyör- ködtető architektúrák tövében fekete festékkel bemázolt falakat látni. Akinek szeme van láthatja: középületek falai, subway lejáratok, közhasználatra létesített zárt folyosók, felüljárók, az utcákat szegélyező beton-falak, patinás téglakerítések, hidak tartópillérei, - tele s teli vannak firkálva-mázolva hivalkodó írásjelekkel, grafikai szeméttel. Micsoda közön- bösség ezt elnézni, megengedni. Ezeknek a barbár "művészeknek" mocskait ott látjuk egyes templomok, zsinagógák falán, sőt a temetők sírkövein is. A felháborító az egészben az, hogy ezek a kultúr-betyárok, akik magukról azt hiszik, hogy művészek, "graphic artist"-ok, tehetségüket nem privát műtermeikben gyakorolják (ha egyáltalán rendelkeznek ilyennel), hanem az adófizetők pénzén tisztán és karbantartott középületeket választják ki "művészetük" fitogtatására. Ez az ízléstelen, művészetnek semmi szín alatt nem nevezhető, grafikai csömör, arra enged következtetni, hogy azok, akik ezt produkálják,nagyon "lent vannak". Művészi színvonaluk, esztétikai ízlésük, jártasságuk a művészet világában úgyszólván zero! Egyet sem ismerek közülük, nem tudom kik lehetnek, hol-melyik iskolában szerezték falrafirkáló képesítésüket, csak azon csodálkozom, hogy normálisan gondolkodni képes ember hogy engedhet meg magának ilyet. Hogy nem sajnálja idejét ilyesmire fecsérelni. De hol van a törvény hatalma, hol a rendre felvigyázó faktorok szerepe? Miért tűrik el, hogy szemét legyen a falakon? Miért nem lehet ezt megcsinálni mondjuk Singapore-ban. ahol az amerikai fiatal embernek hasonló cselekedetéért a fenekére vertek. Ja, kérem itt nálunk szabadság van, a pogárnak joga van azt csinálni, ami neki tetszik. Hát igen. Civilizáció és dzsungel egyhelyen jól megférnek. Micsoda paradoxon! Nagy Ábrahám Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldjük a megújításunkat és adományunkat. Szeretnénk tudatni, hogy újabban nem kapjuk az újságot rendszeresen. Az útóbbi két hónapban néha két- vagy három hetet is késik. Az 1100 éves Magyarországot köszöntő ünnepi szám nagyon ,e,s2e,t' Tisztelettel Mr. & Mrs. J. E. Csuka Kedves Csuka házaspár. Köszönjük pár soros levelüket és adományukat. Örülünk, hogy még itt vannak. Sajnos nem sok eredményt értünk el a postánál. Mi minden héten rendszeresen szerdán postára adjuk az újságokat. Nem tudjuk, hogy hol lehet a baj. Kérjük továbbra is kisérjék figyelemmel, hogy mennyit késik. Talán majd valahol kiigazítják a hibát Jó egészséget (Szerk.) SZÁLLÍTÁS USA - MAGYARORSZÁG AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT, ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG. 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 PENNSYLVANIA OFFICE:(215) 766-2597 A tudástól nem szabad félni Teller Ede az atomkorszak legbefolyásosabb magyar tudósa, a hidrogénbomba megalkotója, a csillagháború szellemi atyja az elmúlt hetekben Magyarországra látogatott. A vele készült beszélgetés talán betekintést nyújt a XX. század egyik legnagyobb tehetségének modernista gondolkodásába. Találkozás Teller Edével- Egy ízben azt mondta, szívesebben beszél a jövőről, mint a múltról. Mit gondol a következő századról?- Mondanék valamit, ami nagyon a szívemen fekszik és nagyon remélem, hogy nincs igazam. Az utolsó fél évszázadban veszélyes fejlemények tanúi vagyunk. A harmincas években még általában kedvelték a tudományt, ma a legtöbb helyen és különösen az Egyesült Álamokban már félnek tőle. Azt mondják, hogy az eredményeitől félnek, valójában, szerintem, magától a tudománytól.- Mi az oka ennek a félelemnek?- A múlt században a tudomány még egyszerű volt. i A részletek persze bonyolultak voltak, de az általános elképzelések rendkívül egyszerűek, és mindenki értette, hogy a tudomány mit csinál.- Ha jól értem, a science- ről beszél, azaz a természet- tudományról.- Természetesen. Társadalomtudomány ugyanis nincs.- Magam például szociológus volnék.- Gratulálok. A szociológia mesebeszéd.- És a filozófia?- Van egy filozófus fiam. A Jóisten ségítse meg a filozófusokat. Én tudományról beszélek, arról a tudományról, amely hatalmasat fejlődött, s eredményeihez nem férhetett kétség. A korábbi nagy felfedezéseket mint azt, hogy a Föld mözög, ma már mindenki érti. Ha nem is minden részletét, de a lényegét igen. Ám a század eleji- Igen.- Kant szerint az általános geometriai ideák valójában a priori szintetikus ítéletek, azaz igazságuk független mindentapasztalástól, megfigyeléstől. A relavitiáselmélet teljes mértékben cáfolta Kant álláspontját. Hasonlóképp változott a tudásunk a kauzalitást illetően, ma már tisztában vagyunk vele, hogy nem olyan mindenható, azaz határaivannakérvényességé- nek. ***- S ha maga azt kérdezi, hogy mi lesz a következő évszázadban, én csak azt felelhetem, hogy nem szabadulunk meg az abszurd gondolkozástól. Nem szabad félni a tudománytól, sem az eredményeitől, sem magától a tudástól.- A tudománytól való rettegés tönkreteheti az oktatást is?- Nem biztos. A középkorban is tanítottak. Vallást is lehet tanítani, sőt a tudástól való félelmet is lehet tanítani.- Tehát úgy gondolja, hogy az emberiség a kollektív el- butulás felé halad? S ez nemcsak a tudományok állapotát érinti, hanem a művészetekét is?- Nem mondok ellent ennek a megfogalmazásnak. Úgy érzem, hogy az elmúlt ötven évben nem sok kimagasló műalkotás született, sőt azt látom, hogy a szellemi értékek egyre lejjebb kerülnek. Ma azt tartják haladásnak, hogy minél több ember éljen jól - és ez még rendben is volna. De a demokrácia oda fejlődött, hogy csak az a szellemi termék számít értékesnek, melyet még a legbutább ember is megért. Én ezt a legbutább embert szívesen etetném, de azt semmiképp sem szeretném, hogy a szellemi haladás kritériumait hozzá igazítsák. V.Bálint Éva Magyar Hírlap felismeréseket, a relativitás- elméletet és a kvantummechanikát az entellektüelek kilencvenkilenc százaléka nem érti. Miért, maga érti?- Ebbe talán ne menjünk bele...- A lényege az, hogy két esemény egymásutánja teljesen egyértelműnek tűnt Einstein előtt. Az előbb és az utóbb meghatározása vált viszonylagossá a relativitáselmélet fényében. Ha két esemény elég távol van egymástól és időben elég közel, akkor különböző megfigyelők különböző eredményeket fognak adni. Olvasta Kantot? Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein RpnHpInlf* 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák *magas vé myom ás * cukorbe tegseg Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy ij^^Otvasóink. "Graffiti Arts"
