Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-10-10 / 38. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Horn Gyula Németországban Horn Gyula miniszterelnök október 2-án két napra Né­metországba látogatott, hogy részt vegyen a Német Egység Napja alkalmából megrendezett központi ünnepségen. Münchenben megtartott beszédében a német egyesülés jelentőségéről szólva kijelentette, hogy ez megnyitotta Ma­gyarország Európába vezető útját is, s felidézte, hogy a magyar nép milyen kezdeményező szerepet játszott abban a folyamatban , mely viharos gyorsasággal az egész európai kontinenst átformálta. A kormányfő Stuttgartban és Münchenben tátgyalt Bajoror­szág és Baden-Württenberg tartományok vezetőivel. A megbeszélések központjában a gazdasági kérdések álltak, értékelték az eddig elért eredményeket és a további, még feltárásra váró lehetőségeket. A teljes német-magyar kereske­delmi forgalom 30 százaléka Bajorországgal, 20 százaléka pedig Baden-Württenberggel bonyolódik le. A két tartományi kormány 250-250 millió márkás hitelkere­tet biztosít magyarországi vegyesvállalatoknak, amelyeknél a bajor, illetve baden-württenbergi cégeknek legalább egy százalékos részesedésük van. Menesztik az új minisztert BUDAPEST. Szabálytalanságokat, illetve feltételezhetően törvénysértéseket tártak fel a magyarországi privatizálásokkal kapcsolatban. Az előírásokkal ellentétben az eladások utáni megbízói jutalmat tíz százalékban állapították meg, s a megbízás odaítéléséről zártkörű pályázaton döntöttek, holott 10 millió forint feletti ügyleteknél kötelező lett volna külső vállalkozók versenyeztetése. Az ügy kapcsán Horn Gyula október 15-i hatállyal meneszti Suchman Tamást, az újonnan kinevezett ipari és privatizációs minisztert, a kormány pedig azonnali hatállyal visszahívta tisztségéből az APV Rt. tizenegy tagú igazgatóságát, s a héttagú felügyelő bizottság menesztését is szükségesnek tartja. Soros György új alapítványa Elnökjelöltek vitája Október 6-án, vasárnap este 9 < órakor került sor az elnökválasztás egyik legfon­tosabb eseményére ajelöltek vitájára, melyre csak a re­publikánus és a demokrata elnökjelölt kapott meghívást. A Reform Párt jelöltje Ross Perot fellebezett a döntés ellen, s félóra adásidőt vásá­rolva magának az országos ABC tv. társaságnál a vita előtt foglalta össze politikai célkitűzéseit. A vitán feltett kérdésekről, illetve az adott válaszokról Perot a másik két jelölttel egyidőben a CNN tévétársaság adásán keresztül fejtette ki állás­pontját. Clinton elnök, aki főleg elnökségének utolsó két évét állította középpontba így jellemezte tevékenységét "Négy évvel ezelőtt elnyer­tem az önök bizalmát, s most itt van az eredmény: 10,5 millió új munkahely, növek­vő jövedelmek, csökkenő bűnözés és egy békében élő erős Amerika, folytassuk így tovább..." Dole szenátor aki viszont az elnök első két évi tevé­kenységét hangsúlyozta, s a hagyományos demokrata jel­zővel liberális költekezőnek bélyegezve az elnököt, a kor­mányzásról alkotott vélemé­nyét így foglalta össze "Én azt hiszem, hogy az alapvető különbség közöttünk az, hogy én bízom és hiszek az emberekben, míg az elnök bízik és hisz a kormányban. Menjünk csak vissza és néz­zük meg az egészségbiztosí­tást, amit az elnök akart, s $1,5 milliárdba került volna az amerikaiak számára, ez egy hetede a teljes gazdaság­nak, tizenhét új adót, ársza­bályozást, 35-50 új hivatalt jelentett volna. Ne feledjük el ezt." A jelöltek szájából jórészt a már korábbról ismert érveket és bírálatokat hallhattuk. A vita kultúrált formában zaj­lott le, igaz Dole szenátor néhány alkalommal belecsí­pett az elnökbe, mint amikor például azt mondta, hogy szavait,ha nem is hattal mint Kenny bátyjáét, de legalább kettővel el kell osztani, ha az igazat akarjuk megtudni. Clinton elnök, aki kicsit rozsdásnak tűnt, vagy talán tetemes előnyében bízva ke­rülni akart mindenféle kon­frontációt átadta a kezdemé­nyezést Dole szenátornakaki 30 éves szenátusi gyakorlatá­val a háta mögött magabizto­sabb volt. Valószínű, hogy a vita nem változtatta meg a- lapvetően a szavazók véle­ményét, s Dole szenátornak nem sikerült egy olyan átütő sikert elérnie ami nélkülöz­hetetlen lenne ahhoz, hogy esélyesként álljon ki az el­nökkel szemben. A vita második fordulójára október 16-án San Diego- ban kerül sör ■ Washington, D.C., Szeptember 30. George Soros aki igazságtalannak tartja az új welfare és más köztámoga­tás megvonását az új törvényesen be­vándorlóktól, a CBS országos tv társa­ságnak adott interjújában bejelentette, hogy megsegítésükre $50 milliót ajánl fel. Mr. Soros 1947-ben vándorolt ki Magyarországról Nagy Britanniába, majd onnan 1956-ban az Egyesült Ál­lamokba, s nem érti, hogy az USA amely tradicionálisan segítette és büszke bevándorló hagyományaira, most miért tesz ilyen megkülönböztetést. Az új adakozó intézményt Emma Lazarus Fund-nak fogják hívni a költő után, akinek verse a Szabadság szoborra van bevésve. A pénzt olyan szervezeteknek és intézményeknek adják, akik tevékenysége segíti a bevándorlókat valamint az állampolgárságért folyamodóknak kíván segíteni, például az angol nyelvtanfolyam költségeinek átvállalásával. Mr. Soros alapítványa a Nyitott Társadalom "Open Society" az elmúlt évben $350 millió támogatást biztosított, főleg az új demokratikusan átalakuló volt kelet-európai országok számá­ra. Legutóbb $15 milliót ajánlott fel hogy elősegítse az ország kábítószer politikájának megváltoztatását. Például javasolná a marihuana orvosi alkalmazásának engedélyezését és a kábítószer használóit nem bűnözőként, hanem egészségügyi problémaként kezelné. New York köszöntötte Magyarországot Október 3-án este az E- gyesült Nemzetek székházá­ban gyűlt össze New York magyarságának és a magya­rok barátainak több mint 300 képviselője, hogy a Ma­gyarok Világszövetsége, A- merikai Tanácsának hívására megünnepelje Magyarország fennállásának 1100-ik évfor­dulóját. A megjelenteket Papp Lász­ló az Amerikai Tanács elnö­ke és a gálaest négy társren­dezője, Nicolette Páthy Bing­ham, Edina Gáspár Jenni- son, Kathryn Záhonyi Li­vingston és Anikó Gaal Schott köszöntötte. A részt­vevők között volt a magyar diplomáciai képviselet vala­mennyi tagja, Kovács László külügyminiszter vezetésével, számos nagykövet, New York állam kormányzója, Guiliani polgármester képvi­seletében Lívia Silva U.N. commissioner, aki maga is magyar származású, a pénzü­gyi és gazdasági élet jeles képviselői, s számos ismert közéleti személy. Feltűnést keltett a népszerű tv. kom­mentátor, Walter Cronkite kijelentése, aki azt mondta, hogy büszke lenne arra, ha magyar származásúnak tud­hatná magát. Clinton elnök, üzenetében kiemelte, hogy az amerikai magyarok mennyi területen gazdagították Amerikát. "Az üzleti élettől a művészetekig, a közélettől az oktatásig a magyarok fontos szerepet játszottak abban, hogy Ame­rika ma békének és virágzás­nak örvendhet" írta az elnök. A Világszövetség érmével és oklevelével több olyan sze­mélyt tüntettek ki, akik neve és egyéni teljesítménye jól ismert az amerikai közvéle­mény előtt. A gazdasági élet területén Forsyth Éva, Soros György, Kellner György, Estéé Lauder, a filmvilágból Halmi Róbert és Szabó Ist­ván, a művészet és vendéglá­tás jelesei közül Láng György és Szász Susanna, a tudomány területéről Marian V. Naumann Whitman, míg a politikusok közül Pataki György kormányzó vehette át a kitüntetést. Mindannyi­an meleg szavakkal emlékez­tek meg származásukról és Magyarországhoz fűződő kapcsolataikról. A magyar közéleti szereplé­sért kapott elismerő kitünte­tést a külföldi magyar cser­készet megalapítója Bodnár Gábor, a Pannónia Klub el­nöke, Matolcsy Sára és a New Brunswich-i magyar­amerikai alap elnöke Molnár Ágoston. A résztvevők azzal a meg­győződéssel távoztak, hogy Magyarország nagy ünnepét méltó módon, meleg baráti körben ünnepelték meg. VOL. L. No. 38. Thursday. Oct 10, 1996 a Ara: 75 cent

Next

/
Thumbnails
Contents