Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Megemlékezés Nagy Imréről WASHINGTON. D.C. Örök értékekért áldozta életét Nagy Imre: a szabadságért, az emberi méltóságért, és a nép önzetlen szeretetéért, mondta a szenátusban D’Amato szenátor aki a mártinhalált halt néhai magyar miniszterelnök születésének századik évfordulójára emlékezett A Congressional Recordban is közölt szöveg felidézi Nagy Imre pályafutását, életét, elárulását és kivégzését, majd így fogalmaz: "Nagy Imre elkötelezett kommunista volt, de egyben magyar hazafi is, eredeti gondolkodó, vezető és bátor ember. Hatalomra kerülése egybeesik Sztálin halálával. Megpróbálta liberalizálni a Magyarországra rákényszerített sztálinista rendszert. A nemzeti kommunizmus programja azonban súlyosan veszélyeztette a szovjetek uralmát. Az 1956-os forradalom kitörése után visszahívták miniszterelnöknek, mert ő volt az egyetlen kommunista, akiben a nép bízott. Önzetlensége, félelmet nem ismerő hősiessége, a szabadság ügye melletti elkötelezettsége, országának szeretete leplezte a szovjet kommunizmus álszent jellegét és alapvetően gonosz természetét. Olyan tüzet gyújtott az emberek szívében, amelyet szovjet tankok és titkosrendőrök sem tudtak eloltani", D'Am a to szenátor kijelentette: "Az áldozat nem volt hiábavaló. Más kelet-európai államokkal együtt Magyarország visszaszerezte függetlenségét 1990-ben, a Szovjetunió pedig összeomlott 1991-ben. A hóhérok elpusztíthatták Nagy Imrét, de nem ölhették meg szellemét. A szabadság győzedelmeskedett, s bízom benne, hogy a jövő nemzedékei erőt és bátorságot merítenek példájából". Huszonöt éves Itt-Ott-jubileum E századi magyarságunk sokadik drámájaként az 1956-os menekültek szinte újra benépesítették "Magyaramerikát" - mondta Dobos László; az MVSZ alelnöke a Magyar Baráti Közösség 25. évfordulója jegyében Budapesten tartott találkozó megnyitóján. Ez a fiatal nemzedék magával vitte a diktatúra, az erőszak rettenetét és gyűlöletét, a nemzetszeretetet, a nemzetért vállalt felelősséget és szabadságvágyat. Mindent elölről kellett kezdeniük, mégis hamarosan megteremtették saját intézményeiket, a Magyar Baráti Közösséget, az évente ismétlődő Itt-Ott találkozót és annak folyóiratát, a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Körét, az Amerikai Magyar Koalíciót, magyar iskolákat, cserkészképzőket, egyesületeket, szobrokat, emléktáblákat avattak, hogy megmaradjanak magyarnak. Bojtos László, a Magyar Baráti Közösség elnöke tekintette át a szervezetté válásuk óta eltelt negyedszázad történetét. Megalakulásuk óta legfontosabb céljuk a kint élő magyarság megtartása és az anyaország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek politikai és anyagi támogatása. Az Ohio államban lévő Lake Hope-nál, a Reménység tavánál évente találkozókat rendeznek az összmagyarság helyzetének megvitatására, a rendszeres együttgondolkodásra. Ezeken a kint élő 1 magyarokon kívül a ’70-es évektől már anyaországiaiak is részt vehettek előadóként, többek között Csoóri Sándor, Czine Mihály, Kosa Ferenc, Erdélyből Sütő András, összesen szazkilencvenen az elmúlt 25 esztendőben. Tevékenységük kiterjed a kisebbségi sorban élő magyarok megsegítésére is, például parabolaantennákat telepítenek Erdélyben és számítógépeket adnak a szlovákiai magyar sajtónak. A szervezet vezetője hangsúlyozta: a Magyar Baráti Közösség mentes minden politikai ideológiától. Magyar filmesek világtalálkozója Krencsey Marianne színművésznő az Egyesült Államokból, Novák Emil Ausztráliában élő operatőr és Robert Lantos producer Kanadából jelezte részvételi szándékát elsőként a magyar filmesek világtalálkozójára. Az október 27. és november 2. között Budapesten tartandó rendezvényre mintegy 150 külföldön élő magyar; illetve magyar származású filmművész és filmes szakember kapott meghívást. A világtalálkozót a magyar film születésének századik évfordulója alkalmából rendezik meg. Beküldte már élőfízetését? Hamarosan bezárják a menekülttáborokat Június végétől az ENSZ megszünteti azoknak a menekülttáboroknak a finanszírozását, amelyekben még mindig 35 ezer, főleg vietnami menekült, az úgynevezett „csónakosok” élnek szerte Délkelet-Ázsiában. 1975, Saigon eleste óta milliónyian vágtak útnak a jobb élet reményében - de egyetlen állam sem fogadta be őket. Most nincs más választásuk, mint hogy visszatérjenek a hazájukba. Attól a naptól kezdve, amikor a kommunista csapatok elfoglalták az amerikaiaktól Saigont, megindult a vietnami menekültek áradata az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország és Ausztria felé. Senki sem tudta pontosan hányán vágtak neki apró dzsunkákon és csónakokon a veszélyes útnak; egyes források negyedmillió, mások kétmillió emberről tudnak. Egy azonban biztos: célhoz alig ért közülük valaki. Aki túlélte a tengeri viharokat és a - részben éppen a csónakosok nyújtotta könnyű préda miatt újra "munkához látó" - maláj, thai és vietnámi kalózok támadását, a kis lélekvesztő- kön legfeljebb valamelyik délkelet-ázsiai országig jutott el. A legtöbben Hongkongba érkeztek - volt olyan időszak, amikor közel hatvanezren éltek az ottani táborokban -, de tízezerszámra értek partot a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Thaiföldön és Indonéziában, s néhány száz vagy ezer csónakos Japánnak, Dél-Koreának és Szingapúrnak is jutott. Döntő többségük vietnámi volt, de menekültek más országokból, például Laoszból is. A csónakosok egyre nagyobb gondot okoztak. Eleinte automatikusan megkapták a menekültstátust, és a tranzitországokban táborokban várták a letelepedési engedélyt valamelyik fejlett nyugati államtól. Az engedélyek azonban nem érkeztek Dólkelet-ázsiai menekülttáborokban maradt vietnami csónakosok méltó életet és jólétet reméltek. Az ENSZ égisze alatt összehívott konferencián határidőt szabtak, hogy 1996 junius 30-ával felszámolják a délkelet-ázsiai menekülttáborokat. Mára a menekültek döntő többsége visszatért Vietnamba, részben önként, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségével, részben "belenyugvóként". Forrás: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága - The New York Times meg, a csónakosok viszont egyre többen lettek, valamit tenni kellett. Azzal, hogy hivatalosan szétválasztották a politikai, illetve a gazdasági okokból emigráltak ügyeit, gyakorlatilag a reménytől is megfosztották őket, hogy valaha eljutnak álmaik földjére. A szegénység, az éhezés, az évtizedes háború okozta pusztulás és nyomor elől szöktek, nem annyira szabadságot, mint inkább emberhez Becslések szerint 35 ezer menekült maradt még a táborokban, az ő sorsukat kell most rendezni. Hiába tiltakoznak, haza kell menniük. Washington és Hanoi ugyanis hat hónapi tárgyalást követően megállapodott: a menekültek egy részét letelepítik az Egyesült Államokba, de előtte vissza kell térniük Vietnámba, hogy előírásszerűén kérvényezhessék a beutazásukat. Medgyesi Csilla | FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck BIv. Subway: F Van Wick BIv. Station. vlagas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelés yújt • az egész család száír ' -a. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk MOSZKVA Az előző űrexpedícióhoz hasonlóan ismét hosszabbítani kényszerül a Mir űrállomáson tartózkodó személyzet, mível nem készült el a váltást szállító Szojuz típusú űrhajó. Jurij Kop- tyev, az Orosz Űrkutatási Ügynökség vezérigazgatója szerint 40 nappal többet kénytelenek ezért a világűrben tölteniíJurij Onufrienko parancsnok és Jurij Uszacsov fedélzeti mérnök, akik augusztus 30-án térnek vissza a Földre. Az orosz expedíció tagjaival fent tartózkodó Shannon Lucid amerikai űrhajósnő viszont a tervezett időben augusztus elején tér vissza 140 nap után egy a- merikai űrrepülőgép fedélzetén. A Szojuz űrhajó az ágazatot sújtó pénzhiány miatt a tervezettnél lassabban készül.
