Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-14 / 11. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March. 14, 1996 Olvasóink írják A Szabadságharc emlékére 1848 elején európa népei egymás után keltek fel elnyomóik ellen. Párizs, Itália, Bajorország után Bécsben is fellángolt a forradalom tüze. így a hosszú ideje eredménytelenül vitázó magyar Ország- gyűlés helyett a pesti nép március 15-i megmozdulása döntötte el, hogy a forradalmaktól megijedt kormány, megígérte a követelések teljesítését és április 11-én aláírta az új törvénye­ket. Ennek alapján megkezdődhetett volna az új államrendezés kiépítése, ám a bécsi ellenállás, a vértelen forradalmat véres szabadságharccá változtatta. A bécsi forradalmi esemény hírére a Fiatal Magyarország néven ismert Pesti Ifjúság is megmozdult, irányítójuk volt a Petőfi Sándor által alakított Tízek Társasága, közöttük Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József is. Ők voltak az ifjúság vezetői 1848 március 15-én. Felvonulásukhoz hozzájuk csatlakoztak a diákok, fiatal értelmiségiek és a népi tömegek is, kiszabadítván a rabságból Táncsics Mihályt, akit bátor hangzású írásáért börtönöztek be. A fiatal Magyarország 12 pontban foglalta össze követeléseit. Ekkor szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum előtti téren az általa írt Nemzeti dal című versét, ahol a tömeg vele együtt zúgta a versnek szabadság esküjét. Erdélyben az Ó-Torda-i református papiak frontján emlék­tábla őrzi Petőfi utolsó megszállása idejét mielőtt Segesvárra indult. Segesvárt pedig emlékmű hirdeti ott létét, mikor a csatába indult, utána senki többet nem találkozott az életben vele, a csatatéren kivűl. Valahol ott halt meg. Minden március 15-én emlékezünk azokra, akik életüket áldozták drága hazánk,Magyarország szabadságáért. Hajtsuk meg fejünket imát suttogva érettük, és soha se feledjük őket. Margaret Tóth Tisztelt Szerkesztőség! Megújítom a záhonyi újságot 2 évre, a sajátomat is 2 évre, és küldöm adományomat összesen 164 dollárt. Előbb akartam beküldeni, de vártam, hogy megjavul az idő és a bankba tudjak menni. Én szeretem az újságot, nagyon meg vagyok vele elégedve és én nem válók el tőle^mig élek. Maradok baráti szeretettel Steve Eszényi Köszönjük ezt a bizalmat,kedves Mr. Eszényi, hogy két évre megrendelte a lapokat. Ez a. hit és bizalom,ami életben tartja még most is a mi kis lapunkat. - Szerkesztőség. Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelten küldöm a megújítást és 10 dollár adományt a lap fenntartására. Nekünk kanadaiaknak elég sokba kerül az újság,mível a pénzünk kevesebbet ér,mint a dollár. Kívánok jó egészséget a további munkához tisztelettel Polyóka Mária Kedves Mindannyiuk! Első sorban ezer köszönet türelműkért, hogy szeretett újságomat küldték részemre "ingyen". Elnézésüket kérem a késésért, de csak most volt módomban az előfizetésemet megküldeni, egy egész évre. Fogadják utólag egész évre szóló jókívánságomat, jó egészséget, sikerekben gazdag teljesítményt munkájukban kedves mindannyiuknak, hogy még sokáig olvassuk, tanulmányozzuk a kedves újságot. Hű olvasójuk Rozália Ciorogariu Tisztelt Szerkesztőség! A január 18. számban megjelent Sislay József versét olvasva szeretném megkérdezni, miért hagyta ki az 56-os forradalmat? Tisztelettel Csizmadia Sándor Elolvastam a küldött hetilapokat és elhatároztam magam, hogy előfizetői közé lépek. Mellékelem az egy évi előfizetést. Gratulálok a tárgyilagos hazai hírszolgálathoz. Szívélyes üdvözlettel Dr. Eugene Schneider Meddig tart a száz év Tajvanon? Szálka Peking szemében Mao Ce-tung annak idején, miután 1949-ben a győzedel­mes kommunista csapatok elől a Kuomintang-erők Csang Kaj-sek vezetésével Tajvanra menekültek, azt hangoztatta, hogy ha kell, akár száz évig is kész várni a sziget visszatértére Kína fennhatósága alá. Csakhogy Tajpejben időközben felgyor­sultak az események, a sziget gazdasági és politikai téren is minden nappal egyre erő­sebb lesz, következetesen halad a demokratizálás és mindennek következtében Tajvan egyre távolabb kerül az anyaországtól. Március 23-án Tajvanon elnökválasztást tartanak. Az ország történetében - melles­leg egész Kína történetében - első alkalommal közvetlen és demokratikus játékszabá­lyok szerinti szavazást, a- melynek szinte egyértelmű esélyese a jelenlegi államfő Li Teng-huj. A 73 esztendős politikus viszont igen nagy szálka Peking szemében, kü­lönösen azóta, hogy a múlt év júniusában - nem hivata­los látogatást tett az Egyesült Államokban. A kínai vezetés úgy tartja, hogy újraválasztá­sa egyet jelentene Tajvan függetlenségi törekvéseinek felerősödésével. A sziget első embere ezt váltig cáfolja, hangoztatva, hogy az "egy- Kína" politika híve, nem áll szándékában a függetlenség kinyilatkoztatása, s arra tö­rekszik, hogy Tajvan békés és tárgyalásos úton újraegye­süljön Kínával. Ám kam­pánybeszédeiben nem feled­kezik meg annak megemlíté­séről sem, hogy a kommunis­ta Kína soha egy percig sem gyakorolt ellenőrzést Tajvan fölött. Az 1988 óta hivatal­ban lévő Li Teng-huj azon erőfeszítéseire pedig, hogy kivezesse Tajvant a Peking által rákényszerített nemzet­közi diplomáciai elszigetelt­ségből, mindeddig éppen az amerikai vizit tette fel a ko­ronát. ■ Kína tehát úgy érzi, joggal aggódik. Egyes források sze­rint rakétatámadásokkal, sőt invázióval fenyegetőzik, a- mennyiben Li Teng-hujt újraválasztják, bár a Tajvani- szorosbeli nyugalom felett Őrködni igyekvő Egyesült Államok úgy véli, aligha szánja rá magát hasonló lé­pésre. Pekingben azonban nem csupán Tajvanra figyelnek. Immár kétségbevonhatatla­nul megindult a kommunista párton belüli hatalmi harc, amelynek tétje: ki lép majd a kilencvenes éveiben járó Teng Hsziao-ping helyére. Az utódlási küzdelem pedig óhatatlanul felerősíti a nacio­nalizmust. S miután Hong­kong 1997-ben, majd Macau 1999-ben visszakerül Kína fennhatósága alá, Pekingben máris olyan hivatalos véle­mények hallatszanak, hogy a következő lépés Tajvan visszaszerzése lesz. Ebben a légkörben ha Kína támadás­ra nem is szánja el magát, aligha kétséges, hogy az el­nökválasztáshoz időzítve ígé­retéhez híven megrendezi "minden eddiginél nagyobb méretű" haditengerészeti gyakorlatát a tajvani partok­n^' Simon Ernő Petőfi emlékére Petőfi, ha most élne szabadságért tűzbe menne, fehér lovon menetelne imádkozva békét kérne. Nem tespedne sötétségbe, világítana verse, ríme, fellobbanna égő fénye üzenetet vinne légbe. Felrázná az alvó népet, buzdítaná a lelkeket, Talpra, magyar, üt az óra! ébredjetek virradóra. Készítsétek a sereget vérem csepeg, fedé gyepet. Lesben áll a gaz csapata gyertek vélem imádkozva. Aztán szállna fenn lebegve könnye vissza leperegne szomorúan nézne körbe búcsút intve elmerengve. Ferencz Amália f HUNGARY 1100 YEARS + ^ címmel március 18-án este 6 órakor kiállítás nyílik a Magyar Főkonzulátus épületében 223 East 52nd Street a Főkonzulátus a megnyitóval egyidőben tartja a ^ Március 15-i megemlékezést is f Travel Guide Presents: 1100 year historical Hungary and Vienna tour Departs from New York on May 30, 1996 returning from Budapest June 14th For further information and reservations call: Travel Guide * Tel: 908-381-0260 Outside of New Yersey ^ 1-800-936-8687 ^

Next

/
Thumbnails
Contents