Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Thursday, Jan. 4, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Amerikai előadások magyar gondokról Magyarorszag társadalma korszcrusodesc rol es irodalmi életerői szóló előadásokkal zárta működésének harmincötödik évét New Jersey Rutgers Egyetemén a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör. A "Magyar polgárosodás" eimű előadást Gerő András ELTE történész tartotta, az irodalomról pedig "Elérhetetlen földeink" címmel Mezey Katalin és Oláh János budapesti költők tájékoztattak szerzői estjük keretében. A két decemberi előadást nyolc műsor előzte meg 1995-ben. Az év elején Szabó Csaba, a Washington-i magyar nagykövetség kulturális tanácsosa Sárospatakról szóló történeti áttekintését Sántha Mária beszámolója követte, aki három évig volt Ruthgers Egyetem Magyar Intézete tanára. Tavasszal négy történész volt vendég előadója a Szövetségnek. Hanák Péter, a Közép-európai Egyetem professzora és Katona Tamás országgyűlési képviselő általános jelenkori elemzést nyújtott. Angi János, a debreceni Kossuth Egyetem tanára a magyarországi választásokról beszélt, Jeszenszky Géza. a Közgadaságtudományi Egyetem tanára, volt külügyminiszter pedig a magyarság esélyeit vizsgálta a nemzetközi alakulatok viszonylataiban. Sanders Iván irodalomtörténész, műfordító, a Suffolk County Community College tanára Nádas Péter "Emlékiratok könyve" című művéről tartott előadást. Az 1956-os magyar forradalom évfordulójára -immár hagyományos módon - angol nyelvű programot szervezett a Szövetség az Egyetemen. Taraszovics Sándor, a Washington-i American University diplomása "Twelve Days of Freedom" - Tizenkét nap szabadság - címmel tartott tanúbeszámolót október 27-én. 1956 októberében ő a nyíregyházi forradalomi munkástanács küldötteként tárgyalt Budapesten Nagy Imrével, Maiéter Pállal és másokkal. "A magyar nemzeti közösségek gondjai Szlovákiában, a Vajdaságban és Kárpátalján" címmel novemberben ottani szervezeti vezetők adtak hiteles tudósítást: Bauer Edit pozsonyi képviselő, Józsa László szabadkai jogász és Kovács Miklós ungvári politológus. A Szövetség 1996-os év eleji tervei közt szerpel Böröcz József szociológus, Rutgers Magyar Intézete igazgatója előadása "Kikből áll Magyarországon az új gazdasági elit?" címmel, és két beszámoló amerikai magyar egyházi centenáriumokról. Ez utóbbiakat Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület püspöke és Kiss Máté, a Szent László egyházközség 1984-19Q5 plébánosa tartja. A Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör gyakran kér fel más szervezeteket is együttműködésre előadásai megrendezésében. Leggyakoribb társszervezői a következők: Amerikai Magyar Alapítvány, Fiatal Magyarok Amerikai Egyesülete, Magyar Amerikai Atléta Klub. Magyar Emberi Jogok Alapítvány, Magyar Református és Szent László katolikus egyház. Rutgers Egyetem Magyar Intézete. Az 1960-óta működő Szövetséget tavaly a budapesti Bethlen Alapítvány Márton Áron díjjal tüntette ki "a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért". Az emlékérmet a kuratórium nevében Bakos István e szavakkal nyújtotta át a Szövetség egyik megalapítójának: "Nemzetépítő fórumuk beírta nevét a magyar kultúra történetébe". A Szövetség eddig több, mint 250 előadást rendezett, 26 évig magyar iskolát működtetett, "Tanúk - korunkról" címmel nyolc "oral history" - szóbeli történelem - könyvet adott ki, és két ösztöndíjat tart fenn a nyugati magyarságismeret és a kárpátmedencei magyarságtudat fejtesztésére. Egyik ösztöndíjával Rutgers Egyetem magyar szakos hallgatóit segíti, a másikkal a kolozsvári Collegium Transsylvaniáim Alapítványt támogatja. Harminchatodik évébe lépve 71 tagja van a főként ötvenhatos egyetemisták által alapított Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Körnek. Közülük jónéhányan más magyar szervezetek, programok vezetőiként, tagjaiként is tevékenykednek. így például Harkó Gyöngyvér magyar versmondó műsorokat szervez, Hámos László a Hungarian Human Rights Foundation elnöke, Király Béla az Atlantic Research and Publications, Püski Sándor a Püski könyvkiadó igazgatója, Kolumbán Miklós magyar költők angolra fordított verseit jelenteti meg. Nagy Károly az Anyanyelvi Konferencia - A magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága társelnöke, Nyeste István Columbus-ban a magyar református egyházközség parókus lelkésze, Papp László a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa elnöke, Sohár István magyar rádióműsorokat szerkeszt és vezet, Tamás Mária Kassa - a mi városunk A Kassai Szent Erzsébet székesegyház - dóm Bár a közeli vidéken születtem és nevelkedtem, már életem csaknem felét Kelet- Szlovákia legnagyobb városában Kassán töltöttem el, s azt hiszem, ez lesz számomra a végállomás is. E - számunkra oly gyönyörű várost a történelem már 1230-ban megemlíti s e század végén várossá lett nyilvánítva. Sőt jelentős jogokkal lett felruházva, többek között építhete tt várfalakat is. Gazdasági központja lett a környező területnek, Lengyel- országgal való kereskedelmi kapcsolata révén gazdagodott és megkapta azt a jogot is, hogy az orosz és Lengyel- országból érkezett árunak itt legyen a főraktára. A későbbi években szabad királyi várossá ütötték s Buda példájára kapta ehhez a jogokat. Folyamatosan alakultak itt üzemek, különböző mesterségek s a 14 században kiirtották a környék erdőit s helyükre szőlőt telepítettek. Már a tizenötödik század végén az akkori ország keleti részének a legnagyobb városa lett, s jelentősége szerint a harmadik az országban - Buda és Pozsony után. Egyetemet kapott, amelyet királyi akadémiára változtattak. A törökök gyakori felvonulása idejében Kassa viselte a fő ellenállást az ország keleti részén. A törökök kizavarása után a város visszaesőbe volt, majd a 18. század és a 19. század elején, amikor a tőkés termelési viszonyok voltak kialakulóban, kezdett fejlőd ni a termelés és a terjedelmes kereskedelem. Ekkor épült fel a Kassa-Oderbergi vasút s utána a csatlakozó vonalak Miskolcra és Budapestre, Eperjesre, Legenye- mihályra, Tornára és Hidasnémetibe. Az 1850-1910-es években Kassa a leggyorsabban fejlődő város volt a Felvidéken. Mint tudjuk, az első világháború a magyarok számára szomorú eredményeként - Kassa is kivált az a- nyaországból. Az azóta eltelt idő alatt alaposan megcsappant itt a magyar lakósok száma, amely folyamat úgy néz ki - nem állítható meg. Sajnos, minden országban ez a kisebbségek nem Írott sorsa. Ennek ellenére a volt Csehszlovákia minden tekintetben nagyobb jogokat, önállóságot és fejlődési lehetőséget biztopsított az itt élő magyaroknak, mint a mostani. A második világháború után Kassa fejlődése új fejezetnek indult, rendkívül dinamikusan.. Minden ipari ágazatban épültek gyárak és üzemek, a város az egyetemek és főiskolák központjává alakult, A kelet-szlovákiai vasművek megépítése révén - amely ma Szlovákiának a épülete, amely 1899-ben kezdte el működését Katona József "Bánk bán" bemutatá sával. Hét évvel ezelőtt nagy- szabású korszerűsítési munkálatokat kezdtek megvalósítani a színház épületén, s tavaly szeptemberében a felújítás után Verdi "Nabuc- coját" vitték színre a helyi társulat színészei. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent a köztársasági elnök és felesége, több miniszter és államtitkár, a parlament néhány képviselője. E remek épület az ezred befejezése előtti évben lesz százéves. Dióhéjban ez Kassa a múltból és egy kicsit a jelenből. Jövőjébe nem szeretnék belenézni, valahogyan igen kevés kecsegtetővel bíztat. Új rendszerben, de nem új módszerrel és felfogással haladunk a jobb élet és szebb jövő felé. Nagyon sok az önzés, ki-ki maga mesterségét folytatja és és nem a nép javát szolgálja. Nő a munkanélküliség és bűnözés, egyre jobban csökken a reálbérek és nyugdíjak értéke, a vásárlóerő - testvér testvért, apát fiú elad.... Erre az időre a nép határozottan a háttérbe szorul, lehet, hogy majd egyszer itt is másképpen lesz, mondjuk úgy mint Svájcba, az USA-ban vagy Kanadában, ám addig a Her- nád folyón bizonyára még sok víz lefolyik. A város ugyan szép, szeretetreméltó, bár most a jobb életből a rosszabbhoz kell - sajnos - idomúinunk. Egv vigasztaló van csupán -"Áldjon vagy verjen sors keze, itt lüktető szíve - nagymennyiségű lakás épült itt s a környéken. A régi vűrost körülkerítet ték az új városnegyedek a szélrózsa minden irányába terjedtek ki. Ma Szlovákia második legnagyobb városa, gyors vasúttal a vasgyárban, korszerű repülőtérrel, múzeumokkal, üzlethálózattal, rádió és televízió állomásokkal, a híres nemzetközi béke maratonfutással, amely a bostoni maraton után a második legrégibb a világon. A Kassai Vasműveket Ukrajnával szélesnyomtávú vasút köti össze, amelyen szállítják ide a működéshez szükséges nyersanyagokat. A helyi közlekedést villamosok, trolibuszok és autóbuszok látják el, a város főutcája csak a gyalogosokat szolgálja. Érthetően megvannak a városban a? egészségügyi intézmények és kórházak is. Kassa szívében a Főutca térségében két nevezetes és jellegzetes épület áll. Az egyik a tizenharmadik században épült Szent Erzsébet székesegyház - a dóm, amely 1378-ban leégett. Építése a tizenötödik század végéig húzódott. E nagyszerű létesítmény ma is - már évek óta - rekonstrukció alatt áll, lengyel szakemberek dolgoznak a felújításán. E remekmű legjelentősebb része a főoltár. A templom mellett áll a Szent Mihály kápolna, valamint az Orbán torony. E székesegyház belsejében nyugossza örök álmát második Rákóczi FerencYejedelem. Olyan száz méterre van a dómtól az Állami Színház élned - élned, halnod kell!" Iván Sándor Kassa magyar verseket publikál. Pásztor Péter az American Association for the Study of Hungarian History, Tamás Bernát az American Association of Young Hungarians, Tamás Tamás az Atléta Klub Széchenyi Köre, Várdy Béla a Duquesne Egyetem History Fóruma, Zsakó Gyula a Seton Hall Egyetem hangversenysorozata vezető szervezője.
