Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-06-20 / 25. szám

Thursday, June 20, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. A magas vérnyomás (hipertónia) a fejlett országokban a lakosság egyötödét érinti. Amerikai tudósok újabban arra a föltevésre jutottak, hogy e betegség genetikai eredetű. A Science magazin legújabb számában közölt cikkükben beszá­moltak arról, mit sikerült eddig megtudniuk a magas vérnyo­mással összefüggő és eddig azonosított 10 génmutációról. Mind a tíznek szerepe van abban, hogyan abszorbeálják a vesék a sót és a vizet. Richard Lifton, a Yale Medical School genetikusa nyilatko­zata úgy vélte: a hipertóniát a legtöbb esetben valószínűleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A utóbbiak közé sorolja bizonyos személyek esetében az étrendet és a sófogyasztást is. "Azok közül azonban, akik sózott ételeket esznek, nem mindenkiben alakul ki magas vérnyomás" - állította Lifton. A tudós elmélete szerint az ősidőkben, amikor az emberiség kezdett kialakulni a Szahará­tól délre eső afrikai pusztákon, előnyösek voltak azok a gének, amelyek segítették a só és a víz visszatartását a szervezetben. Manapság azonban, amikor igazán "sóban gazdag" környezetben élünk, aligha jelentenek előnyt, sőt esetenként hátrányosnak bizonyulhatnak. Mennél többet tudnak meg az orvosok a génekről - véli Lifton -, annál inkább módosulni fog nézetük a hipertóniáról: nem annyira egyetlen betegséget fognak látni benne, mint inkább gyűjtő fogalmat számos, a vérnyomással kapcsolatos rendellenességekre, amelyekben többféle genetikai hatás játszik közre "Jelenleg ott tartunk, hogy sok pénzt fölemésztő felvilágosító kampányok révén próbáljuk lebeszélni az embere­ket arról, hogy túl sok sót fogyasszanak. Ugyanakkor tudjuk, hogy sok ember esetében ez nem számít. Ha viszont többet tudunk majd a fogékonyságért felelős génekről, akkor nyugodt szívvel mondhatjuk majd: Maga nyugodtan ehet ezentúl is sózott szalonnát - maga viszont egyen inkább sárgarépát" - fejtette ki a kutató. A nyúltagy és a logikus gondolkodás Amerikai agykutatók legfrissebb vizsgálata arra derített fényt, hogy a nyúltagynak jóval nagyobb szerepe van a logikus gondolkodásban, mint azt eddig feltételezték. A nyúltagy az agy hátsó részén, az alapvető életfunkciókat szabályozó agytörzs fölött, illetve a memóriát, a beszédkészséget, valamint az intelligenciát meghatározó agyféltekék alatt helyezkedik el. Az eddigi álláspont szerint jelentősége csupán az egyensúlyér­zékelésben. illetve a mozgáskoordinációban volt. Mint a Science című szaklap legújabb számából kiderül: két amerikai orvos San Antonioban mind több bizonyítékkal állt elő arról, hogy eddig hiányosak voltak a tudomány ismeretei a nyúltagy szerepéről. A két kutatóorvos szerint a nyúltagy igen fontos szerepet játszik az érzékekből származó informá­ciók elemzésében, az időérzékelésben és a problémamegoldás­ban is. A kutatásaik eredményeit elemezve kiderült, hogy a kísérleti alanyok nyúltagya sokkal aktívabban működött akkor, amikor különbséget kellett tenni a tárgyak között, mint akkor, amikor csupán kezükben kellett tartaniok azokat. A San Antonio-i csoport értékelése szerint a kísérletek egyértelműen azt tanúsítják, hogy a nyúltagy koordinálja az érzékszervek által továbbított adatok értékelését, és lényegé­ben ezen alapszik az idegrendszer egészének további működé­se is. RENDELJE MEG fc ifit Jíi INGYENES C Ril V I R ÁRJEGYZÉKÜNKET! * Ilin j f I * ly ♦ M«gy«r könyvek ♦ Swtírek ♦ Ajándékok ♦ | íM' * ♦ Megyemőtá! hnng- és videó-kazetták ♦ BLUE DANUBE Gifts 217 East 86. St., Suite 244 - New York, NY. 10028 V(£/ postai levél-cím - nem üzlethelység. vagy irodai) Tel/Fax (212) 794-7099 E-mail: blue_danube@msn.com Keddtől Péntekig: 10 - 5 , Szombaton: 9 - 2.30 SELMECZI TIBOR Ha ló nincs, szamár is jó! Amikor úgy kilencszázöt- ven valahányban a jó öreg Pista bácsi nekünk unokák­nak, valamint a rokon gyere­keknek a boldog békeidőkről mesélt, akkor az számára egyértelműen a Doberdo előtti világot jelentette. Mi meg tátott szájjal hallgattuk, mely tátott szájakat bőséges hitvese, Lujzika néni látott el munkával: apró századelő stí­lusú sütemények formájában. A napokban viszont, ami­kor jómagam kezdtem me­sélni elpistabácsisodva az egyik rokon gyereknek a saját boldog békeidőmről, hirtelen rádöbbentem: tőlem azt ellopta a történelem! Számomra ugyanis századfor­dul ó helyett nem adattak mások, csak azok a bizonyos ötvenes évek. Erre mondják pestiesen, hogy "mecsoda különbség"! A habos kakaók kávéházi kuglófok helyett maximum rácsos tészta jutott, egyéb különbségekről most ne is beszéljünk! Bár furcsa módon gyermekeink ízvilága lassan közelebb kerül a szá­zadfordulóválasztékos étkei­hez, és képtelenek megérte­ni, hogy mit szeretünk mi, megfáradt negyvenesek az egyszerű sárga-borsó főzelé­ken. Ugyanakkor egykori szegénységünk produkált néhány gasztronómiai megle­petést, felfedezést is. No per­sze nem Amerikát fedeztük fel, inkább a hamisgulyást. Illetve... Történt egyszer, hogy a már említett Lujzika néni Debrecenből feljött hozzánk, mire anyám hatalmas főzés­be kezdett. A menü megter­vezése ez idő tájt úgy tör­tént, hogy az ember lement a henteshez, kicsit sorbaállt, aztán amit kapott az lett a menü. Nos aznap éppen finom paripát árultak a boltban, ezért anyám egy huszáros rohammal lóhúsból készítette el a töltikét, ami annyira ízlett Lujzika néni­nek, hogy nyomban elkérte a receptet. Anyám készséggel léírta, csak éppen marhának keresztelte át benne a lo­vacskát, hiszen egy igazi deb­receni civiscsalád semmipén­zért nem enne lovat, legaláb­bis ez így volt valaha, amikor még akadtak lovak és cívi­sek. Édes Mártikám, bizto­san kifelejtettél egy alkat­részt, mert nagyon finom volt a töltikéd, de mintha hiányzott volna belőle vala­mi.... *7öttcÁe á$£t£levél6e*Lf Nem akarom különöseb­ben cifrázni, ezért elárulom, pont úgy kell csinálni, mint a töltött káposztát, azt meg tudom, hiába írom le, mert arra születni kell. Ha viszont a Tisztelt Olvasó érez magá­ban elhivatottságot, akkor vágjon bele. Megéri. A félpu­ha rizst, darált húst, olajon megdinsztelt hagymát ugyan­úgy összekeverem, sózom, borsozom, de bátran kísérle­tezek némi mentával, ánizzsal, kevéske kaporral is. Ettől furcsa, keleties ízt kap a töltelék, amit már ko­rábban leforrázottszőlőlevél- be bugyolálok. Az ugyancsak leforrázott és felaprított sós­kaleveleket a fazékba gondo­san lerakott töltelék alá-, mellé és fölérakom, felöntöm vízzel, majd lassú tűzön egy órácskát rotyogtatom. Ekkor megkóstolom és vagy főzöm tovább, vagy megeszem az egészet. A legfontosabb: a kész töltike melletti sóska nincs ám berántva, az állaga inkább püré jellegű. A siker elképesztő lesz: a vendégeink elájúlnak. Amennyiben nem, legközelebb adjunk nekik pörköltet nokedlivel! Kérjük küldje be előfizetését Az idősek étkezéséről Hatvan millióra teszik az idős emberek számát az E- gyesült Államokban lévő idő­sek szervezete szerint. Ezek az emberek ugyanolyan gyak­ran étkeznek házon kívül, mint az átlag amerikai, de tízszer olyan gyakran halnak meg az elfogyasztott ételek következtében. Ok: az immun rendszer az idős kor­ban nem tud kellőképpen működni. Bárhol étkezik egy idősebb ember, fontos felfi­gyelnie a következőkre: A hamburger legyen jól átsütve, belseje ne legyen rózsaszínű; ha marad az étel­ből, vigyük haza és azonnal tegyük a hűtőszekrénybe. Nézzünk körül az étterem­ben, hogy tiszta-e, Ha nem, menjünk máshova. Vigyáz­zunk a nagyon forró tálakra, de legyen a meleg étel való­ban meleg és a hideg le­gyen hideg és tiszta. így megőrizhetjük egészségünket idősebb korban is. f Travel Guide Presents: 1100 year historical Hungary Tour Departs from New York on 18 Sept. 1996 returning from Budapest on 30 Sept. For further information and reservations call: Travel Guide Tel: (908) 381-0260 Outside Of New Jersey (800) 936-8687 ^ Gének okozzák a magas vérnyomást?

Next

/
Thumbnails
Contents