Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 3. szám
Thursday, Jan. 18, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Évfordulónaptár 1919 január 27-én hunyt el Budapesten Ady Endre költő a XX. századi magyar költészet megújítója. Első igazi kötete 1906-ban Új versek cim alatt jelent meg. Később példátlan feltűnést keltett a magyar viszonyokat a külföldet járt ember kiábrándultságával szemlélő költeményeivel. A fiatalság sajtóorgánumai, a Holnap és a Nyugat köré csoportosult költők vezéralakja lett. Néhány híres kötete: Vér és arany, Illés szekere, Szeretném, ha szeretnének, A halottak élén című kötetében háborúellenes verseket publikált. Halála után jelent meg Az utolsó hajók cimű verskötete. ADY ENDRE: A föl-földobott kő Föl-földobott kő földedre hullva Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett Mindig elvágyik, s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorhadnak megint Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar Föl-földobott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába, mindenha szándék, Szűzszor földobnál, én visszaszállnék Százszor is, végül is. A három tenor Budapesten Jósé Carrerast, Placido Do- mingót és Luciano Pavarottit Budapesten hallgathatja a magyar publikum. A világhírű operaénekesek a Népstadionban adnak koncertet 1996 julius 29-én vagy 30-án. A fellépést írásban már vissza is igazolta Placido Domingo - jelentette be Frank Tamás az Osterm^nn Formula-1 Kft vezetője. A terr vek szerint a koncerten fellép Rost Andrea magyar szoprán is. A műsorban népszerű operaáriák, illetőleg musical és operettrészletek csendülnek fel. A tenorokat száztagú nagyzenekar, valamint nyolcvantagú kórus kiséri a Népstadion alkalmi nagyszínpadán. A színpadképet magyar művész tervei alapján hazai szakemberek készítik el. Az ünnepi koncert dirigense szintén magyar művész lesz. A hangosító berendezések .Londonból érkeznek. . .Ezt megelőzően a nagy trió julius 13-ánBécsben a Préter stadionban ad koncertet, ahol a londoni Philharmonia Orchestrát James Levine vezényli. Dr. Király Béla Hírünk a nagyvilágban: 1994-95 Nemzetek hírneve többé kevésbé állandó. Sorsdöntő történelmi változások módosíthatják ugyan, de csak lassan képesek átalakítani ezt az alap képet: az "imázst". A hírnéven javít többek között a nemzet összemberiség kultúrájához való kontribuciója, tudományos művészi vívmányai, sport teljesítményei. Ebben a tekintetben Bartók, Kodály, Molnár Ferenc, o- limpiai bajnokaink és számarányukhoz viszonyított nagyszámú - zömében zsidó vallású - magyar Nobel-díja- saink sokat segítenek. De a legdöntőbb, még ma is az, hogy hogyan vizsgázott a nemzet a második világháborúban. A háború végén "Hitler utolsó csatlósa" bélyeget sütöttek homlokunkra. Ettől nehéz megszabadulnunk még ma is. De tetteink csökkentették a rosszat és öregbítették a jót. A nyugat szemében ha nem is egyenlő súllyal a pozitívumok közé tartozik 1956; a történelmi tény, hogy a Németh-Horn kettős átengedte a kelet németeket Ausztriába és ezzel a német egységet lehetővé tette; végűi megengedte sőt támogatta az átmenetnek hazánkban "törvénytisztelő forradalom" formájában való megvalósulását. Ezen a kereten belül kell, az 1994-95-re vonatkozó megfigyeléseinket tárgyalni. A demokráciákban kormányok jönnek, kormányok mennek, politikák győznek, mások buknak s mindez a szavazó urnánál dől el. Nyugatot az érdekli vajon így kormányoznak-e más országokban. Ebben a kategóriában kitűnőre vizsgáztunk. Nyugat értékeli, hogy két országgyűlési, kétköztársasá- gi elnöki és két helyi önkormányzati választást időben, a törvénynek megfelelő módon, korrupció nélkül bonyolítottunk le. Az 1994-es országos választásokon a szocialisták döntő győzelme, az egypárti kormányzás, a visszafordulás kisértetét idézte fel. A szocialista-liberális koalíció létrejötte azonban eloszlatta ezt a rémet. A koalíciót elfogadta a nyugat partnerként, mint a demokrácia és a szabad piac kormányát. Gazdasági téren kissé vegyes a bizonyítványunk. Meghökkenést keltett a hotel privatizáció során a kormány beavatkozása a szabad piaci egyezkedésbe. Ez hiba volt, hatása lassan múlott el. Ma úgy látszik belátta a nyugati üzleti világ, hogy nem trendről, egyetlen ballépésről volt csak szó. Másrészről a szigorú takarékoskodás otthon és a fegyelmezett fizetési kötelezettség teljesítés külföld felé jó benyomást kelt nyugaton, ahol az állami nadrágszíj megszorítás szintén nem kivétel, hanem inkább szabály. Külpolitikánkban hírnevünk javult. Belátja a nyugat, hogy a kormány és a nemzet szomszédainkkal nem kon- frontációs, hanem békés együttélésre irányuló politikát folytat, erre vallanak a már aláírt, és magyar részről véglegesített alapszerződések. A szlovák durva nyelvtörvény ismert itt és ellen szenvet szül. A legnagyobb külpolitikai siker a kormány boszniai politikája. A Boross kormány kísérlete, hogy a NATO légi ellenőrzés - AWACS - szolgálatát korlátozza, visszatetszést szült. Most azonban az, hogy Kaposvár - Taszáron az USA hadtáp bázist telepíthet helyesléssel találkozik TV-k, napilapok közleményeiben. Olyan vélemény is napvilágot látott, hogy Magyarország ezzel megváltotta a NATO- ba a belépőjegyet. A béke- szerződést biztosító csapatokból sem maradt ki honvédségünk. Szofisztikáltelha- tározás volt az, hogy műszaki egység híd, vasút és más műtárgy helyreállításával támogatni jön, nem ellenőrizni a lakosságot. A hotelek ügyében történt gazdasági ballépés visszhangja eltörpül a mellett a negativ hatás mellett, amit a szélsőjobb s vele együtt az antiszemitizmus demagógiája keltett. Úgy tűnt, mintha az a személy, aki saját bevallása szerint évekig a kommunista politikai rendőrség besúgója volt, most antidemokratikus tömegmozgalmat képes élet- rekelteni. Ez megdöbbentette a nyugatot. Amikor azonban a magyar nép bölcsen az urnáknál kiakolbolította a parlamenti politikai keretből mind a neo-fasisztákat, mind a bolsevistákat megértette a nyugat, hogy nem szélsőséges tömegmozgalomról, hanem csak személyek aberrációjáról van szó. Ez mind a nagypolitikához tartozik, amely formálja a társadalmat, eredményei illetve fiaskói szerint árt a nemzetközi imázsunknak vagy javítja azt. Ez azonban magában véve nem minden. A nemzetnek nem hivatalos olyan "diplomatákra" is van szüksége, akik alkotásaikkal hozzájárulnakaz összemberiség kultúrájához. íme egy példa: ma New Yorkban magyar fényképkiállítás tekinthető meg. Erről ad hírt The New York Times december 3-iki, vasárnapi száma egész oldalas illusztrált beszámolóban. Hadd idézzek néhány mondatot belőle: "Az első világháború idején egy magyar lap nagy fénykép versenyt hirdetett a fronton szolgáló katonák számára. A képek olyan rendkívüliek voltak, hogy Európa-szerte publikálták azokat a lapok... Adjuk hozzá ehhez a status tudathoz azt a hazafias büszkeséget, ami oly sok fényképben jelen van, továbbá bármilyen más fortélyt, ami Magyarországot különleges tehetségekkel áldotta meg - talán valami szeszélyes istenség, úgy döntött, hogy a magyarok, mível senki más nem beszéli nyelvüket, megérdemlik, hogy vizuális talentummal rendelkezzenek - és ime megkapjuk Kertészt, Moholyt, Brassait..." Ők és hozzájuk hasonló tehetségek a magyar kultúra avatott "diplomatái", hírnevünk öregbítői. Dr. SZABÓ ENDREI BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pjyzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORieN.Y. 1M21 THtefcfc* (212) 628-5626 Appointment csak dáretes bejelentesse!
