Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-16 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. ■niursday, May 16,1996 Kitüntetés A New Yorki Magyar Főkonzulátuson Kovács István főkonzúl, május 9-én este 7 órakor ünnepélyes keretek között adta át Dr. Farkas Ervinnek a New Yorki Figyelő főszerkesztőjének, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnökhelyettesének a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét magyarország érdekében kifejtett több évtizedes munkája elismeréseképpen. Az ünnepélyt Czinkota Mihály "Temetés a Cromwell Road- on" című szavalata és egy meglepetés Sándor Veronika külön erre az alkalomra festett "Siratófal" című képének átadása tette még bensőségesebbé. A new yorki magyarság nevében talán hadd álljon itt az újságunknak megküldött alábbi gratuláló levél. ÉRIK A GYÜMÖLCS... "Ne rágalmazd tieidet és ne törj embertársaid vérére Ne táplálj gyűlöletet szívedben testvéreid iránt Ne légy bosszúálló és ne gyűlölködj néped Fiaival Szeresd embertársaidat úgy, mint magadat." ^ (Levitus 19.) Szívből gratulálok dr. Farkas Ervinnek a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjének kitüntetéséhez. Ez a kitüntetés dr. Farkas Ervin Magyarország érdekében tett több évtízetes munkájának és a Kerekasztal Konferencia megszervezésének jól megérdemelt jutalma. Dr. Farkas Ervin régi terve volt e konferencia létrehozása, ahol minden magyar szervezet demokratikus alapon, egyenlő jogon megvitathatja, hogyan tudnának dolgozni Magyarország érdekében. ("A gyűlölet nem teremt kenyeret" -Dr. Farkas) Bízom abban, hogy ez a Kerekasztal Konferencia megteremti a magyar egységet, és a ma még "pislogó lángból" hamarosan a hazaszeretet magasan lobogó lángja lesz, mely utat mutat és segíti Magyarországot a demokráciához vezető út építésében. Honfitársi szeretettel Sándor László Három új repülőtér épül Erdélyben A képviselők javaslatára újrakezdik a bukaresti Duna- csatorna építését, amelyet nyomban az 1989-es fordulat után hagytak félbe. Most felélesztik Ceausescu régebbi tervét, és a Duna-csatorna megépítésével a fővárost kikötővárossá teszik, amelynek így közvetett kapcsolata lesz a Fekete-tengerrel. Négy új repülőtér épül a következő időszakban ezek közül hármat Erdélyben Gyulafehérvár mellett, a Brassó közelében lévő Vidombákon, illetve Besztercén adnak át, egy pedig a Duna-menti Brailán épül. A vasúthálózat öt gyorsforgalmi vonallal bővül. A Dunán ugyanakkor tizenkét új kompátkelőhelyet létesítenek. Ferencesek találkozója Miskolcon A világ számos országában élő több, mint ezer minorita (ferences) rendi szerzetes képviseletében Miskolcon a minorita rendházban tartották konferenciájukat a magyarországi, csehországi, lengyelországi, bulgáriai provinciálisok, tartományfőnökök. A világ minorita rendje négyezren felüli taglétszámával a katolikus világegyház közepes nagyságú szerzetesrendjei közé tartozik. A tanácskozás külön foglalkozott a jövővel, az utánpótlással,a XXI. századnak megfelelő szerzetesképzéssel. Magyarországon jelenleg Miskolcon és Nyírbátorban tevékenykednek. Erdélyben újjáéledt a rend, mégpedig Aradon és Marosvásárhelyen. MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 11 o_45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * vcsekő 24 órás dQtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Betyárvilág A "pax romaná"-hoz hozzátartozott a római birodalom szinte tökéletes közbiztonsága. Augustus császár így vallott erről: "a tengert megtisztítottam a, kalózoktól, az utakat a rablóktól, a városokat a fosztogatóktól és tolvajoktól". A béke és aranykor, az "aurea aetas" úgy elzsongítot- ta a birodalom polgárait, hogy álmukban sem gondoltak arra, majd jön egy kor, amikor a közbiztonságot szabadrablás váltja fel, az úton- állás és fosztogatás emberi életekbe fog kerülni. Vergilius még patetikusan hangoztatta: "Ne feledd, római, hogy küldetésed a világuralom." De ezen a gondolaton a jó szem már észrevette a repedéseket. Mégis, az augustusi közbiztonság, rend, fegyelem és törvényesség mind a mai napig délibábjaink közé tartozik. Pedig valószínű, hogy az agustusi Rómának is megvoltak a kisebb-nagyobb kisiklásai. Az emberi indulat akkor is bosszúért lihegett, a más tulajdona akkor is csábítólag hatott a gyengébb jellemekre. Ismerve nagyjából az emberiség történetét, ajnely ugyan nem a közbiztonság történetére épült, de mellék- mondataiban érzékelhető, hogy az egyszerű ember legtöbbet a közbiztonság megromlásától szenvedett. A lét- és vagyonbiztonság hiánya felért a háború dúlásával. Itt csak az arányokban lehetett különbség. Márpedig ha a történelem a kialakult erkölcsi normák összeomlásáról szól, akkor ott megszűnik az élet- és vagyonbiztonság. Ott elszabadultak az indulatok, az önbíráskodás, az erőszak lett úrrá. Olykor társadalmi, állami méretekben. Ezredvégünk utolsó napjai' nak keserves tapasztalata: mintha az emberiség erre a lejtőre lépett volna. Megdőlt közben az az elmélet, miszerint a nyomor és szegénység lenne a bűnözés szülőanyja. Nyilvánvalóan közrejátszik a szociális kérdés a dologban. De végképp zavarba kerülünk, ha a nyugati statisztikákat lapozgatjuk, ahol az általános jólét mellett toronymagasságra szökött a bűnözés. A szakértők egyre inkább az erkölcsi kontroll fellazulását, a normák elértéktelenedését, a félelem hiányát emlegetik. Talán azért esik egyre több szó a törvények szigorításáról, a számonkérésről vagy az erkölcsi normák tekintélyének helyreállításáról. Még ebben az esetben is sok gonGönczi Béla rajza dunk lesz az emberi indulattal, az önzés és erőszak természetes ösztöneivel. Ám szívós neveléssel, a rend eszközeivel ezt a fenevadat is könnyebb barlangjába szorítani. Csak akkor válik drámaivá a dolog, ha a fenevad előlopakodik, s mint a veszett róka, fertőzi a környezetet. Napjainkban mintha itt tartanánk. Bűnözés tehát mindig volt Augustus idejében is. Volt rablás, betörés, lopás, sőt emberölés. Különböző korok közigazgatásai különbözőképpen védekeztek ellene. A középkorban már egy tyúklopásért fülét, orrát metszették a tolvajnak, súlyosabb esetekben kezét vágták. De általában a legújabb korig élet- oltásért életoltás járt. A múlt században például a betyárok életükkel fizettek, ha pusztán egy-egy lovat kötöttek el. Bár a betyárok, mint útón- állók, fosztogatók és a bandákba tömörült "haramiák" (Schiller nyomán) a magyar folklórban más megítélés alá estek. A balladák és mesék megkülönböztetett kategóriába sorolják őket. Tettüket, hogy csak a gazdagokat sar- colták, a szegényeket támogatták, "erkölcsösnek" ítélte a nép. Mária Teréziától a kiegyezésig a betyárság külön világot képezett, népszerűbb alakjait, mint Fábián Pistát, Sobri Jóskát, Rózsa Sándort, Savanyú Jóskát az irodalom is befogadta. Arany, Jókai, Vahot Sándor,Eötvös Károly, Móricz feledhetetlenné tette nevüket. De kik is voltak ezek a betyárok. Általában szegénylegények, juhászok, kanászok, szökött k~ iák, akiknek megf ;lt a bajuk a törvénnyel, akiknek égett a lábuk alatt a föld. Ezek vetették magukat Zala és Somogy erdeibe, a Bakony és Mátra rengetegeibe, az Alföld mocsár- és tanyavilágába, ahonnan öt vármegye zsandárai sem tudták kifüstölni őket. Bandákba szerveződve rémisztgették az ura- ságokat, a postakocsik utasait vagy a vásárokat, ahonnan elhajtották a jószágokat. A nép rejtegette, táplálta őket, megmagyarázhatatlan vonzalmat érzett irántuk. Angyal Bandi, Bogár Imre, Fábián Pista, Feszti Jóska, Juhász András, Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Vidróczki Marci, Zöld Marci és a többiek mint a nép jótevői maradtak fenn az emlékezetben. Igaz is, ha úgy volt, ahogyan a balladákban olvassuk, ezeknek a a haramiáknak az erkölcse "magasabbrendű" volt, mint a maiaknak. Ezek nem raboltak, nem öltek öncélúan. Vidróczki kiosztotta a lopott végeket a szegények között, Savanyú Jóska megvédte a cselédeket az uraság önkényével szemben, a törvény mégis vasszigorral csapott. le rájuk, majd valamennyi akasztófán végezte életét. Eltekintve a régi idők betyárromantikájától, mégis valami különbséget érzünk az akkori és a mai bűnözés között: a mai sokkalta öncélúbbnak hat. Ma a bűnért magáért vagy a nagyobb vagyonért kerülnek legtöbben összeütközésbe a törvénnyel. Ki hallott arról, hogy az autótolvajok búsás hasznukból egy-egy szegény családot tartanák el. Nemde a posta- és bankrablók a bűn kockázatát saját hasznuk érdekében vállalják. Aligha hiszem, hogy a‘ mi világunk "haramiáinak" nevét valaki is balladába fogja írni. " Rédey Pál
