Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-25 / 17. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! * 75 cent VOL. L. No. 17. Thursday, April 25, 1996 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Harcok Libanonban A diplomáciai erőfeszítések ellenére, második hete, hogy az izraeli, támadás folytatódik libanoni területek ellen, meg­torláséi az izraeli területek rakétázása miatt. A harcoknak több mint 300 sebesültje és 150 halálos áldozata van, a menekültek száma több száze­zer. Secretary of State, War­ren Christopher április 20-án találkozott Assad szíriai elnök­kel, hogy mielőbb megállítsák a Dél-Libanonban folyó öldök­lést. A két vezető a tervek szerint Jeruzsálembe repül majd, hogy az izraeli miniszter- elnökkel, Shimon Peres-el. megbeszélést folytasson. Szíria, amely 35 ezer katonát állomásoztat Libanonban meghatározó politikai tényező, s Christopher reméli, hogy tűzszünet esetén képesek lesznek megfékezni az Irán által támogatott gerillákat, akik népsze­rűsége nőtt Libanonban, miután ők voltak az egyetlen fegy­veres erő, amely ellenállt az izraelieknek. Mivel az Egyesült Államoknak nincs hivatalos kapcsolata Iránnal, Christopher kérte a damaszkuszi vezetést, hogy lépjenek kapcsolatba az iráni vezetéssel, amely pénzzel és rakétákkal látja el a gerillákat. Christopher szintén kérte az orosz külügyminiszter és négy európai külügyminiszter közbenjárását a mielőbbi tűzszünet elérése érdekében. Az izraeliek akkor hajlandók befejezni a támadást, ha mind a libanoni, mind a sziriai részről teljesen elkötelezik magukat, hogy megszüntetik az izrael elleni rakéta és egyéb belövéseket. A Hezbollah gerillák, bejelentésük szerint, viszont addig folytatják harcukat, amíg egyetlen izraeli katona is tartózkodik az ország területén. Emelik a minimális órabért Washington, D.C. Szinte biztosnak látszik, hogy megemelik a jelenlegi $4,25 minimális órabért, $5,15-re, amit a tervek szerint összességében 90 centtel kívánnak megemelni az elkövetkezendő két évben. A demokraták állítják, hogy ezzel az alacsony keresetűek részére életszínvonal emelkedést biztosítanak. Az ellenzék, főleg republikánusok úgy gondol­ják, hogy az előnyöket főleg a teenager-ek és olyanok élvezik majd, akik valójában nincsenek rászorúlva az emelésre, ami összességében állások elvesztéséhez fog vezetni. A közgazdá­szok véleménye is megoszlik a kérdést illetően. Dole szenátor a CBS televíziónak adott nyilatkozatában szinte biztosnak nevezte az emelés elfogadását, bár arról, hogy ő hogyan fog szavazni nem nyilatkozott. Ki a legnépszerűbb? iBudapest A magyar közvélemény érzékenyen reagált Torgyán József március 15-i kijelentéseire, derült ki a hónap végén megtartott felmérésből. Ha most lennének a választások, kire szavaznék kérdésre legtöbben a szocialistákat választanák 26%, míg a múlt hónapi listát vezető Kisgazdapárt veszítve a második helyre csúszott vissza 14%-al. Az SZDSZ 10%, míg a FIDESZ 9% tartja korábbi helyét. A kettévált Magyar Demokrata Fórum annyit veszített népszerűségéből, hogy a parlamenti bejutáshoz szükséges minimális öt százalékos küszöbértéket sem érnék el. A politikusok népszerűségi listáját változatlanul a köztársasági elnök Göncz Árpád vezeti, 78%, őt követi Kuncze Gábor belügyminiszter, 68% és Demszky Gábor budapesti polgármester 67%. Előtérben a külpolitika A korábbi hetek belpoliti­kai csatározásaival ellentét­ben ez a hét vitathatatlanul a külpolitika jegyében telt el. Clinton elnök dél-koreai lá­togatása kapcsán a két ál­lamfő közös nyilatkozatot adott ki, melyben a két Ko­rea, Kína és az Egyesült Ál­lamok részvételével megtar­tandó béketárgyalásokra hív­ták meg Eszak-Koreát. A két koreai államfő 1994-ben tevezet találkozójára Kim II Sung akkori halála miatt nem kerülhetett sor. Az a- lapvető nézetkülönbség abból adódik, hogy a dél koreaiak csak az észak kore- ával való közvetlen tárgyalás­ra hajlandók, míg az észak koreaiak csak az Egyesült Államokkal akarnak tárgyal­ni, Dél-Korea mellőzésével. 1953-ban a két ország fegy- verszünetetkötöttegymással, de békeszerződés aláírására nem került sor. Azóta a két országot elválasztó demilita- rizált ővezet két oldalán állo­másozik a világ legnagyobb egymással farkaszemet néző hadserege. Az észak-koreai vezetés válaszában azt nyilatkozta, hogy értékelik majd a javas­latot, ami mindenképpen reményeket ébreszt a béke­tárgyalások elkezdésére. A térség másik hatalma Kína, a Japánnal való 45 éves biztonsági és együttmű­ködési megállapodás meg­hosszabbításával kapcsolat­ban olyan aggályoknak adott hangot, hogy az együttműkö­dés, amely elsődlegesen a néhai Szovjetúnió ellen volt hivatott Japán biztonságát szavatolni, a hidegháború megszűnésével esetleg egy kínai fenyegetés feltételezé­sével Kínát veszi célba. Az elnök Moszkvában részt vett a világ hét legfejlettebb államának találkozóján, a G- 7-en, melyen a moszkvai vezetés is képviseltette ma­gát. Oroszország régóta ren­des tagja szeretne lenni a csoportnak, de nemzeti össz­termelésének évi 5%-os csökkenésével, és egy lakosra jutó $1600 nemzeti összter­mékével egyenlőre nagyon messze áll attól, hogy a világ gazdaságilag legfejlettebb ál­lamai közé kerüljön. A Jelcin és Clinton elnök sétája a Kremlben Fehér Ház, hogy elkerülje a komoly összeütközést a világ nyolc politikailag vezető álla­mának nevezte az összejöve­telt P-8, melyen Ukrajna képviselői is részt vettek, különösen azért, hogy a biz­tonsági szempontból a világ legrosszabb erőművének ítélt Csernobil további sorsáról tárgyaljanak. A megbeszélés inkább Jel­cin elnök választási kampá­nyának része volt, ahol a világvezető hatalmai tanúsá­got tettek arról, hogy Jelcin és Oroszország még mindig világhatalomnak számít. A közvélemény-kutató felméré­sek szerint Jelcin sokat veszí­tett népszerűségéből, s bár a negatív listát "semmilyen kö­rülmények között sem sza­vaznék rá" Zhirinovsky vezeti 56 százalékkal, kicsit lema­radva Jelcin a második 37, míg Zyuganov a kommunista jelölt a harmadik 27 száza­lékkal. Magyar vonatkozású hír az, hogy Jelcin elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója április 18-án felhívást tett közzé egy Közép-Kelet-Európai atom­fegyvermentes övezet létre­hozására. Egy ilyen jellegű biztonsági zóna létrehozása, a NATO kelet-európai bőví­tésének kérdésében kiegyen­súlyozó lehet, s létrehozása esetleg kellő ellentétel lenne, s kielégítené az orosz veze­tést. Az atomfegyver mentes zóna magában foglalná Uk­rajnát és Fehéroroszországot is. Viktor Michailov nukleá­ris energia miniszter már korábban javasolta, hogy Oroszország mintájára a NATO atomhatalmai is von­ják vissza atomfegyvereiket saját határaik mögé. ■ Janet Reno Budapesten BUDAPEST. Teljes kapacitással 250 tiszt képzésével megkezdte működését a budapestiek által FBI akadémiának nevezett Rendőr Akadémia. A szervezet beruházási és üzemeltetési költségének kétharmadát az USA, egyharmadát a Magyar Rendőrség fizeti. Az ünnepélyes megnyitón, melyet Robert Gelbard a USA Assistant Secretary of State tartott, részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Janet Reno USA igazságügy miniszter, az FBI igazgatója J. Freeh, Kuncze Gábor magyar, és rajta kívül 8 európai állam belügyminisztere.

Next

/
Thumbnails
Contents