Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-10-05 / 37. szám
Thursday, Oct. 5, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Amerikai Tanácsának közleménye Amerikai magyarságunk A Magyarok Világszövetsége júniusi, ungvári elnökségi ülésének tárgya a kárpátmedencei magyarság megmaradásának problémája volt. Aggódva figyeltük a Kárpát medence őshonos és mégis nyelvétől, nemzeti közösségétől elszakított magyarságának sorsát. Tiltakoztunk a nyelvi háború és a valóságos háború áldozatai elleni támadások miatt. Ugyanakkor alig gondoltunk arra, hogy szerencsésebb körülmények között élő amerikai magyarságunk még jobban morzsolódik, pusztulunk nemzeti öntudatunkban, magyar nyelvünkben és intézményeinkben. Az 1990-es amerikai népszámlálás szerint 1,592,302 amerikai lakos vallotta magát magyar származásúnak, de ezek közül otthon kevesebb mint 10 százalék beszél rendszeresen magyarul. A magyarok tömeges bevándorlása az Egyesült Államokba a múlt század végén indult meg, így beszélhetünk az amerikai magyarság százéves történelméről. Főleg földműves férfiak jöttek, akik arra számítottak, hogy az itt megkeresett pénzen otthon földet vesznek. József Attilának igaza volt abban, hogy "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk", de az is igaz, hogy jórészük nemzetiségi vidékekről került ide az első világháború előtt. Becslések szerint a Magyarország területéről bevándorlók fele volt csak etnikailag magyar. Az újonnan jöttek véres verítékekkel keresték meg dollárjaikat bányákban, acélműveknél, vasút építésnél. Átlag hetente 60 órát dolgoztak, gyakran felváltva használták az ágyakat a hónapos szobákban. Ugyanakkor emberfeletti erővel láttak hozzá az otthon megszokott intézmények átmentésének. Egymás után alakultak a magyar egyházak. A megépített magyar katolikus plébániák száma 96-ra becsülhető. A reformátusok néhány évtized alatt több mint 120 templomot építettek. Testvérsegítő egyesületeket alapítottak temetés, betegség, munkanélküliség esetére. A második világháború után újabb menekülthullám az u.n. "DP-k", 56 után pedig a "szabadságharcosok" érkeztek csoportosan és alakították meg szervezeteiket. Ma is jönnek a magyarok az óhazából, Erdélyből és a Kárpátmedence többi országaiból is mind menekültként mind jobb szakmai lehetőséget keresve. Az amerikai magyar szervezetek befolyást szereztek a Fehér Ház, a törvényhozás, az amerikai közélet vezetőinél. Áldozatos munkával segítik az anyaország és Kárpátmedence magyarjait. Az is igaz azonban, hogy egyre jobban elöregednek és fogynak az egykori erős magyar közösségek. Ahogy az új generáció anyagilag gyarapodott, ugyanúgy kiköltözött a kertvárosokba,mint amerikai kortársai. Templomaik nagyrésze olyan környéken áll, ahová ma már csak vasárnapokon térnek vissza a magyarok, vagy még akkor sem a környék leromlottsága miatt. A katolikus templomokat ugyan magyar áldozat és verejték építette fel, de ezek nem a közösségek, hanem a püspökségek és rendek tulajdonai. Az eredeti 96 plébániából már csak 37 működik, de azokból is csak 28-ban van valamilyen szintű magyar szolgálat. A templomokkal együtt pusztulnak azok az intézmények is,amelyek ott helyet kaptak. A Passaic-i magyar múzeum történet lehetne ennek az illusztrációja. A református templomok terén csak látszólag jobb a helyzet, hiszen azok a gyülekezet tulajdonában vannak. Igaz hogy ma is épülnek újak, mint a Californiai San Fernando völgyi egyházé, de a magyar nyelvű istentiszteletek látogatottsága legtöbb helyen alig éri el az angol nyelvűek egynegyedét. Nyilvánvaló, hogy a teendőink között a nyelv elsajátítása, megtartása az elsődleges feladat, hiszen a nyelv a kultúra legfontosabb hordozója. Ennek a család szükséges, de nem elégséges őrzője. Az egykorú társak szerepe ugyancsak döntő abban, hogy főleg a tizenéves fiatalok megtalálják magyarságukat egy számukra távoli kultúra közösségében. Mégsem lehet mindent a nyelv egyetlen lapjára feltenni. A zsidók, írek és mások példája bizonyítja, hogy a nyelv elvesztése után is megtartható a nemzeti öntudat. Hisszük, hogy szivében is él a nemzet! Az érzelmi kötődés folytatás a 6. oldalon "Csak művelt nemzet tarthatja fenn magát" A Duna mentén, a Csepel- szigettel szemben lévő Ercsit legfeljebb cukorgyára miatt tartják számon - ha számon tartja egyáltalán - az ország, és talán csak az irodalomtörténet és a pedagógiatörténet jelesei tudják, hogy élete első, meghatározó szakaszát töltötte itt Eötvös József Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum segítségével emlékmúzeumot rendeztek be a tiszteletére, iskolájukat, művelődési házukat róla nevezték el, és öt év óta minden nyár végén, iskolaév kezdetén Eötvös napokat tartanak Ercsiben. Gere László az Eötvös-bi- zottság elnöke említi, hogy nem nagyon érti, hogy a falu, amely példaszerűen emlékezik híres lakójára (ki naplójának tanúsága szerint e faluban, a nagyanyja által a Duna partján emelt kápolnában kívánt végleg megnyugodni), miért csak bizonyos napokra, fényes rendezvényekre időzíti Eötvös József iránti tiszteletét. je, kultúrális előrehaladásától függ"...."Nevelés nélkül az egyenlőség semmi, nem e- gyéb, mint puszta szó, nevelés az, miáltal az alsó néposztálybeliek az állam által nekik adott jogok élvezetére képesekké téteknek." Eötvös ezen gondolatai az I Emlékmúzeumban olvashatók. Itt az első termekben hangulatos enteriőrökkel érzékeltetik a kort, amelyben Eötvös élt és tevékenykedett. A család bútorai, festmények, dolgozószoba, ahol Székely Bertalan festménye Eötvösről. A XIX századi népoktatás történetét mutatja be a kiállítás második része L.G. NAGYATÁD. Újabb menekültek érkeztek a nagyatádi átmeneti szállásra. Jelenleg 1900-an tartózkodnak a táborban. Ruhaneműből jelenleg bőségesen van a raktárban, ám tartós élelmiszerekre, cipőre és tisztítószerekre változatlanul szükség lenne. A szálláson jelenleg 270 gyerek tanul. Van elegendő tanár, de a könyvek egy része még hiányzik. Ezeket Zágrábból pótolják. A Duna partján kifosztva, tönkretéve a kápolna, mellette az 1879-ben közadományozásból Ybl Miklós tervei alapján készült Eötvös-obe- liszk,' senki sem mondaná meg ma már, hogy Magyar- ország szellemi fejlődésének európai irányt és az irányhoz törvényt adó személyiség végső nyughelye volt itt. Eötvös, Végrendelet cimű 1847- ben írt versének sorait se mormolja senki, ha elhalad e emlékművek előtt. Pedig e költeményben Eötvös pontosan végrendelkezett: ..."ha majd kijőtök néha/ S megálltok síromon,/ Zengjétek el a legszebb / Dalt néma hantomon./ Magyar dalt, lelkesíIt’s here. Just call. Zwack Unicum is back in the U.S.! Since Emperor Franz Joseph dubbed our liqueur “unique," Unicum has been the national drink of Hungary. Using its original 1790 recipe, Unicum is being distilled again in Hungary. Now you can find this time- honored drink at a store near you by calling toll-free: 1-800-254-4702. Zwack is back! In celebration of Unicum’s return to the U.S., the Zwack family and BBI will donate $.50 to the American Hungarian Foundation from every bottle sold through 9/30/96. e Bettor Beverage Importers. 42% Ale. by Vol. Eötvös József tőt^ Melynél a szív dobog./ Tán halva is megértem/ S keblem hevülni fog/ És sírjatok egy könnyet/ Barátotok felett:/ Dalt érdemelt, mert I költő,/ Könnyet, mert szeretett." Eötvösnek nem volt más ' gondolata, mint "kiemelni hazánkat a tespedésből...odaállítani Európa legelső népeinek sorába". És ő pontosan tudta, mi módon valósít- ! ható meg ez az álom: Csak művelt nemzet tarthatja fenn magát Európa népei között, tehát a nemzet jövő-
