Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-09-14 / 34. szám

nßm Amerikai Tanácsának közleménye 1996 a találkozások éve Remélhetőleg minden amerikai magyar felkészült a jövő évi "nagy útra", amikor a világ minden részéről összegyűlnek a magyar származásukra büszke, szülőhazájukat, vagy őseik földjét jobban megismerni vágyó honfitársaink. A Magyarok Világszövetsége rendezésében vagy támogatásával március 15- től október 23-ig több mint ötven rendezvény várja a nyugatról, a Kárpátmedence országaiból és Magyarország minden részéből összesereglőket. Bakos István, a Világszövetség főtitkára azzal a jó hírrel érkezett Amerikába, hogy a MALÉV 25 százalékos kedvezményt nyújt a rendezvények résztvevőinek. így a Világszövetség igazolása alapján mindenki jóelőre megtervezheti a nagy évfordulók eseményein való részvételét. A világtalálkozók sorát az írók és műfordítók nyitják meg májusban. Őket követik a politikusok, polgármesterek, feltalálók, tudósok, geográfusok, mérnökök, orvosok, bortermelők, művészek és mások összejövetelei. Megrendezik a nemzetközi gyermektalálkozót, a nők, a hadigondozottak, a délvidéki háború menekültjei, a média képviselői, az informatikusok és a finn-ugor népek találkozóit is. Bőven lesz alkalom ünnepélyekre és megemlékezésekre is. A márciusi és az októberi forradalmak évfordulói megünneplése mellett emléktáblákat helyeznek el a Duna eredeténél, Passauban Gizella királyné sírjánál, a Vereckei-hágónál, Márton Áron szülőházánál. Felavatják Hunor és Magor szobrát, elhelyezik a Nemzeti Színház alapkövét és megnyitják a Világszövetség önálló pavilonját. Nemcsak Budapest, hanem a vidék és a történelmi Magyarország városai is résztvesznek a rendezvényekben Ungvártól Eszékig, Galántától Székelyudvarhelyig. Fesztivált tartanak majd a népi táncosok, folkloristák, vetélkednek történelmi honismeretből, vers és prózamondásból, sportból. Kerékpártúra, cserkész jamboree, anyanyelvi konferencia, reformátusok világtalálkozója szerepelnek az év műsorán. Papp László, az MVSZ Amerikai Tanácsa részéről bejelentette, hogy az amerikai magyarok nemcsak nézőként1:, hanem tevékeny résztvevőként is résztvesznek az évfordulók megünneplésében. Ebből az alkalomból kiadják az amerikai magyar intézmények jegyzékét, gálaesteket, magyarországi Heritage Túrákat és az amerikai magyar sikereket bemutató kiállítást szerveznek. Felhívással fordul minden magyar egyházhoz, egyesülethez és egyénhez, hogy gyűjtsék össze, küldjék el az Amerikai Tanácshoz azokat a dokumentumokat, fényképeket, leírásokat, amelyek a 100 éves amerikai magyar múlt eredményeinek a bizonyítékai. Különös figyelmet kívánunk szentelni az ifjúságnak, hogy a jövő generáció öntudatát, magyar eredetére való büszkeségét szolgáljuk. További felvilágosítás: Papp László, Tel. 203-966-1542, FAX: 914-949-5376 • | FAMILY PRACTICE | Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood QUEENS N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv-A Van Wyck Blv, Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kadést nyújt . az egész család aiáas ára. <fr.-.i«ég esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Dr. Bán Ervin Bartók halálhíre Erőtlen volt a késő szep­temberi nap, fáradt-kék az ég­Mintha a magasság szána­kozó mosollyal nézett volna le a magyar világra: annyi halált elbírtatok, el fogjátok viselni még ezt az egyet. Akkor - ötven éve, 1945 szeptemberében - még gyar­lón működött a hírközlés, mégis gyorsan, alig huszon­négy órával a halála után, már tudta itthon mindenki, hogy az Óceán túlsó partján elhúnyt a legnagyobb magyar zeneszerző, Bartók Béla. A mindennapok gondjai súlyo­san nehezedtek az ország népére, viszonylag kevesen vették tudomásul a gyászhírt úgy, mint a nagy tragédia utolsó jelenetét: annyi ma­gyar pusztulása után elvesztet­tük a század legtisztább szellemű, legigazabb magyar­ját is. Mert annak mondhatjuk. Ki tudott annyira igaz ma­radni azokban a hitványságot termő időben, mint ő. Pedig sokan voltak bizalmatlanok vele szemben, sőt, némelyek alattomos megjegyzéseket tettek rá. Egy ilyennek fülta­núja voltam. Egy gyáros felesége mondta éppen azokban a napokban, amikor Védjük a magyar nyelvet! Bartók Béla a társalgás a magyar szellemi elit antifasizmusára terelő­dött, s Bartók meg mások emigrálását hozta szóba a beszélgetőtárs: "Persze, mert Bartók is zsidó volt." (Ha az lett volna... De nem volt az.) A halál okáról, körülmé­nyeiről keveset közöltek a lapok, érthető okból. Egy héttel később, október 3-án, hangversennyel emlé­keztek a halottra. Alkalmi, nem tervezett gyors szervezés volt; úgy emlékszem, nem kellett belépődíjat fizetni. A Zeneakadémia nagytermében főleg egyszerű zenekedvelő emberekből, diákokból álló közönség gyűlt össze. A gyász döbbent némasága sű­rűsödött a nézőtéren, amikor Basilides Mária énekelte: "Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek..." A népdal Bartók sorsszimbóluma lett. Elment, hosszú útra, amely­ről élve nem térhetett haza. Dalokkal, zongoradarabokkal folytatódott a hangverseny. A szünet után, zenekar vonult be a pódiumra, hogy az el­húnyt mester egyik szimfoni­kus művét előadja. A gyász töretlen és ünnepélyes volt, a közönség külön kérés nélkül elfogadta a tapstilalmat. A hangversenyt a Magyar Kommunista Párt rendezte. Ugyanaz a párt, amelynek vezére tíz évvel később, az ideológiai diktatúra akaratá­ból letiltotta a színpadról a Mandarint - azt a Bartók- múvet, amelyet az előző ha­talom hatóságai is elmarasz­taltak... A jeles francia zeneszerző, Francis Poulenc, azt mondta a halottról: "Hogy milyen volt Bartók vallási meggyőződése, nem tudom, de valahányszor rá gondolok, egy szent képe jelenik meg előttem." Én is így gondol­tam, most ötven éve is, meg az újratemetés idején, ami­kor elmentem a ravatalához, és - sok más magyarhoz ha­sonlóan - virágot tettem a koporsó elé. A határon túli magyarság anyanyelvének megvédésével, sőt az annak érdekében nyújtandó anyagi és erkölcsi támogatással messzemenően egyetértek. Ugyanakkor a magyar nyelv védelmében itt is élen kell járni, és példát kell mutatni. Néhány évvel ezelőtt a vá­rosligeti Lenin-szobor talap­zatára felfestették a követke­ző szöveget: "Ne örülj Iljics, nem tart ez örökké, százöt­ven év alatt sem váltunk tö­rökké". Nem bizony, és az utána következő századok­ban sem lettünk németek, majd az utolsó ötven év alatt sem vettük fel az orosz nyel­vet. Most viszont az utolsó öt évben szinte mindenütt csak angol felirat olvasható. Nem az jelenti az Európá­hoz való közeledést, hogy a vállalkozások, üzletek neve, a reklámplakátok felirata angol legyen, hiszen nem a kevés angol turista számára kívánják a vállalkozók eladni a portékájukat vagy szolgál­tatásúikat. Sajnos az ilyen elnevezések mögött nagyké­pűség és primitívség húzódik meg. Ma már alig vari üzlet, bolt vagy vendéglő, ahol ne shop, center, pub, vagy más hasonló feliratok lennénék. Már egy négy négyzetméte­res pince is lehet center, egy cipőbolt neve is lehet New Pest, egy konfekcióüzlet is New West, vagy egy fénymá­solóbolt is Copy Shop. A múlt évszázadban Ma­gyarország nagyjai, értelmisé­ge harcolt a magyar nyelv alkalmazásáért és megújítá­sáért. Franciaországban, Hollandiában ma is féltőn őrzik nyelvüket az idegen befolyástól, csak mi nem te­szünk semmit. Az országban járó turisták is kinevetnek bennünket a sok és gyatc/an hibás idegen nyelvű felirato­kért, hirdetésért, reklámért. Miért nem indítunk orszá­gos mozgalmat nyelvünk tisz­taságának védelmére. Miért ad a Cégbíróság engedélyt a leglehetetlenebb nevű ma­gyar cégelnevezésekre. Miért szabad ízléstelen idegen nyelvű óriástáblákat elhe­lyezni mindenfelé Felvilágosító munkát kell folytatni már az iskoláktól kezdve, hogy írjunk és be­széljünk magyarul. Legyen már vége ennek a hirtelen kitört szolgalelkűségnek, hi­szen nyelvünk alkalmas bár­mit a legtökéletesebben, a legárnyaltabban kifejezni. Ha nyelvünk tisztaságáért megteszünk mindent, akkor erkölcsi alapunk is lesz segí­teni az utódállamok magyar­ságának a harcát anyanyelvé­nek védelmében. Az anya­nyelv védelme ugyanis nem ellentétes az európai integrá­ció gondolatával. Varga Ferenc Budapest Olvassa a Magyar Szó-t

Next

/
Thumbnails
Contents