Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-07-06 / 27. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 6, 1995 Olvasóink írják Tisztelt Szerkesztőség! Az utóbbi időben a lapot rendszeresen kapom, remélem ezután is így lesz. Úgy határoztam, hogy a lapomat megújítom egy évre és itt mellékelem az előfizetésemet és a lap fenntartására az adományomat. James Szente, N.Y. •V Kedves Szerkesztőség! Elnézést kérek, hogy elkéstem az újság előfizetésének a felújításáról, de Magyarországon voltam egész tavasz során. Nagyon élvezem a Szót és próbálom elolvasni az elejétől a végéig. ö^ime toalettel Batkay William •v Tisztelt Szerkesztőség! Megújítom a lapomat, úgyszintén a záhonyit is, ami marad azt a lap támogatására küldöm Maradok támogatója a lapnak Steve Eszényi Canada 4? Kedves Magyar Szó Szerkesztősége! Köszönjük, hogy elküldték a Heldákék üzenetét. Sajnáljuk, hogy betegség van náluk. Bár mi lehetnénk otthon végleg. Itt mellékeljük az előfizetést és a lap támogatásra szánt összeget. Kérdezik, hogy mit hiányolunk a újságból. A férjem különösen szeretne tudni nagyobb sporteseményekről Magyarországon, teljesen el vagyunk maradva - mi is történik otthon. Én szeretem az "Egészség" és a Családi Almanach" rovatokat. Valamint szeretnénk megjegyezni, miért írnak olyan sokszor a grófokról és bárokról, mikor most 1995 van és nem 1930! Egyébként nem látom a megnevezettek nevét az adakozók listáján soha! Úgy tudom a lap olvasói egyszerű emberek. Tisztelettel Edit és József Csuka ❖ Kassai levél "Száz szál gyertyát ide az asztalra" Minden igazság viszonyla­gos ,abszolút igazság nincsen. Egyet kivéve: aki megszüle­tett, annak egyszer meg is kell halnia. Persze eltérések ebbe az abszolút igazságban is vannak. Valaki korán meg­hal, valakire hosszú évek sora van kimérve. Most már akadnak nálunk is olyanok, akiknek születési évfordúló- jukon kidukál a - "kocsmá- rosné száz szál gyertyát, száz icce bort, ide az asztalra". Ezek közé tartozik Mária Galganová született Pásztor Mária is Bárcán, amely most már Kassának szerves részét, képezi. Ez év márciusában ünnepelte születésének 100- ik évfordulóját meghitt csalá­di körben. Szülei megjárták Amerikát. Mária férjével Jozef Galgonnal 49 évet élt boldog házasságban, igaz már 26 éve az özvegyek ke­nyerét eszi. Két fiúval és négy leánnyal áldotta meg az Isten életüket és Mária örül annak, hogy az utódok is szaporodnak, hiszen eddig tíz unokája és kilenc dédunoká­ja van. Petőfi Sándor írta: - "húsz esztendő, az idő hogy eljár", Mária Galganová esetében ez a változat érvényes: száz esztendő, az idő hogy eljár, cserebogár, sárga cserebogár. Erőt egészséget a további napokhoz, hetekhez, hóna­pokhoz és évekhez. 4^ Iván Sándor Kassa MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyag­daganatok * Vesekő 24 órás dytalan telefon-konzultáció Medicare-t és BlueCross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Vándorlásukat sok gyanú kísérte... Egy világrész kisebbsége Európának a cigányság a kisebbsége. S most azzal a szeretettel próbálok tűnődni a kérdés felett, amellyel sem a kisebbséget, sem a többsé­get nem kívánom megbánta­ni. Előrebocsátom, hogy a szakirodalommal is csak úgy, "per tangentem" foglalkoz­tam, s a kérdéssel úgy kívá­nok szembesülni, mint bár­melyik polgártársam. Tehát inkább gyakorlatban, mint elméletben. Nincs bennem semminemű elfogultság, előí­télet, ellenszenv a kisebbség iránt, a többséggel legalább annyi perlekednivalóm volna, ha számon tartanám. Öröm és megelégedettség lett úrrá bennem, ha a kisebbség jogai bővültek, ha szociális és egyéb vonatkozásban egy szintre emelkedtek velünk. Honnan jött a cigányság, ez az európai embertípustól némiképpen elütő fajta, a- melyet Angliában gipsy-nek, spanyol honban egyptiánok- nak, Portugáliában ciganok- nak, Franciaországban bohe- miennek, a Németalföldön ungernnek, Dániában és Svédországban taternnek vagy heidennek, Finnország­ban muntalainennek (feketé­nek) mondanak? Valaha ná­lunk is fáraó népének nevez­ték őket, utalva egyiptomi származásukra. Nevüket leg­több országban feltételezett származási helyükről vagy a delegáló országtól nyerték. Sokáig feltételeztek egy afri­kai őshazát vagy Mezopotá- niában egy várost, ahonnan eredhettek. Csak újabban vált általánossá a nézet, hogy indiai eredetűek, bizonyos Cigania az ősi fészek. Ám a mai napig homály fedi, hogy India számos népe közül me­lyikből származnak. Mi idézhette elő vándorlá­sukat? Az okot ma hiába keressük. Tény, hogy Európában a kö­zépkor végén már okmányok tanúskodnak róluk, s általá­ban olyan neveken, ahonnan jöttek. Ezért tartották őket tatároknak, egyiptomiaknak, cseheknek, vagy német zsidó­nak, mert vándorlásuk során ez a név tapadt hozzájuk. Helvéciában 1419-ben, Bo­lognában 1422-ben, Strass- burgban 1412-ben, Csehor­szágban, Dániában 1420 körül említik az oklevelek,, de Görögországban már 1386-ban feltűntek, míg Ma­gyarországra Oláhországból érkeztek 1425-ben. Oroszor­szágban viszonylag elég ké­sőn, 1501-ben jelentkeztek. Vándorlásuk oka ismeretlen. Az sem bizonyított, hogy a kezdeti barátságos fogadta­Mészáros Mihály rajza tást mi váltotta heves üldöz­tetéssé. (A legkegyetlenebb üldözést a hitleri fasizmus alatt kellett elszenvedniük) Ám nyilvánvaló, hogy ván­dorlásuk, félig-meddig nomád életvitelük irritálta a letelepedett, helyhez kötött népeket. Vándorlásukat sok gyanú kísérte, s fokozatosan növekedett az ellenszenv i- rántuk. Letelepítésük az év­század során kudarcba ful­ladt. Szabad vándorlásuk vérükké vált, a helyhez kö­töttség erőszakot jelentett számukra, s a kísérlet füstbe ment terv maradt szinte nap­jainkig. A romantika kora éppen szabadságukat adorálta. Le­nau, Petőfi, Arany, Jókai vagy Hugo nemcsak a részvét hangját szólaltatta meg irán­tuk, de az irigységét is. Mert hallatlanul irigylésre méltó dolog a társadalmi konvekci- óktól és nyomasztó gazdasági bilincsektől szabadon és füg­getlenül élni. Carmen vagy Esmeralda, a réten heverő cigányok vagy a cigánybárók ünnepelt figurái lettek az irodalomnak és a zenedara­boknak, a rozoga gebék által vontatott ekhos szekerek vándorló társadalmát irigyel­te a XIX. század polgára és parasztja egyaránt. Nem kel­lett adót fizetniük, dolgozni­uk, s nem tudta őket betörni semmiféle állami rendszer. Az adófizetés és munka kényszere mai napig ellenük szól. Mennyien lehetnek? Ki tudja? 1912-ben számukat Európában ötmillióra becsül­ték. Szaporodásuk arányában elképzelhető, hogy napjaink­ban 50-60 millió lehet a szá­muk. Rédey Pál Sport Befejeződött az első osztályú labdarúgó-bajnokság. A végeredmény a következő: 1. FTC 30 17 8 5 62-41 59 2. Újpest 30 15 7 8 57-34 52 3. Debrecen 30 14 7 9 45-37 49 4. Kispest 30 14 6 10 62-42 48 5. Békéscsaba 30 11 15 4 47-32 48 6. BVSC 30 14 4 12 51-46 46 7. Pécs 30 12 6 12 38-43 42 8. ZTE 30 12 6 12 49-56 42 9.Standel 30 9 10 11 30-34 37 10. Vasas 30 10 7 13 38-45 37 11. Győr 30 11 5 14 42-40 35 12 Csepel 30 8 11 11 23-26 35 13 Vác 30 8 11 11 37-44 35 14. Parmalat 30 9 7 14 44-50 34 15. Nagyk. 30 7 6 17 24-57 27 16 Sopron 30 6 10 14 36-56 25

Next

/
Thumbnails
Contents