Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-07-20 / 29. szám

Thursday, July 20,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Naphegy utca folytatás az előző oldalról Most mi lesz?... Erika ezen a víkenden nem ment le a Balatonra, álmos arccal ült a reggelizőasztal­nál, mert éjjel későn jött haza.- Nagy és döntő nap ez a mai! - jelentette ki apa, és feszülten figyelte a rádióa­dást. "Német légirajok bom­bázzák Varsót. A város nagy része lángokban ég!..." Erika most csendesen meg­szólalt:- Figyeljetek egy pillanatra rám! Nekem is döntő napom van, nagy esemény az éle­temben! Ha nem tört volna ki a háború, még vártunk volna, de így azonnal kell esküdnünk! Titokban már eljegyeztük egymást...-Kivel? Beszélj világosan! - szólt közbe apa.- Táray Kristóf a vőlegé­nyem. Hadnagy... Imádjuk egymást az első pillanattól... Majd délután eljön, hogy szabályszerűen megkérje a kezemet. És papa, légy szíves a kauciót letenni. Sietnünk kell, mert Kristófot beoszt­hatják frontszolgálatra, hogy ez az átkozott háború lesz...- Kristóf? - kérdezte Noé­mi. Közel volt az ájuláshoz. Szé­dült, forgott vele a világ, a kávéscsésze remegett a kezé­ben.-Igen, ő... Említette, hogy ismer téged, hiszen itt lakott egy ideig a szomszédban, a nagyapjánál. Nem emlékszel rá?- De emlékszem... Csendes esküvő volt a Krisztina téri templomban. Az ifjú pár ragyogott a bol­dogságtól. Erika gyönyörű meny­asszony volt a hófehér fátylá­ban. Noémi volt az egyetlen ko­szorúslány, rózsaszín ruhájá­ban estlennek érezte magát. Voltak pillanatok, amikor úgy érezte álmodik... Ostoba álom ez, nem lehet valóság. A könnyein keresz­tül nézte, bámulta Kristófot. Most még jobban szerette... Nézte a tábornokot, aki teljes díszben, a sok kitünte­téssel a mellén olyan volt, mint egy viaszfigura a pa­noptikumban. Szegény mama is szánalmas volt a kifestett arcával, fodrásznál kibodorí- tott hajával, nevetséges ka­lapjában. Kristóf szülei a Dunántúl­ról érkeztek meg, tipikus vi­déki dzsentri apa, az anyja elhízott, erősen befűzött asszony. Igyekeztek kedélye­sek lenni, de nem túlságosan sikerült. Mintha mindenki egy rossz színdarab szereplője lett vol­na, beleértve a papot is, aki túl hosszúra nyújtotta a szer­tartást. És két évvel később ugyan­ez a pap, ugyanitt, a Kriszti­na téri templomban, megint elnyújtotta a szertartást. Az engesztelő szentmisét, a hősi halott lelki üdvéért. A panoptikumi viaszfigurák is ugyanazok voltak, csak Kristóf hiányzott... Ott­maradt a Don-kanyarban, valamelyik tömegsírban. Erika gyönyörű volt most is, a fehér fátyol helyett fe­kete fátyolban. Az agg tábor­noknak most már remegtek a kezei, de élt, élt... Mama a fekete ruhában olyan volt, mint egy kísértet, furcsa, torz mosolya elárulta, hogy fogalma sincs, mi törté­nik itt. Kristóf hősi halált halt. Erika özvegy lett, az egyéves Kristófka árva... Noémi különös elégtételt érzett. A halottat most már szerethette, az emlék az övé is volt... A templomból egyenesen hazament, a Naphegy utca megint a régi volt. Kiült a kertbe, a napsütéses, csendes októberi délutánon a nyug széket úgy állította be, hogy a tábornok kerítésére lásson. És várt, várt... De most már tudta, hogy hiába vár... Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők* 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémákéinak vérnw aás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Nyílt levél az illetőhöz aki a minap megtalált a hatos villamoson Csongrádi Kata Tolvaj úr! Utálom a névte­len levelet, de az Ön tás­kámba való illegális behato­lására, nevén nem, csupán foglalkozásán tudom nevezni. Nem neszek szemrehányást, sőt, bizonyos értelemben kénytelen vagyok elismerni, hogy Ön a saját szakterüle­tén elsőrendű munkaerő. Privatizálása gyors, alapos, kézenfekvő és adómentes. Nulla befektetésből százszá­zalékos haszon. Már-már irigylésre méltó. Na, nem most, amikor engem fosztott ki. Szinte látom magam előtt, amint egy forgalmatlan ka­pualjban dühösen cibálja ki a frissen zsákmányolt tárcám­ból a nevemre szóló kombi­nált bérletet. Nem tud mit kezdeni vele, én viszont na- gyonis tudnék, mivel az Ön táskámbanjárta után egy megállóval elkapott az ellen­őr.- A francba! - vágja oda a falhoz egy szelíd tekintetű idősebb férfi fotóját. Önnek ez semmit nem jelent, de nekem emlék. Ez az utolsó kép, ami édesapámról ké­szült és nincs belőle másolat.- Kit érdekel - tépi fel in­gerülten az erszényem zipp- zárját és köp egyet, ha eszé­bejut a saját durva, károm­kodó apja. Tolvaj úr, én megértem Önt. Akkor is, amikor unot­tan hajítja szemétbe azt a kis fóliába csomagolt nem-tudja- mire-vélni fadarabot. Az egy darabka olajág. Ott kaptam az Olajfák Hegyén, amikor Jeruzsálemben jártam. Önnek ez nem érték, szá­momra viszont a hit parányi szimbóluma.- Hinni? Miben? - Szinte hallom, hogy nevet. - Az élet arról szól, hogy vagy én verek át másokat, vagy mások vernek át engem. Megértem a csalódottságát. Főleg most, amikor a bevé­telt számolgatja. Kétszáz fo­rint és némi apró. Ne hara­gudjon. de éppen bankba indultam, ott találja a csekk­számlámat is egy kis karton­lapon. Persze az Ön aláírásá­ra nem adnak ki egy vasat sem. Most Ön is nagyon szo­morú lehet. Idegesen rágyújt egy sínek mellőli csikkre. Remeg a keze és már-már arra gondol, hogy más foglal­kozás után néz. Dehát hová mehetne ebben a nagy mun­kanélküliségben? Meg aztán, amihez Ön igazán ért, azok a pozíciók már mind be van­nak töltve egészen a legfelső szintig. Nincs idő filozofálni. Még tart a délutáni csúcs. Dologra fel! Eltapossa a csikk csikkjét, tipbr egyet-kettőt a névjegyemen és indul az újabb zsúfolt villamosok felé. Tolvaj úr! Álljon meg egy pillanatra! Várjon! Holnap is jön villamos! A villamos pó­tolható, csak az én személyes kacatjaim nem. Nagyon ké­rem, szedje össze őket és mihamarabb lopja vissza a táskámba. Az Ön képessé­geivel ez gyerekjáték. A kétszáz forintot termé­szetesen megtarthatja. Elvég­re ingyen mégsem kérhetek Öntől ekkora szívességet. Fáradozását előre is köszö­nöm: Csongrádi Kata ISMERED AMERIKÁT ? Jack Háhn Amerikában a sztrájkolás olyan népszerű, hogy sokan elkezdenek sztrájkolni és aztán kérdezik: Miért? Amerika az egyetlen ország a világon, ahol a kommunis­ta előbb luxusautójáról, a házáról, a 36 órás munkahét­ről, a 4-5 hetes szabadságról beszél, s csak aztán a kom­munizmusról. Amerikában sokan elha­lasztják a vasárnapi istentisz­teletet, de nem a "garázs-kiá­rusítást". Amerikában sokan nem félnek Istentől, az adóhiva­taltól, de a gyerekektől igen. Az amerikai életstílus o- lyan, mint a papirzsebkendő, meg kell szokni. Amerika nem tud boldog lenni. Az autó, a tévé, a komputer és az orvosságos üvegek nem engedik. Sok egyetemi hallgató azt hiszi, hogy írni, olvasni már nem is kell - elég jól kosár­labdázni. Amerika tragédiája nem Dreiser regény, hanem a hitel-kártya. Amerikában a gyerekek mindent szeretnek, amit a szülők nem. Az amerikai barát, ha ne­hezen is, de megbocsátja neked, ha jobb vagy, oko­sabb vagy: de azt soha sem, ha gazdagabb. A férfiak a liftben leveszik a kalapjukat. Miért? Ha va­laki felel, nem tudja, csak kitalál egy mesét. Amerika sokszor bűnözik. Egyik legnagyobb bűnét megismételte: kétszer ment háborúba a franciákért. Jack Hahn English Érdekes újszerű nyelvtanítási módszerrel jelentkezett az "Inside English" nevű nyelviskola, mely talán olvasóinkat is érdekli. Az iskola két órás tanfolyamait nem iskola padokban, hanem az oktató lakásán tartja. Ennek megfelelően az előadások témája igen tág a resume írástól kezdve az amerikai üzleti élet rejtelmébe bevezető előadásokon keresztül sok mindenről lehet angolul beszélgetve tanulni a nyelvet. A résztvételi díj két órára $25, aki többet szeretne megtudni róla hívja a 212-787-6215-ös számot. WAWWWWiVWAVWWUVWA MA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabitásóról idejében gondoskodni. Egész évre $30.- Félévre $ 16.­Kanadába $ 35.- Magyarországra $ 42.­Nev:.................................................................................. Cim:............................................................................. VWWiVVW/AVWAWV

Next

/
Thumbnails
Contents