Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-12-14 / 47. szám
Thursday, Dec. 14, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 11. A 175 éves ének Ausztria halhatatlan zeneművek szülőhelye. Ám nemcsak Mozart-operák, Beetho- ven-szimfóniák vagy Strauss- keringők kezdték el itt pályafutásukat, hanem a legszebb karácsonyi énekek egyike, a Csendes éj is. Keletkezését véletlennek köszönheti. Történt ugyanis, hogy a Salzburg melletti O- berndorf templomi orgonája fújtatórészét az egerek összerágták, és a javítással megbízott mester azzal nem készült el 1818 karácsonyáig. S hogy a karácsonyi ünnepélyességet mégis megmentse, a község segédlelkésze, Joseph Mohr ez alkalomra egy dalszöveget írt, amihez a szomszéd falu tanítója, Franz Xaver Gruber zenét komponált, mégpedig két szólódallamra gitárkísérettel. A premiert 1818. december 24-én az oberndorfi plébániatemplomban, az éjféli misén tartották meg. A dal basszusát a zeneszerző Gruber, tenorját pedig a szövegíró Mohr énekelte, a falusi kórus a refrént ismételte. Ezzel talán feledésbe is merült volna az ének, ha Karl Mauracher, az orgonajavító mester - aki annak keletkezésében "vétkes" volt - el nem viszi magával a kottáját szülőfalujába, a tiroli Fü- genbe. Itt a következő év karácsonyán másodszor hangzott el a "Stille Nacht, Heilige Nacht": a Rainer- testvérek énekelték. Ők később mint tiroli népi énekesek bejárták az egész világot, és gondoskodtak a páratlan dal elterjesztéséről. A zeneszerző Gruber 1787- ben született a felső-ausztriai Hochburgban. Egész életében tanító és orgonista volt, kereken hetven műve - dalok, misék, kórusok -maradtak ránk. 1863-ban hunyt el Halleinben. Emlékére az o- berndorfi istenházát Stille Nacht-kápolnának nevezték Csendes éj Zene: Franz Xavef Gruber Szöveg: Dr. Vargha Károly- - ‘ . i *3 v - ’ • - . ü V '" i í■ ' ; j ' Csendes éj, drága szent éj, Mindenek álma mély, J^inps. fönn. más. csak a drága szent pár. Várja, gyermeke alszik-é már. Küldj le rá álmot, nagy ég! Küldj le rá álmot nagy ég! Csendes éj, drága szent éj, Örvendj szív, bízva élj! Isten gyermeke áldva néz rád, Hív az óra, mely víg reményt ád, Jézus a földre leszállt! Jézus a földre leszállt! Csendes éj, drága szent éj, Pásztor nép, gyorsan kélj, Halld az angyali alleluját, Száll itt zengve, s a távolon át: Üdvhozó Jézusunk él! T TrU/Vir^A T^-mcnnl^ £1? A kétezredik Karácsony? A Vatikán szentévre készül: 2000-ben lesz Jézus szülétésének kétezredik évfordulója. Ezt az évet bizonyára azért választotta, mert az évszám kerek - de csak a naptári évszám, a Születés óta eltelt évek száma nem. Mindenki tudja, hogy annakidején a Megváltó születésének évét rosszul számították ki, s az mindmáig bizonytalan. Valószínűleg korábbi, mint időszámításunk kezdete. Az 1976-ban megjelent katolikus biblia időtáblázata szerint Jézus i.e. 6-ban vagy 7-ben született. Egyetlen biztos számítási támpontunk van: az evangéliumok szerint a betlehemi esemény idején még élt az érthetetlen okból ”nagy"-nak nevezett Heródes király. Azt kétséget kizáróan megállapították, hogy időszámításunk kezdő éve előtt négy évvel halt meg. így az első, a történelmi karácsony éve lehet például 5 is. Ha pedig valóban az, akkor az idei a kétezredik karácsony. Bármilyen laza alapon folynak a bibliai és világi dokumentumok egybevetésével történő számítások, nagy, például évtizedes eltolódások nem lehetnek. Aggály nélkül állíthatjuk, hogy Mirjam megszülte "az ács fiá"-t. Dr. Bán Ervin A karácsonyi Kisded szeretete hozzon békességet mindnyájunk szívébe, úgy az ünnepek alatt, mint az elkövetkező esztendőben. May you have a Blessed Christmas and a Happy New Year. WILLIAM PENN ASSOCIATION Fraternal Life Insurance and Annuities 709 Brighton Rd., Pittsburgh, PA 15233 Phone: (412)231-2979 or 1 -800-848-PENN (7366) FAX: (412)231-8535 e.-or .nnw>m rH •**<>•» -tsirsm n vj • zA Ti ,»n • • a '• ♦ A népek bánata Hajdú István, 21 éves, negyedéves egyetemi hallgató 1956. december közepén érkezett Angliába a többiekkel. Ő is az oxfordi egyetemre kapott ösztöndíjat, de bejelentette, hogy a karácsonyi szünetet Londonban kívánja eltölteni. Hajdú István elhatározta ugyanis, hogy pénzt keres, mielőtt Oxfordba menne, mert Angliába egy váltás inggel és az aktatáskájában néhány kenőmájaskon- zerwel érkezett meg, egy davajgitár sötét olajfoltjától szennyezett ballonkabátban. Jótét lelkek segítették, alkalmi munkát kerítettek neki karácsonyra: az ünnepek alatt az egyik nagy, félkész élelmiszereket előállító vállalat csomagolóosztálya éjjeli műszakban négyszeres órabért ígért, akkora keresletre számítottak ezekben a napokban. Hajdú István, 21 éves, negyedéves egyetemi hallgató úgy érezte, megfogta az isten lábát. Kiszámította: keresetéből nemcsak fehérneműt, apróságokat, de öltönyt is vásárolhat magának, talán még télikabátra is telik, ha körültekintően költekezik. Különösen annak örült, nem ágrólszakadtként érkezik majd Oxfordba. A műszak a csomagolóban este 8-kor kezdődött, és hajnali 5 órakor ért véget. Munkahelyén csak a művezetők voltak angolok. Az alkalmi munkavállalók serege szedett-vedett népségből verbuválódott össze. Sokan talán annyit sem tudtak angolul, mint ő, állapította meg már az első alkalommal, miközben szorgalmasan csomagolt a futószalag mellett. Hamar összeismerkedett egy prágai orvossal, akinek a diplomáját nem ismerték el, de ismeretséget kötött ciprusi görögökkel, hongkongi kínaiakkal, katonaviselt lengyelekkel, ukrán menekültekkel, jamaiakkal, spanyolokkal, indiai pincérekkel és egy osztrák órással. Hajdú István elégedett volt, a kiváló kereseti lehetőség mellett sok érdekes ember társaságát élvezheti: csomagolás közben világot lát. A munkahelyen hamar befogadták, együtt nevetgéltek, tréfálkoztak, történeteket meséltek, de legfőképpen annak örültek, hogy pénzhez jutnak. Hajdú István megértette, mindenkinek legalább annyira fontos ez az alkalmi kereset, mint neki. Hallott új barátai hozzátartozóiról, tudta, hogy van, aki útiköltségre gyűjt, van, aki adósságok terhéből szeretne törleszteni. "Ha rádiód van, nem vagy egyedül a lakásodban sem” - mondogatta a cseh orvos, akinek Prágában maradt a családja. Nagykarácsony éjszakáján mégis elkomorult a négyszeres bérért dolgozó alkalmi munkások hada. Befelé fordultak, lélekben máshol voltak. Nem nevetgélt már senki sem. A görögök kezdtek el énekelni. A bánatosan elnyújtott, lágy dallam betöltötte az ormótlan csarnokot. Miről szólhatott. Szabadság- hősökről.. Kopár hegyeken bujkáló szökevényekről.. Öreg, magukra hagyott szülőkről.. Megtört tekintetű Pénelopékról.. Hajdú Istvánnak nem volt ideje az angol éjszakában elgondolkozni azon, ki, hol, kit hagyott el, kiket sirat és kiket vigasztal a lélek mélyéről elhömpölygő dallam, mert mintha csak a jelt várták volna, egymás után kezdték a maguk dalait énekelni kissé érzelgősen a szlávok, torokhangon a törökök, kacskaringózva az indiaiak. Különböző nyelveken, de ugyanarról szólt mindegyik. Hajdú István, 21 éves, negyedéves egyetemi hallgató ezen az éjszakán tanulta meg, miért bánatosak a népdalok. Czigány Lóránt
