Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-12-14 / 47. szám

Thursday, Dec. 14, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Simon Tibor Márai Sándor és a zsidóság "...Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A szunnyadó, nyűgös gyermek álmában érti meg Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké, A gyereknek Toldi-t olvasod és azt feleli: oké. A pap már spanyolul morogja koporsónk felett * A halál gyötrelmei körülvettek engemet!..* Az ohioi bányában megbicsaklik kezed. A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet" (M.S. "Halotti beszéd") Századunk egyik legkivá­lóbb magyar írója - Márai Sándor - 1900. április 4-én született Kassán. Tanulmá­nyait Budapesten, Frankfurt­ban és Berlinben végezte. Hosszú éveket töltött emig­rációban. A magyar nyelv megszállottja volt. Egész é- letművet hagyott maga után, mint Goethe és Thoman Mann. Még nem volt 30 éves, amikro a Pesti Hírlap belső munkartársa, a "Vasár­napi Krónika" c. rovatát ve­zette. 1951-ben Budapesten kézről-kézre adták és ronggyá olvasták a "Halotti beszéd" kézírásos példányát. Ez a vers volt az első szamiz- dat Magyarországon. Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot, könyveit zúzdába dobták, könyvüzletek és könyvtárak polcairól leparancsolták. Élete vége felé egymás után érték a sors csapásai. Meghalt felesége, Lola. Meg­halt a Budapestre visszatért öccse: Radványi Géza film­rendező - és mindezt betető­zésképpen - öngyilkos lett János, nevelt fia, akiért Lolá­val visszaköltözött Salernó- ból Amerikába. János 45 éves volt. Amerikai özvegye és három amerikai lánya - egy szót se, tudtak magyarul. Az "öreg" írótól soha nem olvastak semmit... "Tapintat­lanul hosszúra nyúlt írói pálya - Tapintatlanul hosszú­ra nyúlt élet?" Stefan Zweig megtette Bra­zíliában, mert nem volt Eu­rópa az, amihez tartozott. Toller - aki ideális kommu­nista volt - megtette New Yorkban, ahova elmenekült. És Majakovszkij, aki nagy híve volt Sztálinnak, megtet­te Moszkvában. Thomas Mann fia a második világhá­ború után vetett véget rövid életének Franciaországban. Ernest Hemingway, a Nobel- díja író saját vadászfegyveré­vel a torkába lőtt. Márai Sándor, a jelenkor legnagyobb magyar írója 1989. február 21-én, tudatá­nak teljes birtokában húzta ki íróasztala fiókjából a re­volverét. Holttestét - saját kívánságának megfelelően - éppen úgy, mint Loláét, el­hamvasztották és a tengerbe szórták. Sírköve nincs és nem is lesz soha. Sírfeliratát önmaga írta. "Az ég, a föld, a víz mind zengenek Gyászoljon jól, ki világot temet! Sirasson jól, ami mindent sirat Amit ma toll ír, mind sírfeli­rat" Márai Sándor 1926-ban - mint fiatal író - az akkori Palesztinában járt, benyomá­sait állandóan jegyzetelte: Az Európából kiábrándult zsidó fiatalok tízezrével érkeztek Jaffára - követ törtek, erdőt ültettek, és a mocsaras talajt használhatóvá tették. Közöt­tük sokan maláriások még ma is - de megrendítő hittel hisznek a munkában...." Márai sokat foglalkozik a zsidóság szomorú sorsával, a deportálásokkal, ártatlan emberek megsemmisítésével, a halálnem módjával. Ha erről ír, vagy felolvas, min­denkor szorongás fogja el. Márai az író eszközével méri fel a magyar tragédiát - bele­értve a magyar zsidóság már- tirumát. Márai felejthetetlen Naplójegyzeteiben kórképet közöl egy zsidó rendőrtiszt­ről, aki 1945 decemberének egyik éjszakáján belépett a körúti Emke kávéházba. A történetet, amely érdekes és az akkori helyzetre jellemző - kivonatosan közöljük: "..A fagyos körúton - né­hány hónappal az ostrom után - megnyílt egy békebeli kávéház: az Emke. A hűvös teremben a pincérek kopott egyenruhában sürögtek az asztalok között, amelyeket fehér, békebeli damaszttal és olcsó evőeszközökkel terítet­tek. A sarokban teljes ké­szültséggel helyezkedett el a cigányzenekar. Várták, mint régen, a mulatós vendéget, aki húzatja a talpalávalót. Az éhező városban mindent le­hetett itt kapni: rengő húso­kat, ízes mártásokat, ezüst vödrökben fajborok hűltek... Ilyen volt az Emke - Buda­pesten 1945 decemberében. A prímás a hegedű fölé hajolt. Látta, hogy a nagy vendég belemelegedett. Ahi- tatos csend volt a kávéház­ban. Vajon mit fog rendelni a zsidó renbdőrtiszt? Az In- ternacionalét vagy egy Zer- kovitz-dalt? És a templomi csendben, Budapesten, 1945 decembe­rében, a körúti Emke kávé* házban, a zsidó rendőrtiszt parancsára felhangzott a *Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, Szebb talán, mint a nagyvilág* című irre­denta álműdal, amely most ebben a környezetben émely­gést keltett a hallgatókban. A vendégek bambán figyel­tek. A pincérek abbahagyták az ételhordást... és a rendőr­tiszt elhelyezte a füstölgő szivart a hamutálkában. Hát­radőlt és behunyta a szemét. Ennek az embernek min­den oka megvolt arra, hogy gyűlöljön. Gyűlölje azt a Ma­gyarországot, amely szebb talán, mint a nagyvilág, de amelynek akkori hivatalos szervei meggyilkolták anyját és testvéreit, megalázták, emberi méltóságában, meg­sértették őt, a Magyarorszá­gon született állampolgárt. Mit akart, amikor elhúzatta a körúti kávéházban a haza- fíaskodó irredenta műdalt? Gúnyolódott...? Néztük a csukott szemű zsidó rendőr­tisztet - és mind, akik össze­verődtünk az ezüsttükrös kávéházban - hallgattunk. Sok mindennek kellett tör­ténnie, amig ez az ember szerepet váltott, hogy azután elhúzássá a pesti kávéházban - az Emkében - az álhazafias, provokáló, együgyüen érzel­mes nótát. Kellett hozzá Hit­ler és Auschwitz. Kellett hozzá egy nagyhatalom, a német Reich, hogy megsem­misüljön Magyarországon egy társadalmi rend - és az ahhoz tartozó szemlélet. Ez mind kellett hozzá, hogy végre elhúzássá a cigánnyal az érzelgős műdalt. Mert, ha ez az ember né­hány év előtt pesti hivatal­nok korában, egy éjszaka betéved az Emkébe és el akarja húzatni, ami arról szólt, hogy Magyarország az ő számára is haza - akkor is az ha őt, a zsidót, aki itt szü­letett, akinek magyar az a- nyanyelve, akinek hozzátar­tozóit megölték, megalázták, kisemmizték ebből a társa­dalomból. De most eljött a pillanat, amikor a cigánynál megren­delhette a nótát, úgy, hogy senki sem mosolygott gúnyo­san, és senki nem kérdezte: Mit akar itt ez a zsidó? Mert ez történt. Látszott a vendégeken, akik a műdalt hallgatták, hogy nem értik pontosan, mi történik itt. A rendőrtiszt, egy emésztő Buddha közönyével - lehunyt szemmel - mozdulatlanul hallgatta a zenét.... Amikor elhangzott az utolsó alpári szólam mindenki néma és mozdulatlan maradt." * * * Márai Sándor önkezével vetett véget hosszú életének. Halála megrendítette olvasó­inak hatalmas táborát. író volt, becsületes magyar író. Regényeket, tárcákat, szín­darabokat és verseket írt, színtiszta magyar nyelven. Mint magányos ember, szü­net nélkül dolgozott. "Felké­szülni a halálra - ez a fela­dat!"... "Európa jó éjszakát!" A budapesti Sajtószövetség épületének homlokzatára kitűzték a gyászlobogót. I —^ viiag messze van mar, iszonyt Ólomhangon vonít a háború A parázs bűn perzsel mindent ma itt Zsidót, keresztényt, európait A házak ajtaját vérrel jelölték Akiben élni érdemes, gyalázat Agyadban dög, bűzös barlang a házad Pecérek kezén a hívők, s a hit is Megnyíltak kapuid, Apokalipszis A vérvád vijjog a világ felett Aki ma csókol, holnap eltemet Akit ma ölelek, holnap halott Reggel elad, ki este ringatott..." (M.S. 1944. Karácsony) Minden üzletfelének Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt Kíván a Carpathia Utazási Iroda 212-535-3612 2 Kellemes Ünnepeket Kíván & t vásárlóinak a ¥ Xegyelemteljes, ßoldog ünnepeket és áldott új esztendőt kíván a fennállásának fiarmadikévtizedébe lépő Hungarian flaw an Rights foundation HHPF__________________________ Hungarian Human Rights Foundation Post Office Box J.Gracie Station New York. NY 10028 1 YORKVILLE & PACKING HOUSE, INC SPECIALISTS IN TP European Style Meat Provisions 1560 SECOND AVENUE 81 st Street Corner NEW YORK, N.Y. 10028 I • UPS DELIVERY • STEVEN KISH (212) 628-5147

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents