Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-07-20 / 29. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent VOL. XLIX. No. 29. Thursday, July 20, 1995 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th sWet, New York^NY^003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A Budapest-New York testvérvárosi kapcso­latok keretében Demszky Gábor vezetésével budapesti küldöttség látogatott az elmúlt héten New Yorkba. A küldöttség az amerikai nagy­város belső működésével ismerkedett meg, s mint elmondták a New York-i tapasztalatok sokban segítik a budapesti önkormányzat mun­káját a bűnüldözés megelőzésében, költségvetési munkákban valamint a parkolási problémák megoldásában. A látogatás keretében Demszky Gábor, július 13-án "Media és demokrácia" címmel tartott előadást a New York-i Colum­bia Egyetem "Freedom Forum"-ának szervezésében, ahol a tömegtájékoztatás kulcsfontosságú szerepéről, az írott és elektronikus sajtó felelősségéről beszélt a közép-kelet-európai országok demokratizálódási folyamatában. Szomorú példa­ként utalt az egyoldalú, propagandisztikus tájékoztatás következményeire a volt jugoszláviai konfliktus eszkalálódá­sában. Előadását követően magyarországi gazdasági és társadalmi átalakulásra vonatkozó kérdésekre válaszolva, többek között ismertette a hazai szociálpolitika és privatizációs folyamat helyzetét. Majd a magyarországi médiákat illetően elsősorban a TV-2 privatizációjával, az állam többé-kevésbé érintetlen sajtómonopóliumával, valamint az etnikai kisebbségek reprezentációjával kapcsolatos kérdésekre felelt Budapest főpolgármestere. T.A. Kiutasították Sorost Szlovákiából Soros György, aki Crans Montanaban, Svájcban meg­rendezett gazdasági fórumon tette megjegyzéseit, sajnálkozá­sát fejezte ki azért, hogy né­hány szlovákiai pártot elma­rasztalt, de hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában Szlováki- a érdekeinek megsértése. Soros példaként felhozta azt, hogy a Meciar kormány árt a szlovák érdekeknek, mert poli­tikájával kikényszeríti azt, hogy a nyugat-európai szervezetek nem fogják Szlovákiát befogad­Soros György ni. A kormányzópárt bizottsága június 10-én kijelentette, hogy Soros György ezzel megint kifejezte szlovák ellenes érzelmeit és ezért a párt kezdeményezni fogja a külügyminisztériumnál, hogy minden Soros szervezetnek dolgozót Szlovákia nemkívá­natos személynek (persona non grata) nyilvánítson. Egy ilyen döntéssel, Szlovákia kiutasítaná a Soros szerveze­tek ott tartózkodó angol és egyéb tanárait, amivel önmagának ártana a legtöbbet, s ezzel minden valószínűség szerint kezdetét venné Szlovákiának a nyugattól való elszigetelődése, amelynek nagyon komoly negatív hatásai lehetnek Magyaror­szágra is. Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy lapunk a nyári szabadság miatt legközelebb augusztus ! 7-én Jelenik meg. Srebrenica lerohanása Kenyeret osztogató ENSZ katona a tuzlai menekülttáborban Új fejezetébe lépett a bosz­niai háború azzal, hogy a szerbek elfoglalták az ENSZ által biztonságos területnek nyílvánított Srebrenica váro­sát és környékét. A város július 11-i elfoglalása után az ott-tartózkodó kb. 40 ezer boszniai szinte eleiem és víz nélkül kényszerült a város elhagyására. A 30-60 fős ENSZ békefenntartó egység csatlakozott a Potocariban állomásozó kb. 400 fős hol­land egységhez. "ENSZ megfigyelők jelenté­se szerint körülbelül 15 ezer menekült, főleg katonakorú férfi holléte ismeretlen, állí­tólag 4 ezret a szerbek a vá­rostól északra fekvő stadion­ban tartanak fogva. Az európai vezetők július 21-én találkoznak London­ban, hogy közös álláspontra jussanak abban, hogy mit is tegyenek a történtek után. A franciák, akik a legna­gyobb részét adják a béke- fenntartó erőknek azon a véleményen vannak, hogy az ENSZ-nek határozottabban kell fellépnie a térségben, és a biztonságosnak nyílvánított területeket vissza kell foglal­ni a szerbektől. Dole szenátor az esemé­nyek kapcsán sürgeti a fegy­ver-embargó egyoldalú felol­dását. Német légierő egységei is részt vesznek az ENSZ felál­lítás alatt álló gyors elhárító egységeinek biztosításában. A német tornádó típusú va­dászgépek és szállító repülő­gépek Olaszországban és Horvátországban fognak ál­lomásozni. A Második Vi­lágháború befejezése óta ez lesz az első alkalom, hogy német egységek az ország határain kívül kerülnek beve­tésre. Vízumkényszer BUDAPEST. Horn Gyula a televízió Hét című műsorá­ban bejelentette, hogy felkér­te az illetékes tárcákat, hogy dolgozzák ki a Romániával, Ukrajnávalés Kis-Jugoszlávi­ával sze mbe ni vizumkénysze r bevezetésének feltételeit. A miniszterelnök szerint ez az ország érdekeit szolgálná, megerősítené a közbiztonsá­got és visszaszorítaná a feke­te gazdaságot. Kuncze Gábor belügymi­niszter szerint évente 12-15 millió látogató érkezik a fenti három országból Ma­gyarországra, s a vízumkény­szer bevezetése sokakat az utazás lemondására kénysze­rítene, ami bevételkiesést jelent az országnak. Számí­tani kell arra is, hogy min­den bizonnyal ezek az orszá­gok kölcsönösségi alapon vízumkényszert írnak elő magyar állampolgárok szá­mára, ami rontja a magyar vállalkozók esélyeit ezekben az országokban. A Külügy­minisztérium egyenlőre csak vizsgálja a döntés gadasági és politikai vonzatait. A Vajdasági Demokratikus Reformpárt szerint ez a lépés súlyos csapást jelentene Jugoszláviára. Teodor Doro- bantu budapesti román kon­zul a román rádiónak nyilat­kozva csodálkozásának adott hangot, mondván hogy eddig egyszer sem értesítettek, hogy gondot okoznak a román állampolgárok a ma­gyar munkaerőpiacon. A budapesti polgármester New Yorkban

Next

/
Thumbnails
Contents