Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-11-16 / 43. szám

Thursday, Nov. 16, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Fontos határozatokat hozott a Magyarok Világszövetsége Október 28-29-én tartotta a Magyarok Világszövetsége Választmánya őszi ülését Budapesten. Az Amerikai Tanács képviseletében résztvevő delegáció tagjai Beke Imre, Nt. Bertalan Imre, Hilberth Tamás, Kálmán László, Osztroviczky Tibor és Papp László voltak. Az ülésen résztvevők elza­rándokoltak a Rákoskeresztúri Temető 301-es parcellájához ahol elhelyezték a Világszövetség és az Országos Tanácsok koszorúit az Októberi Forradalom vértanúinak sírjainál. A Választmány a Forradalom 40-ik évfordulójának előkészítésével elfoglalt Fónay Jenő helyére Fekete Gyula írót, az Elnökség tagját választotta meg ügyvezető alelnöknek az Anyaországi Régió vezetésére. Fekete Gyula elsőszámú teendőjeként a magyarországi népesség csökkenés elleni küzdelmet jelölte meg. Nagy várakozás előzte meg a IV. Világkongresszus összehívásával kapcsolatos teendők megbeszélését. A gyűlés időpontja junius 14 Ópusztaszeren, 15 és 16 Budapesten. Az első napon a három régióból összesereglő küldöttek Ópusztaszeren felavatják a Világszövetség pavilonját és megtekintik a csodálatosan helyreállított Feszti körképet. A budapesti előadások és megbeszélésék a Kongresszusi Palotában lesznek, majd a zárófogadás a 10 000 személyt befogadó Sportcsarnokban. Erre nemcsak a Vármegyei Tanácsok küldöttségeit, de a környező országok népes csoportjai mellett a nyugati magyarság többezer résztvevőjét is várják. Részvételüket jelezték olyan "távolbaszakadt" magyarok is, akik Kazahsztánból, Nubiából, Izraelből, a Balti országokból és Del-Afrikából jönnek. Nem fognak hiányozni a távol-keletiek sem, Japánból, Kínából vagy Indonéziából. A Választmány határozata értelmében a tisztújító közgyűlés idejét 1996 októberére halasztották. A Világszövetség ugyanakkor készül az 1956-os Forradalom 40 éves évfordulójának megünneplésére. A Világszövetség támogatja az 56-os Emlékbizottságot, amely az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarság adományaként egy két és fél méter magas bronzszobrot adományoz Budapestnek egy köztéren való felállításra. Tárgyalások folynak a Főváros törvényhatóságával egy megfelelő hely kijelölése érdekében. A gyűlés egyik fontos témája volt a nyugati magyarok problémája. Papp László beszámolt az amerikai diaszpóra érdekében kifejtett erőfeszítésekről, hogy a másfél milliós magyar származású amerikai nemzettudatát megtarthassuk a másod és harmad-generációban is. A magyar nyelv ápolása és elsajátítása mellett ebben nagy szerepet kap a kultúra és kapcsolatok kialakítása angol nyelven is. A Választmány meghallgatta Makovecz Imre építész beszámolóját a Semmelweiss utcai MAGYAROK HÁZA felújításának terveiről. Itt a volt Szovjet Kultúra, azelőtt Nemzeti Kaszinó épületében talál majd otthonra a világ szétszóródott magyarsága. Drámai volt a délvidékiék beszámolója, ahol a magyar közösségek létét fenyegeti a 15 000 szerb betelepítése. Felvidéken a szlovák nyelvtörvény, Erdélyben pedig űj román törvények nyomorítják a magyar kisebbség életét, hiszen már a magyar zászló kitűzése vagy a himnusz éneklése is büntetendő cselekedet. Felháborodást keltett az a magyar törvény is, amely megtiltja a nemzeti címer használatát a kormányszervek kivételével. így november elseje óta a Világszövetség címeres jelvénye is illegalitásba vonult. További felvilágosításért: Papp László, Tel: 203-966-1542 Békében is erős hadsereg kell Király Béla a NATO-csatlakozásról, a honvédség fejlesztéséről és a galambokról Fordítás Hivatalos okmányok (anyakönyi kivonatok, keresztlevelek, bírósági döntések); levelek, szerződések, leckekönyvek stb. Szükség szerinti hitelesítés Hungarian Language Center 74-12 62nd St. Glendale, N.Y. 11385 Tel: (718)381-3917 • Fax: (718)657-0956 Király Bélát 1990 tavaszán országgyűlési képviselővé választották szülővárosának lakói. Nagy reményeket fűz­tek politikai pályafutásához, már csak azért is, mert New Jersey-i otthonát felcserélte egy kaposvárira, és a parla­menti ciklus első három évé­ben minden alkalmat megra­gadott arra, hogy találkozzon választóival és beszámoljon tevékenységéről. Aztán, 1993 őszétől mintha csalódott volna az új magyar demokrá­ciában, 1994-ben pedig visszavonult. Egyre hosszabb időt töltött az Egyesült Álla­mokban, kaposvári kötele­zettségeiről viszont eközben sem feledkezett meg. Az exképviselő szeptember közepén újra hazatért a ten­gerentúlról. Hat év után sok mindent másképp lát, mint a forduló évében, és mert csalódások­ban is volt része bőven.- Ön már hosszú ideje A- merikából figyeli hazánk NATO- csatlakozásának tö­rekvéseit Hadtörténészként, nyugalmazott tábornokként miben látja ennek szükséges­ségét?- Aggódva és értetlenül figyelem, hogy idehaza nem­csak a szélsőbalosok, de a liberális gondolkodású politi­kusok egyes körei is NATO- ellenes érveket hangoztatnak. Viszonylagos békeidőben is megengedhetetlen, hogy ne gondoljunk az esetleges há­borúra. Békében is szükség van erős hadseregre, tehát megengedhetetlen gazdasági szempontból is, hogy ne for­dítsunk kellő gondot a had­seregfejlesztésére. Nem csak a határaink erősítése miatt. Erős, korszerű hadseregre akkor is szükség lesz, ha már a délszláv válság megoldódni látszik. Hazánk számára nincs más út, mint az Észak- atlanti Szövetség, amely nem valamely országok ellen, hanem a magunk védelme miatt kell. Magyarországnak most minden rést ki kell használnia a Nyugathoz csat­lakozás érdekében. A NATO-hoz való közeledést és az odatartozást is így kell felfogni.- Visszahúzódott a politiká­tól. Mivel foglalkozik napja­inkban?- Amikor visszavonultam az aktív politizálástól, azt mondtam: a mór nem távo­zik. Odakinn most azt a munkámat folytatom, amit már évtizedekkel ezelőtt megkezdtem, és amit bár lassúbb tempóban, de az el­múlt képviselői ciklusban is végeztem. A Columbia Egye­tem University Press nevű kiadója - ez olyan, mint ná­lunk az Akadémiai Kiadó - hamarosan megjelenteti a nyocvannegyedik könyvemet. Ezek többsége angol nyelvű, részben a saját munkáim, részben pedig az általam szerkesztett könyvek, ám közös vonásuk, hogy Kelet- Közép-Európával és főként hazánk gazdasági, politikai, kulturális kérdéseivel foglal­koznak. A legújabb - hamarosan megjelenő - angol nyelvű könyv, amelyben a Törvényt tisztelő forrdalom Magyaror­szágon 1989-1995 között címet kapta, és amelyben a magyar gazdaság helyzetéről Kornai János professzor és Tardos Márton értekezik, a kulturális életről Konrád György és Sanders Iván írt egy-egy tanulmányt, az iroda­lom helyzetét Eszterházy Péter és Csoóri Sándor mu­tatja be. Ebben az évben hét, Magyarországról szóló köny­vet adunk ki New Yorkban. Szent Istvánról Győrffy György, Bethlen Istvánról Romsics Ignác írt nagyívű tanulmányt, Joó Rudolf a román diktátorról, Ceauses- curól értekezett, én pedig Veszprémi Lászlóval közösen Trianon és Közép-Kelet-Eu rópa címmel jelentettem meg egy munkát. Kiadtunk továb­bá még egy Romsics- és egy Glatz-művet is.- Professzor űr, még sok mindenről kellene kérdez­nem. Többek között arról, hogy miként "mentette át" Magyarországra a Nyugat- Európában állomásozó ame­rikai haderő kolóniáinak több tízezer kötetnyi könyv- állományát, és miként látta el a magyar iskolák könyvtá­rait értékes angol nyelvű könyvekkel, no és arról is beszélnünk kellett volna, hogy miként honosította meg sikeres tenyésztőként New Jersey-ben a különleges ma­gyar galambfajtákat...?- Na látja, ez utóbbival kel­lett volna kezdeni a beszél­getést. Mert ugyan fontos dolog a politika, a hadtu­domány meg a könyvkiadás is, ám én azt tartom, hogy a hobbi is legalább annyira fontos. Ezt is nagyon komo­lyan kell venni és bár remé­lem, hogy az Amerikában kiadott könyveim miatt is fennmarad majd a Király Béla név, galambjaim - ame­lyek között több kaposvári dédszülőktől származó is van - biztosan emlékeztetnek majd rám. Annak pedig fe­lettébb örülök, hogy a Ma­gyarországra szállított angol nyelvű könyvek ezrei után az iskolás gyerekek "Könyves Béla Királyként" emlegetnek. Gulyás J. Attila Évfordulónaptár nát. Építésén tíz éven át több mint nyolcezer ember és 368 teve dolgozott. Vilá­gítótornya ívlámpáit Port Saidnál a francia Alliance Társaság generátorai látták el. Tervezését az egyiptomi kormány megbízásából 1854- ben kezdte el a Ferdinánd de Lesseps francia mérnök, diplomata és ő vezette annak építkezését is. 146 évvel ezelőtt 1849 no­vember 3-án született Lóczy Lajos geológus, földrajztu­dós. Az 1877-1880-as expe­díció során a Himalája mögött egy hatalmas hegysé­get fedezett fel, amit Transz- himalájának nevezett el. Teleki Pállal és Papp Ká­rollyal közösen készítette el Magyarorszag földtani tér­képét, és az ő kezdeménye­zésére alakult meg a kutatást szolgáló Balatoni Bizottság. 1869 november 17-én nyi­tották meg a Szuezi-csator­1979 november 15-én hunyt el Germanus Gyula (Abdul Karim) orientalista, a nyelvé­szeti tudományok doktora. Elsősorban arab irodalom­mal és nyelvvel foglalkozott Járt Konstantinápolyban, kutatta Kutahiában Kossuth emlékét, Dardanellákon angol fogságba került, ott­hont talált Bengáliában, el­zarándokolt Mekkába. Hat- venkét könyvet, tanulmányt írt. Olvassa a Magyar Szó-t Amerikai Tanácsának közleménye

Next

/
Thumbnails
Contents