Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-11-16 / 43. szám
Thursday, Nov. 16,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Berczeller Imre Egy közepes nagyságú világtérképen, vagy glóbuszon nem lehet megtalálni. Lakosainak száma kevesebb, mint Brooklyné és Manhattané. Élettartama alig érte el az érett férfikort, de temetői egyre zsúfoltabbakká válnak harcokban elesett hőseivel. Anyáik, nővéreik, unokáik, kedveseik könnyei virágzó rétté varázsolhatnák sivatagos földjét. Nagyapák, kimustrált katonák féltik katona fiaikat és lányaikat, akik remegnek katona unokáikért. Kemény, nyakas, udvariatlan, erőszakos, csodákat művelő nép. 3000 éves történettel és 3 napos Káin szégyennel, testvér-szülőgyilkossággal a homlokán. Ez Izrael országa és zsidó népe, kiknek halottaikban is élő és megtestesítője ez a vén, zsémbesen dörmögő hangú, harcokban megedzett, nem egyszer kegyetlen hadvezér, nem mindig diplomatikus, de legtöbbször sikeres, tekintélyt parancsoló és kiérdemlő diplomata, szeretett és gyűlölt államférfi, Jichak Rabin. Letakart koporsója előtt hajtottak csak pár órával e sorok papírr^vetése előtt fejet tiszteletteljesen a világ legnagyobb és legszerényebb hatalmait képviselő királyok, uralkodók és vezetők, harcos bajtársak és ádáz politikai ellenfelek. Hangzatos és száraz, rövid és hosszabb dicsérő, és érdemeket méltató beszédek sorozata bocsátotta közeli nyugvóhelyére ezt a katona-államférfit, aki hogyha mindezt végig kellett volna hallgatnia, kiugrott volna a bőréből, mert nem gyújthatott volna cigarettára, és az orra alatt káromkodott volna Jichak Rabin kaszárnya-héberséggel emiatt a sok zagyvaság miatt. Könnyei azonban menthetetlenül kicsurrantak volna, csakúgy mint annak a marcona katonának és a díszőrség pelyhesállú tengerészgyereknek a szeméből, és az e- nyémből is, amikor kislány unokája búcsúztatta nagyapját. Vajon mi az oka annak, hogy mind ez a példátlan tiszteletadás egy parányi, nem általánosan szeretett népecske, még otthon is megosztottan becsült, a politika és nem a háború .harcmezején, orgyilkos golyójától leterítettvezetője ravatalánál történt meg? A válasz komplikáltan egyszerű, úgy mint ez a nép, ez az ország, mint ennek vallása, és mint ez a férfi volt. Ennek a népnek hat millió tagját irtották ki annak a népnek akkori vezére parancsára, amelynek mai vezetője ott volt a tisztelettevők sorában. E nép ifjai, meglett férfi és nő tagjai mentek a pusztulás infernójából honfoglaló, honalapító csatára azok ellen az ádáz ellenségek ellen, akiknek két mai vezetője ott hajtott fejet e volt diadalmas hadvezér ravatala előtt. Kiszikkadt, terméketlen, sziklás, maláriával fertőzött, kopár hegyekkel koszorúzott földjéből varázsoltak nem egészen öt évtized alatt erdőket, zöld mezőket, zajos városokat; teremtettek világhírű tudományos intézeteket, adtak tudósokat, művészeket, zenészeket és írókat a világnak; váltak hódítókká és részben elnyomókká, hogy éppen e hódítók, ezen elnyomók egyikéből váljék felszabadító, akit mind saját népének, mind a szabadságukat és lakóföldjüket ismét visszanyert lakosoknak jórésze ellenségnek tekintett. Tragikus hős volt tragikus véggel. Annak a vallásnak külsőséFolytatódik a Liszt-ciklus Immáron 5. évébe lépett az a Liszt műveit bemutató ciklus, amely világrekordnak számít majd a koncert történetében. Kiss Krisztina világhírű zongoraművésznőnk ismételten egy remek előadással lepte meg közönségét a Carnegie Hall Weil Recitál Halijában. S a koncert napján nemcsak az utca, de a hallgatóság szíve is ragyogott a gyönyörűségtől. Krisztina Kiss olyan művészi átéléssel és energiával játszotta Liszt legszebb darabjait, amit csak legtehetségesebb művészeink képesek produkálni. A műsoron olyan gyöngyszemek hangzottak el, mint a 14. Magyar Rapszódia, Verdi Rigoletto átirata. A második részben "Három dal" csendült fel a legelegánsabb, könnyed tolmácsolásban. Majd a Grand Galop Chromatique- nek tapsolhatott a publikum. A koncert méltó befejezésének és koronájának Wagner Tannhauser átirata lobogó lelkesedésre ragadtatta a közönséget. Gratulálunk a művésznőnek a gyönyörű koncertért. A zeneértők és laikusok figyelmébe ajánlom, hogy Kiss Krisztina következő koncerjét 1995. dec. 17-én a Carnegie Hallban élvezhetik ismét, amikor is Chopin művei csendülnek majd fel. Deák Pál gekben hithű tagja, mely először adta parancsba népének, és majdnem az egész civilizált világnak, hogy "Ne ölj", követte el ezt a legfőbb bűnt, és maradt Káin módjára megátalkodott. Ennek a népnek ősei alkották az Egy Isten hitet, amiért aztán az utódvallások hívei az évszázadok folyamán tíz és százezreket, majd milliókat kergettek közülük a legírtózatosabb halálba. Ismét, és ismét, és ismét, megszegve az immár magukévá tett parancsot: "Ne ölj"! Ez a tiszteletadás ennek az új-ősi népnek, ennek az újkori Bar Kochbának, a kegyetlen, minden idők egyik leg-leghatalmasabb birodalmával szembeszálló ősi hadvezér utódjának szólt, aki szembefordult, nemcsak ellenségeivel, hanem saját népe jórészével is, mert vezető vezér, jövőbe látó államférfi volt, aki szenvedélyesen szerette népét, hazáját, annak minden rögét, de be akarta tartani az ősi parancsokat is, amelyek még a rabszolgákat is felszabadításra kötelezte egy bizonyos idő után. Nem volt hajlandó egy elnyomó nép vezére lenni. Ebben az utolsó hadjáratában küzdőtársa és hajdan legelkeseredettebb ellenfele Simon Perez volt, akinek vizionárius gondolkodása volt a motor, de Jichak Rabin tartotta szilárdan a kezében a kormánykereket. Ez a pici ország, ez a parányi nép, a körülötte lévő ma sem baráti néptömegekkel együtt ismét válságos helyzetbe került. Egy szebb jövőt ígérő folyamat még távolról sincs befejezve. Sőt az út egyre meredekebb, egyre több szakadék mentén húzódik. Most volna szükség a csúcsra vezető út serpájára, aki az utat ismeri, aki a fáradalmakat még öregen is viselni tudja, akinek megingathatatlan meggyőződése, elhatározása a kétségek kétségtelen és nem indokolatlan fennállósága dacára halad majd a megkezdett úton. Vajon Perez lesz-e ez az ember? Izrael már átvészelt nem egy fenyegető katasztrófát, felülkerekedett a látszólagos reménytelenségen. A felszabadító háború; a ’67-es győzelem, a mai krízis eredője; a ’73-as háború agóniája, melyből az egyiptomi béke sarjadt, mindezek a nemzet létét fenyegették. A mai krízis ezt nem, hanem egy ragyogó, az egész Közel-Keletet érintő jövő megvalósulását, népeik, nyomorgó arab tömegek boldogulását veszélyezteti, akik elvakult vezetőik bűnös gyűlölködése miatt fizikai, szellemi és gazdasági rabszolgaság bilincseiben élnek. Jichak Rabin, ennek a saját népe és az elnyomott arab tömegek jobb jövőjéért folytatott fenséges erkölcsi harcnak volt a legfelsőbb parancsnoka ............ ,,, Ennek a harcnak az elhullott hősét, egy, parányi nép óriási bajnokátjött gyászolni a világ. A veszteség, a gyász nehezen ad helyet egy szebb jövőbelátásnak. Remélem, hogy ez a tragédia a széthúzás, az uszítás, a viszálykodás helyett összefogásra, egymással szembeni toleranciára, az ellentétes nézetek összehangolására fogja indíttatni ezt a megpróbáltatásokban oly gazdagon ellátott népet. Hogy is írja Madách: "Ember küzdj és bízva bízzál", mert "Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt" ahogy Kölcsey is mondta. 1995.11.6. TEL AVTV. A város főterét, ahol a miniszterelnököt november 4-én megölték hivatalosan Yitzhak Rabin-ról nevezték el. A megemlékezésen több mint negyedmillió ember vett részt. Rabin felesége beszédében arra kérte Shimon Peres-t, hogy folytassa férje békepolitikáját, s kijelentette, hogy az eddigi csendes többség nem maradhat csendben tovább. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők* 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák’magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Kiss Krisztina
