Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-11-09 / 42. szám
Thursday, Nov. 9,1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Dr. Réti György KÖNYVSZEMLE Nicola Girasoli: National Minorities - Who Are they? Az úgynevezett "szocialista világrendszer" után - a terrorizmus mellett - a kisebbségi és etnikai kérdések váltak a nemzetközi viszonyok legfőbb gyúanyagává. Szomorú bizonyítékul szolgál erre közelünkben a szörnyű boszniai vérontás, messzebbre tekintve pedig nem kevésbé szörnyűséges ruandai-burundi vérfürdők és tucatnyi más konfliktus. Ezért is tarthat különös érdeklődésre számot Nicola Girasoli, a Vatikán budapesti nunciatúrája tudós tanácsosának "Kik azok a nemzeti kisebbségek." című, a budapesti Akadémia Kiadó által angol nyelven megjelentetett műve, amelyben sikeres kísérletet tesz a címben feltett kérdés történetének felvázolására és a kisebbség fogalmának definiálására. A kötet jelentőségét mutatja és egyben növeli, hogy az európai kisebbségi ügyek élharcosa, Max Van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa tisztelte meg azt rövid előszavával. Van der Stoel hangsúlyozza, hogy az ENSZ az EBEÉ és az Európai Tanács számos, a kérdéssel foglakozó dokumentuma eddig nem tudott minden szempontot és mindenkit kielégítő definíciót találni. A hat fejezetből álló írás történeti és fogalmi szempontból vizsgálja a kérdést. Az első két fejezet röviden összefoglalja az elmúlt évszázad kisebbségekkel kapcsolatos eseményeit és dokumentumait. Ezután a szerző egy-egy fejezetet szentel az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és az Európa Tanács kisebbségi dokumentumainak. Egy rövid recenzió keretében nem áll módunkban részletesen ismertetni a szerző fejtegetéseit, amelyek fejlődésé ben vizsgálják e három nemzetköziszervezetkisebbségekrevonatkozóállásfoglalásait. Kicsit bővebben kívánunk szólni a VJ. összegező fejezetről. Itt a szerző ismerteti a kisebbségi kérdés legismertebb nemzetközi szakértőinek (De Azcárete, T. Modeen, B. Elles. F. Capotorti, A. Eide, J. Deschénes) definícióit, majd három érdekelt ország, Magyarország, Románia és Albánia egy-egy kisebbségi dokumentumát. Magyarországot illetően megállapítja, hogy hazánk elsők között fogadott el specifikus kisebbségi törvényt. Az 1993. évi törvény a kisebbséget meghatározó kritériumok között említi az anyanyelvet, a kultúrát és a tradíciókat, nem említi viszont a vallást. Girasoli szerint ez egy "jó törvény, és remélhetőleg gyorsan meg is fog valósulni"! Miután alaposan körüljárta a nemzeti kisebbség fogalmát, Girasoli a következő saját definíciót ajánlja: "Egy adott állam polgárainak olyan csoportja, amely számbelileg kisebb az ország lakosságának többi részénél, és nem domináns helyzetben van; amely történelmi események következtében elválasztódott az anyaországtól amely megtartja ez utóbbi vallási, nyelvi és kulturális jellemzőit; amelynek közös szándéka a fennmaradás, és amely tényleges és jogi egyenlőségre törekszik a többséggel, miközben tiszteletben tartja az adott állam szuverenitását." Tetszetős és a kisebbségi lét minden fontos jellegzetességére kitérő definíció ez, amelyről a szakértők még bizonyára sokat fognak vitatkozni. A belső és külső kisebbségi kérdésekkel körülvett magyar olvasó talán több szenvedélyességet és elkötelezettséget várna egy ilyen témájú könyvtől. Leintem azonban magamat: hiszen egy vatikáni diplomata kitűnő történeti és elméleti fejtegetéseit tartom kezemben, amelyektől nem várható el az állásfoglalás a kisebbségi lét gyakorlati kérdéseiben. E könyvbeszámoló elején szóltam a kisebbségi problematika egyre növekvő nemzetközi jelentőségéről. Ezért is jó lenne e kérdés legkiválóbb szakértőinek közreműködésével összeállítani a kisebbségi lét társadalomtörténeti, elméleti és gyakorlati kérdéseinek nemzetközi enciklopédiáját. Ha ez a javaslat megvalósulna, az első fejezet megírását, a nemzeti kisebbség fogalmának definícióját feltétlenül Nicola Girasolira kellene bízni... Az Akadémiai Kiadó és a kiadást finanszírozó Inter-Európa Bank fontos missziót teljesített e könyv kiadásával. A kórházak higiéniájával elégedetlenek A legszegényebbek is adnak hálapénzt ZÁGRÁB Az október 29-i horvátországi parlamenti választásokon Tudjman elnök pártja kapta a legtöbb szavazatot, 45,2%-ot, míg az ellenzéki Paraszt Pártnak meg kellett elégednie a szavazatok 18%-val, a szociál liberalisták 12%, míg a szociál demokraták 9%-ot értek el. A jobboldali, nacionalista Igazság Párt bekerült a parlamentbe. A magyar lakosság ötödé tapasztalt valamilyen hiányt a magyar egészségügyben, a legtöbben a higiéniára panaszkodtak, majd a nővér-, műszer- és orvoshiány következett. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat felmérése szerint a kórházak betegállománya elsősorban a szegényebbek közül tevődik össze, számukra a jövedelemkiesés és a hálapénz fizetése is komoly anyagi terhet jelent. A vizsgálat készítői - Bondár Éva és Ékes Ildikó - szerint emiatt egy esetleges térítési díj bevezetése nem csökkentené, hanem vélhetően emelné az egészségügy kiadásait, mivel a korai orvoshoz fordulás aránya tovább romlana. A betegek anyagi okokból csak végszükség esetén fordulnának orvoshoz, ami a legköltségesebb sürgősségi ellátás költségét jócskán megemelné. Az OEP felmérése érdekes adatokat tartalmaz arról is, mely megye betegei kerülnek legnagyobb arányban kórházba. A legjelentősebb százalékban a Fejér megyeieket utalják be, őket követi a Szabolcs, Borsod és Szolnok megye. Érdekes módon a Fejér megyei kórházban fekvők fele a megye határain túl gyógyíttatja magát, s Szabolcsban is megközelíti ez az arány az egyharmadot. Messze legkisebb százalékban a Csongrád megyeiek kerülnek kórházba, őket követik a Komárom-Eszter- gom és a Zala megyeiek. A különbségek megdöbbentőek: a Fejér megyeiek csaknem háromszor annyian fekszenek kórházban, mint a csongrádiak. Még ennél is kirívóbbak a különbségek akkor, ha a táppénzes időszak hosszát vetjük össze az ország különböző régiói között. A Nyugat-Magyarországon élők két és félszer, a keleti régiókban lakók több mint háromszor gyakrabban mennek egy hónapnál hosszabb betegszabadságra, mint a fővárosiak. Meglepő az is, hogy a munkanélküliek az átlagosnál nagyobb arányban érzik magukat egészségesnek, ami ellentétes a nemzetközi tapasztalatokkal. A megkérdezett budapestiek több mint fele rendszeresen ad hálapénzt, míg a vidékieknek csupán egyharmada. A különbség nyilvánvalóan azért ilyen tetemes, mert vidéken inkább hízott libával, lakásfestéssel, csőszereléssel hálálják meg a magkülönböztetett orvosi bánásmódot, a szívélyességet, a mosolyt. Az elemzők szerint arról, hogy a hálapénz mennyire hálapénz, és milyen mértékben kényszer, beszédesen vall az az adat, hogy a vagyonosabb és a szegényebb családok is szinte azonos arányban áldoznak erre, már-már kötelességszerűen. A megkérdezettek fele kettő és tízezer forintot, a negyedük pedig tízezernél is többet ad ki "zsebből zsebbe" betegsége esetén. Ez az arány a legszegényebb társadalmi csoportoknál sem módosul lényegesen, holott ott az egy főre jutó jövedelem akár el is maradhat ettől az összegtől. (é.a.) Hazatérhetnek-e a délszláv menekültek? A Magyarországra kényszerült menekültek közül sokan vannak olyanok, akik Kanadába távoznak, mivelhogy az az egyetlen ország, amely hajlandóságot mutat a délszláv földönfutók befogadására. A menekülttáborok túlnyomórészt bosnyák lakói viszont nem mondtak le arról, hogy visszatérnek szülőföldjükre. De vajon mikor kelhetnek útra? A kérdésre Nagyatádon adott választ Világosi Gábor, a Belügyim- nisztérium politikai államtitkára. A Magyarországon élő menedékesek többsége vissza akar térni szülőföldjére, tehát ha tartósnak bizonyul a béke, és erről meggyőződnek, továbbá ha ismét lesz biztonságérzetük, minden bizonnyal útra kelnek. Már csak azért is, mert a táborlakók túlnyomó hányadát kitevő bosnyákok - lévén, hogy ők nem a közép-európai kultúrkörhöz tartoznak - nehezen illeszkednek be a magyar viszonyokba. Az idős, alacsony iskolai végzettségű emberektől ez egyébként sem várható el. MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
