Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-09 / 10. szám

Amerikai Magyar Szó VOL. XLIX. No. TO. Thursday, March 9, 19y5 Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Petőfi Sándor A szabadsághoz H J, , Oh szabadság, hadd ^nézzünk,szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éje!* által, mint kisértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön. téged Egyetlenegy igaz istenséget. Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely, leroskad, egy ideig állván. S mégis, mégis számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték Erkezésédet hóhérpk lesték. Megszűnt végre hosszú bujdosásod, Sírba esett, ki neked sírt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket. Oh tekints ránk, fönséges szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást, Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól, Szaporodjék szemed sugarától. De, szabadság, mért halvány az orcád? Szenvedésid emléke szállt hozzád? Vagy nem tettünk még eleget érted? Koronádat a jövőtől felted? Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód, S lesz sereged ezer és ezernyi, Kész meghalni vagy diadalt nyerni! 184g m^j.c Halálbüntetés New Yorkban A sokat vitatott New York állambeli halálbüntetés vis­szaállítását várhatóan a tör­vényhozás mindkét háza meg fogja szavazni a következő héten. George E. Pataki kormányzó azt mondta, amint ez az asztalán van, ő azonnal aláírja, véget vetve ezzel a 18 éve tartó politikai csatározásnak. A törvényhozás nagy több­séggel mindig megszavazta a halálbüntetés visszaállítását, amit azután a kormányzó megvétózott. 19Ó3 óta sen­kit sem végeztek ki az állam­ban. A törvény, amely ez év szeptember elsején lépne életbe tíz féle gyilkosság ese­tén teszi lehetővé a halál- büntetés kiszabását. Ebbe a A lövőnkről döntenek Egy szavazat hiányzott a költségvetési egyensúly alkotmány-módosító javasla­tához (The Balanced Budget Amendment) a héten, amit a republikánusoknak nem sikerült megszerezniük. Az amerikaiak 80 százaléka egyetért azzal, hogy a költ­ségvetést kötelező erővel egyensúlyba kell hozni, legkésőbb 2002-ig, de ha ez például a Social Security-hoz való hozzányúlást is magában foglalja a támogatók aránya leesik 30 százalékra. A javaslat főbb pontjai az alábbiak:-a kiadások egyik évben sem haladhatják meg az éves bevételeket, hacsak a Kong­resszus és a Szenátus két­harmados többséggel azt meg nem szavazza.-a költségvetés egyensúlyba hozatalához nem vehetők fel újabb hitelek, csak 3/5-ös többségi szavazat mellett, -minden egyes költségvetési év előtt az elnöknek be kell nyújtania a kormány költség- vetési javaslatát, amely nem lépheti túl a bevételek össze­gét.-semmiféle adóemelésre tett javaslat nem léphet törvénye­rőre, csak ha mindkét ház megszavazza.-a Kongresszusnak joga van e javaslat felfüggesztésére abban a költségvetési évben, amikor az USA biztonságát komoly veszély fenyegeti vagy háborúban áll valakivel, -a bevétel oldalon a felvett kölcsönök összege nem vehető számításba, míg h kiadásoknál nem kell figye­lembe venni a felvett kölcsö­nök alapösszegének visszafi­zetésére fordított összeget, -ez az előírás 2002-ben vagy az aláírását követő második évben lép érvénybe, a kettő közül a későbbi a mértéka­dó. A republikánusoknak e- gyenlőre nincs konkrét kidol­gozott javaslatuk, hogy pon­tosan hogyan is képzelik a költségvetés egyensúlyba ho­zatalát. A javaslat elfogadá­sa magában hordozza annak a veszélyét, hogy a költségve­tés kötelező egyensúlya miatt csökkenteni kell a kia­dásokat, s a különböző szoci­ális kiadások lefaragásához már többségi szavazat ele­gendő. "Első Kárpát-medencei magyar csúcs" A magyar-szlovák és a magyar román alapszerződés előkészítésének folyamatáról, valamint konkrét együttmű­ködési lehetőségekről tár­gyaltak március 1-én a buda­pesti kormány képviselői a határon túli magyarság vezetőivel. A vendégeket fogadta Horn Gyula minisz­terelnök is. A találkozó történelmi jellegű volt, mivel ez volt az első alkalom amikor az összes határon túli szervezet képviseltette ma­gát. Igaz a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közös­ségének vezetője csak a Tókés Lászlót kormányfői megbeszélésen volt jelen, mivel etikai kér­désnek tekintik, hogy ne vegyenek részt olyan tárgya­lásokon, amelyen a Vajdasá­gi Magyar Szövetség képvise­lői is jelen vannak. A találkozón azokat a kérdéseket vitatták., meg, smelyek teljesülése mellett a ^kisebbségi vezetők elfogad­hatónak tartják áz alapszer­ződéseket. Tőkés, László kifejtette, hogy ' kisebbségi megállapodás nélkül nem tudja elképzelni az alapszer­ződéseket. Véleménye szerint Románia vonatkozá­sában nem kedveznek a feltételek egy hiteles szerző­dés megkötésére, főivel a román kormány nem mutat semmiféle politikai akaratot az azzal kapcsolatos kötele­zettségek betartására. kategóriába tartoznának pél- dáúl a többszörös gyilkossá­gok, bíró, szolgálatban lévő rendőr, börtönőr megkínzása és megölése. Hozzáértők szerint figye­lembe véve a New York-i törvények erőteljes személy­jogi védelmét az első kivég­zésre legkorábban 2005-ben kerülne sor, hacsak egy ön­kéntes nem akad közben mondta viccesen Franklin Zimring a Kalifornia-i Egye­tem jogi professzora. Következő számunk tartalmából: •:::Í v ■ Hová lett a nemzet tekintélye? "Porszem a napsugárban" A százéves Mécs László emlékezete Deák Pál: 100 éves a mozi

Next

/
Thumbnails
Contents