Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-16 / 7. szám
Amerikai Ara: 75 cent VOL. XL1X. No. 7. Thursday, Feb. 16, ly95 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Lincoln napjára A magányos óriás Tolsztoj, a nagy orosz regényíró önéletrajzi jegyzeteiben megemlít egy esetet, amely vele történt egyik kaukázusi utazása alkalmával. Vendéglátó gazdája, egy kaukázusi törzsfő megkérte, beszéljen a külvilág nagy embereiről, az élőkről és a régmúlt nagyjairól. Csaknem áthatolhatatlan szakadékoktól körülvett birodalmában csak foszlányokbanjuthatott el a történelem ismerete. Tolsztoj igyekezett felvázolni előtte a — Abraham Lincoln Magyarország és a NATO történelem legkimagaslóbb eseményeit és vezéralakjait, Nagy Sándortól, Julius Cézártól kezdve Napóleonig és a cárokig. A törzsfő türelmesen hallgatta, de aztán közbeszólt: " Mindaz, amit elmondtál nekünk nagyon szép és mi hálásak vagyunk érte, gróf Tolsztoj. De nem beszéltél nekünk a legnagyobb hadvezérről és a legnagyobb uralkodóról. Róla szeretnénk hallani. Azt mondják, hogy amikor beszélt, szavai úgy hangzottak, mint a mennydörgés. De amikor nevetett, olyan volt, mint a hajnalhasadás. Tettei olyan kemények voltak, mint a szikla és mégis olyan illatosak, mint a rózsa. Olyan nagy ember volt, hogy megbocsájtotta legmegátalkodot- tabb ellenségei bűneit és kezet fogott azokkal, akik életére törtek. A neve Lincoln volt és az ország, amelyben élt, Amerika. Beszélj nekünk erről az emberről" Tolsztoj ekkor ezt mondta a kaukázusi fejedelemnek Lincolnról: "Ő volt az egyedüli igazi óriás az érzelmek mélységében és erkölcsi erőben. Olyan ember volt, aki azáltal akart naggyá lenni, hogy - tisztábban, mint bárki más - szószólójává, megtestesítőjévé vált a kicsinyeknek, az egyszerű, a jelentéktelen emberek millióinak... Nem arra törekedett, hogy önmagában a világot lássa, hanem a világban önmagát, élete, útja jelentőségét, célját..." Ez az a benyomás, melyet Lincoln más népek nagyjaiban, legnagyobbjaiban keltett. Ez a magyarázata annak, hogy Lincoln, mind a mai napig egyedül áll a világ népei szemében, mint az amerikai eszme, az amerikai szellem megtestesítője. Meghalt J.W. Fulbright 89 éves korában agyvérzésben meghalt J. William Fulbright Arkansas-i volt demokrata szenátor, aki 1905 április 5-én született Sumner, MO-ban. Diplomáját 1925-ben szerezte, majd három évig Oxfordban tanult modernkori történelmet. 1944-ben választják meg szenátorrá, és 1946-ban Truman elnökségének ideje alatt fogadják el a törvényt a Fulbright tanulmányi csereprogramról, melynek keretében majd negyed milliónyian mentek külföldre tanulni, vagy jöttek az USA-ba. A programnak nagyon sok magyar résztvevője is volt. Csak néhányat említve a később ismertté vált nevek közül, Boutros Boutros Ghali ENSZ főtitkár, Egyiptom; Andreas Papandreou, miniszterelnök, Görögország, Ingvar Carisson, miniszterelnök, Svédország. folytatás a 2. oldalon Horn Gyula miniszterelnök négy napos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Szerdán, február 8-án, találkozott a belga kormányfővel, Jean-LucDehae ne-val, ahol a belgák segítségét kérte ahhoz, hogy Magyarország mielőbb integrálódjon az Európai Közösségbe. Hangsúlyozta, hogy segítségről és nem segélyről van szó. Horn Gyula mindenekelőtt próbálta meggyőzni az Európai Közösség országait arról, hogy nincs lényeges politikai változás Magyarországon, s a privatizáció és a gazdas ági reformok nem lassultak le. Horn Gyulának lehetősége nyílt találkozni a NATO új főtitkárával, Willy Claes-el, akinek kifejtette, hogy Magyarországnak jó esélyei vannak hogy az ezredforduló előtt csatlakozhasson a szövetségi rendszerhez. Mr. Claes kijelentette, hogy a tervek szerint ez év közepére kidolgozzák a tagfelvételre vonatkozó követelmény rendszert. A feltételek között mindenképpen ott lesz, hogy az illető országnak demokratikus politikai rendszerrel és alkotmánnyal, polgári, honvédelmi miniszterrel kell rendelkeznie, biztosítani kell az emberi szabadságjogokat, képesnek kell lennie a hadsereg szerkezetének és fegyvereinek szabványosítására és természetesen arra, hogy a tagsággal járó pénzügyi kötelezettsége két teljesíteni tudja. Magyarország esetében külön elvárás a Romániával való viszony rendezése. Német és amerikai politikusok úgy gondolják, hogy a Visegrád-i országok körülbelül öt év múlva csatlakozhatnak a szövetséghez, Franciaország, Spanyolország és Olaszország szerint ennél hosszabb időre lesz szükség, míg a britek véleménye valahol az előző kettő között van. A felvételről titkos szavazással döntenek, s mind a 16 jelenlegi tagnak igennel kell szavaznia. Egy biztos, hogy a közelmúlt Csecsenföld-i eseményei miatt a szövetségi rendszer szükségesnek tartja védőszárnyainak kiterjesztését Közép-Európa fölé, hangsúlyozva a védelmi és biztonsági jelleget. Ingatag béke Az ez év eleje óta tartó tűzszünetet úgy tűnik egyik fél sem akarja véglegesként elkönyvelni Boszniában. Február 13-án kiújultak a Bihac környéki harcok, 1500 nehéztüzérségi lövést jelentettek a környékről. Az elmúlt héten február 7-én az ENSZ megfigyelők már másodszor észleltek nagyszámú, összesen 62 helikopter repülését. Az egyik egység hadi alakzatban repült, feltételezhetően szerb területről. Belgrád természetesenvisszautasítot- ta a feltételezést. A szerbek úgy gondolják, hogy az idő a bosnyákokat segíti, akiknek jobbak az utánpótlási lehetőségeik. Az USA által is támogatott horvát-bosnyák federáció sem akar létrejönni. A N.Y. Times február 13-i száma erre példaként Mostar városát hozza, amely német kezdeményezésre 1993 júniusában két évre egyesült, hogy példájával utat mutasson a békés egymás mellett élésre. Semmi sem történt, mindkét fél különváltan él a folyó két partján, s az emberek nem mernek hazaköltözni eredeti lakóhelyeikre. A kapcsolat a két csoport között olyan ingatag, mint a híres, lerombolt Mostar-i híd helyén épített kötélhíd, mely a legkisebb szélre is járhatatlanná válik. A látszólagos béke ellenére a feszültség óriási a Balkánon, s csak egy kis szikra kell, hogy megint lángra lobbanjon minden, ami valószínűleg a háború további kiszélesedését is jelentené. Drága győzelem A Csecsenföld-i akció során 907 orosz katona vesztette életét, a sebesültek ’Száma 3,400. Az események kapcsán az USA-ban tartózkodó Kohl kancellár, Clinton elnökkel közösen, nyilatkozatban ítélte el Moszkvát. A történtek ellenére azonban támogatásukról biztosították Jelcin elnököt, mert meggyőződésük, hogy nélküle nyugat és demokrácia ellenes erők kezébe kerülne a hatalom Moszkvában. Eave&ezß számunk tarUűmábóh Claire Kenneth: Beszámoló a Piarista bálról, előzetes a 2. oldalon Lincoln meggyi&olása Gyémántláz Kanadában
