Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-09 / 6. szám
Thursday, Feb. 9, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Kontrasztok Azon gondokoztam, hogy egy amolyan "polgári családban" felnőtt gyermek, habár fejlődése rendben folyt is, mindig hátrányban volt. Hol a törvények, hol pedig a tisztelet bénították. Soha nem cselekedett úgy, ahogyan akart, ahogyan ösztönei diktálták. Ezért hol az alattomosság, a paragrafusok, vagy pedig a tisztelet miatti késlekedés győzedelmeskedtek fölötte és ügyei fölött. Talán Magyarországot is egy ilyen jó gyerekhez lehetne hasonlítani. De vajon miért is mondom én ezeket? Egy közel- keleti ország kijelentette, hogy ha a másik ország nem szünteti be veszélyeztetését rakéták által, bombázni fogja. Próbálná csak Magyarország bombázni az elárasztás veszélyével fenyegető bősi gátat. A szerbek lassan Vörösmarty szellemében gyarapítják hazájukat, de kiváncsi vagyok akkor mi történne, ha a magyarok tennék ugyanezt? A németek egyesülhettek, a románok területeket követelhetnek, de a magyaroknak coki. Csak semmi irredentizmus és semmi meggondolatlanság. Már egyik európai ország sem fogad menekülteket csak a mi kis hazánk. Pénzt persze nem kapnak érte, s a rossz ellátás miatt a menekültek már menekülnek Magyarországról. Mi várunk szépen erkölcsi és anyagi támogatásra, nemzetközi bírósági gittegyletek semmivel egyenlő határozataira. A mindenkori vezetőség pedig elhiszi, hogy segítséget kapnak, vagy legalább is nem zárják be az orruk előtt a kapukat. Miért bíznak inkáb ezekben a külső dolgokban? Mert hatalmuk ingatag, elszakadtak a vezetettektők és jól tudják, hogy azok nem kooperálnak velük. Tudatosan fokozza az elviselhetetlen terheket, de a kölcsönöket azért rendre felszedik és azok rendre el is, fel is használódnak valahol, valakinek az érdekében. Hatalmas kontrasztok ezek kivűl és belül az ország határain. Hogy mit lehetne tenni, én nem tudom, de hogy az "urigyerek viselkedés" immár használhatatlan, az világos. Deák Pál BUDAPEST. 42 ezer négyzetméteres Mail építését tervezi Andrew Sarlós kanadai beruházó a volt orosz laktanya területén a XV-ik kerületben. A négy nagy sátor alakú talajhorgonyokkal lefogott épület 33 millió dollárba fog kerülni, s mozit, bankot, postát, élelműszer üzletet és egyéb elárusító helyeket foglal majd magába. 9 óra alatt Budapestre Leszállás nélkül minden alkalommal New York. Kennedy repülőtér. 17 óra 45 pere. Indul a MALÉV járata Budapest felé. .Hölgyeim es 1’raim! Helyezkedjenek el kényelmesen, érezzék otthon magukat Repülési időnk 9 óra. Kellemes utazást kívánunk " Budapest. Ferihegy I . 8 óra 55 pere Leszáll a MALÉV járata New York-Budapest. Budapest- New York. Leszállás nélkül, minden alkalommal. Messze ez a leggyorsabb! USA beli irodáink telefonszámai: East Coast: 212 757 -6480, 800-223-6884 MIDWEST: 312-819-5353. 800-877-5429 WEST: 310-286-7980. 800-262-5380 yVidLKI^Hungarian Airlines^ Hadrianus császárral vacsorázna A Kossuth-díjas Faludy György és a „régies” versek Faludy György csaknem teljes századunkat átívelő kalandos pályája során átélt két világháborút, megjárta a recski tábor poklait, kétszer hagyta el kényszerűen Magyarországot, bebarangolta az egész világot, majd néhány éve hazatért szülőföldjére. Múlt év végén a legmagasabb művészeti díjjal, a Kossuth-dijjal,valamintNagy Imre-emlékplakettel jutalmazta munkásságát a kormány. A díj átvétele után Dobogókőre utazott, hogy ott egy szanatóriumban töltsön el néhány napot. Amikor megérkeztem már a szanatórium bejáratánál várt Faludy György. Kis szobájában puritán rend volt, asztalán mindössze egy füzet hevert. Dolgozik. Most is verseket ír, éppen száz szonettet.- Önéletrajzában arról vallott, hogy igazán akkor boldog, ha talál egy három-négy szótagos rímet így van-e ez most is? - faggatom a költőt, munkájáról.- Igen, így van most is. Néhány költőtársam ezért kissé mérges rám, mert azt mondják, hogy régies verseket írok. Szonetteken dolgozom éppen, száz szonetten.-Faludy Györgyről azt szokták mondani, hogy "besorolhatatlan". Hol helyezné el önmagát a magyar irodalomban, milyen költészeti tradíciókhoz kötődik leginkább?- Attól félek, hogy sehol nem helyezném el magam. Nagyon szeretek néhány magyar költőt. Balassit mindenekelőtt. Szeretem Csokonait, és nagyon szeretem Vö- rösmartyt, Arany Jánost, Ady Endrét, József Attilát, Pilinszkyt. Az igazi örökség azt hiszem, Catullusnál kezdődik, vagy a görögöknél. Mindenkitől tanultam, de nem követek, nem utánzók senkit. Túl hosszan éltem, túl sok írót ismertem, túl sok költőt olvastam, majdnem mindenkitől fordítottam. Nem tudom besorolni magam sehová. Kezdetben modernnek tartottak, ma nem tartanak annak. Amikor népszerű lettem idehaza, ezelőtt körülbelül tizenöt évvel, akkor a kulturális állámtitkár - feledjük el a nevét! - az egyetemen tartott egy előadást ellenem azzal, hogy ócska vagyok, mert rímekben írok. Akkor valaki közbeszólt, hogy sőt, még zene is van a verseiben. Tehát az, hogy modern, nekem nem mond semmit. Ellene vagyok annak, hogy sokan prózát írnak és azt mesterségesen sorokra szabdalják. Az nem vers. Ilyeneket kétszáz körül írtak Rómában.- A századközép infernójá- nak végigélése közben hoKass János grafikája gyan tudta életkedvét mindvégig megőrizni?- Azt hiszem, hogy ez benne van az emberben ö- rökletesen. Nem kellett őriznem, maradt bennem. Még van most is. Amikor decemberben bevittek a kórházban, néztem az orvost, és tudtam, mire gondol: hogy a Faludyt éppen hozzám hozták meghalni. Hat hét múlva, amikor felgyógyultam megkérdeztem, hogy tényleg erre gondolt-e, és ő azt mondta, hogy igen. Nagyon félek a haláltól, de ez nem reszketés azért. Különben is tudom, hogy félelem nem segít. Tudja-e, hogy nemzedékek olvasták titokban verseit és ma a fiatalok közül sokan kedvenc költőjükként jelölik meg?-Ez nagyon nagy öröm számomra. Amikor hazajöttem, azt hittem, hogy a hatvanöt év felettiek ismernek csak engem. A szegedi egyetemen tartottam egy előadást, ahol nyolcszázötven-kilencszázan lehettek. Közülük körülbelül húszán voltak harminc évnél idősebbek. Ezt nem sejtettem, amikor hazajöttem.-Végleg hazatalált-e?- Végleg. Hogy hazajutok-e valaha élve, arról nemcsak fogalmam nem volt, hanem biztosan gondoltam, hogy sohasem történik meg. Lehetetlennek tűnt, hogy a szovjet rendszer békésen összeomlik. Természetesen végleg itthon maradok, hiszen minden e- migráció veszteség, ha az ember nem jön utána haza.-Gondolt-e arra haláltáborok vándoraként, hogy valaha magas magyar kitüntetésben lesz része?- Nem. Sokszor éheztünk, nemcsak Recsken, hanem például 1939-ben Párizsban, ahol a feleségemmel voltam együtt. (Ilyen sok pénzem, mint most, a kitüntetés révén, még sohasem volt.) Természetesen nagyon örülök az elismerésnek, annak, hogy sikerült ezt is elérnem anélkül, hogy megcéloztam volna.- Kivel ülne le legközelebb szabad estéjén vacsorázni? Hadrianus császárral, mert hedonista volt, szerette az élvezeteket, segített a rabszolgákon és rengeteget építtetett. Szeretnék még egyszer találkozni Tersánszky Józsi Jenővel. Boldogan üldögélnék vele. Akivel különösen szeretnék találkozni, és nem ismertem, az Vörösmarty. Nagyon nagy költő volt. írt nyolc olyan verset, amilyet csak igen kevesen a magyar irodalomban. Megkérdezném tőle, tudta-e azt, hogy nem születhetnek jó versek honfiúi kötelességből? Nagy verseket kell írni. Akkor az ember teljesíti honfiúi kötelesSeget Baráth Edina Segitsen terjeszteni lapunkat Küldje be olyan magyar ismerése nevét és címét, aki meg nem olvassa a MAGYAR SZÓ-t Hálánk jeléül küldünk Önnek egy szép magyar könyvet Deák Pál
