Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 1. szám

Thursday, Jan. 5, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ TOM LANTOS HORN GYULÁNÁL Megmondtam a miniszterelnök urnák, hogy akárcsak a múltban, ma is mindent megteszek, hogy gazdaságilag és politikailag Magyarország segítségére legyek - mondta Tom Lantos magyar származású, kongresszusi képviselő Horn Gyulával folytatott találkozóján. Megbeszélésükön részt vett Donald Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Tom Lantos úgy vélekedett: Magyarországról nagyon jó kép él a tengerentúlon, s ez csak erősödik, ahogyan az ország maga erősödik. Személyében - jelentette ki - Magyarországnak egy őszinte barátja van az amerikai kongresszusban, s mivel a demokrata párt a Fehér Házat a közelmúltbeli választásokon nem vesztette el, így a Fehér Házban is. Glatz Ferenc amerikai kitüntetése A Közép-európai Demokráciáért Alapítvány New Yorkban tartott díjátadó ünnepségén Glatz Ferenc akadémikus, az Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója vehette át a Béke és Demokrácia-nagydíját. Az idei év politikai nagydíját Robert Dole amerikai szenátor kapta. Az ünnepségen - amelyen részt vett az Egyesült Államok, illetve New York több vezető gazdasági személyisége, valamint Náthon István Magyarorszag új ENSZ-nagykövete is - Glatz Ferenc a zsidó kultúrák kelet-európai újjászületéséről tartott előadást. Dole szenátor az Egyesült Államok szerepéről beszélt az új demokráciák születésében * Újság - papír nélkül WASHINGTON, D.C. Másfél milliárd dollár befektetéssel elektronizálódik a New York Times. Az USA egyik legtekintélyesebb lapjának kiadója, a Boston Globe, 28 más napilap tulajdonosa is. Most tévéállomásokat, számítógépes adatbanki és terjesztői hálózatot, illetve interaktiv fejlesztőbázisokat vesznek. Három év múlva a papír nélküli elektronikai újság adja a cég forgalmának egyharmadát - vélekednek. Amerikában már a napi-és hetilapok több mint fele számítógépes modemen keresztül is eljuthat az előfizetőkhöz. Most negyvenhétmillió háztartásban van ilyen telefonos-számítógépes ' kapcsolat, ez a szám évi kilenc- tizenkétmillióval nő Jozef von Ferenczy nagykövet lett BUDAPEST. A Magyar Köztársaság elnöke - a külügyminiszter előterjesztésére - Jozef von Ferenczyt az ismert üzletembert rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki. Göncz Árpád a Parlamentben nyújtotta át a meghatalmazást. Jozef von Ferenczy állomáshely nélkül a miniszterelnök különmegbizottjaként fog tevékenykedni. Dallas Windsorban? II. Erzsébet engedélyt adott arra, hogy fúrásokat kezdjenek vidéki rezidenciája, a windsori kastély közvetlen közelében. Egy olajfeltáró vállalat kutatásai szerint hatalmas, mintegy százmillió barrel olajat tartalmazó és egymilliárd fontot érő olajmező található néhány száz méterrel a palota alatt. Mivel az olajfúrás helye a koronabirtokhoz tartozik, a munkálatok megkezdéséhez szükség volt a királynő engedélyéjére, amit a fegyelmezett, palotai pénztárkönyveit éppen a napokban nyilvánosságra hozott uralkodó meg is adott. A kastély falához közeli fúrások, amelyeket a királyi család észre sem fog venni,már januárban megkezdődhetnek. A tanácstagok vonakodnak a hozzájárulástól, mivel az olajkitermelés tönkreteheti a környezetet és elriaszthatja a turistákat. 1995 nem lesz a kereskedők éve? BUDAPEST. A kereskedők számára nehéz év lesz az 1995-ös. A tervezett intézkedések miatt ugyanis tovább mérséklődhet a lakosság fogyasztása, amely a múlt év első fél évében - változatlan áron számolva - hét százalékkal lett kevesebb. Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta: a kereskedelem évek óta a nyereség és a veszteség határán van. A korábbi, 1989 óta tartó folyamatos csökkenés után stagnált majd tavaly legalábbis az első háromnegyed évben - ismét kevesebb árú kelt el. A kereskedők az évvégétől vártak egy kis fellendülést. Az adatok ugyanakkor azt mutatják: összességében nő a fogyasztás. A polgárok viszont nem az üzletekben hagyják a javaikat, hanem a korábbinál több pénzt költenek szolgáltatásokra. Az emelkedő energia és üzemanyag-drágulás - nem túl bíztató A vásárlók visszaédesgetése ugyanakkor nemcsak a kereskedők érdeke, hanem hogy az üzletekben magyar árú leljen gazdára. Aranyember a Hold Völgyében Ha megkérdezné valaki honfitársainktól, vajon ldféle- miféle lehetett az az ember, aki százötven éve várost ala­pított - Széptáj néven - az észak-amerikai Wisconsin államban, s akit néhány évvel később a kaliforniai San Diego első serifjének és a kaliforniai törvényhozás egyik első képviselőjének választottak: akit a San Fran- ciscó-i kincstári aranyolvasz­tó és finomító első vezetőjé­vé nevezett ki az akkori a- merikai elnök; akit a kalifor­niai szőlőkul túra alapító atyjaként tisztelnek ma is az USA leggazdagabb államá­ban; s aki éppen 125 évvel ezelőtt Nicaraguában titokza­tos körülmények között egy aligátoroktól hemzsegő folyó­ba veszett - valószínűleg jó néhányan kételkednének ab­ban, hogy az illető egy és ugyanazon személy-e, s még többen hitetlenkednének, de legalábbis elcsodálkoznának, ha azt hallanák, hogy ez a személy magyar volt, egy régi magyar nemesi család sarja. Feltehetőleg a neve sem hangzana ismerősen, pedig amikor - pontosan tísz évvel Bölöni Farkas Sándor híres amerikai útikönyve után - 1844-ben Pesten meg­jelent (Heckenast Gusztáv kiadásában) Utazás Eszak- amerikában című kétkötetes munkája, HARASZTHY Á- GOSTON neve széles körben ismertté vált a honi művelt reformnemzedék körében. Magyar "aranyemberek" Kaliforniában? Igen, bármi­lyen meglepő, az 1848-ban kitörő, s az ’50-es években tetőző kaliforniai aranyláz jó néhány magyart is magával ragadott. Xantus János, a magyar szabadságharc hon­véd hadnagya, aki az 1850-es években bejárta szinte egész Észak-Amerikát, 1857 máju­sában járt San Franciscóban, s anyjának hazaírt levelében örömmel számolt be arról, hogy valamennyi ott tartóz­kodó hazánkfia meggazda­godott. Részletesen írt Ha- raszthy Ágoston "hírneves kalandor" honfitársáról, aki­nek gróf Wassal és Urnay kapitánnyal aranyolvasztó és tisztító gyára van, s máris milliomosok, pedig üzletük még csak most indul igazán virágzásnak. Mitől vált igazi amerikaivá százötven évvel ezelőtt egy ifjú magyar nemes? Erről ő maga szemleletesen ír úti­könyvében, amelyben 1840- 41-es amerikai kőrútjának tapasztalatait írta meg. Elra­gadtatással dicsőíti az ameri­kai nemzetet, amelyet szinte végtelen energia, tettvágy és szorgalom jellemez: "Min­denki már fiatal korában kereskedésbe, mezei gazda­ságba vagy mesterségbe fog, melyet aztán a veleszületett nemzeti tűzzel gyakorol. Tárva előtte a nagy ország s ennek üdvhozó szabadságai: minden ügyben szabadon ereszkedhetik; nem kell fo­lyamodnia s engedelmet kér­nie, ha vasutat, csatornát, gőzhajót, erőművet, gyárakat s több effélét felállítani kí­ván; nem nyomatik itt két, három monopolistától el, kik mindenkit elzárnak a concurrentiától, s ez által az egész országot minden tekin­tetben hátraveték." Az euró­pai országokkal szembeállítja a szabad státusokat, ahol "minél több a concurrencia, annál jobb a közönségnek." Sok író vádolja az észak-a­merikai szabad státusokat, hogy ott a pénzarisztokrácia uralkodik, állapítja meg, e- gyúttal a gazdagok védelmé­re kel, mert a törvény előtt szegény és gazdag egyenlő jogú, s Amerikában a sze­gény büszke jogaira. Haraszthy Ágoston az álta­lános- meggazdagodási vágy­ban, az energikus, szorgal­mas pénzvadászatban, a pél­dátlan vállalkozószellemben és a szabad versenyben látta s jelölte meg a fantasztikus amerikai fejlődés motorját - no meg a nyilvánosságban és a szólásszabadságban. Fon­tosnak tartja megemlíteni, hogy az egyesült státusokban minden város, sőt kis falu rendelkezik hírlappal; szinte minden állampolgár olvas hírlapot, mert képes az árát megfizetni, s mert "joga van politikai tárgyakhoz szólalni, tudni is akarja, mit végez a kormány, a törvényhozó tes­tület, s az egyes bírák, és miként állnak az ország dol­gai". Haraszthy szerint a köz­nevelést, az ipart és a szor­galmat tekintve az amerikai felülmúlja a világ minden nemzetét.... Ezek ismeretében nem cso­da, hogy az ifjú magyar nemes lelkét meghódította Amerika, és 1840-41-es felfe­dező útja után csupán né­hány hónapra tért haza Ma­gyarországra, hogy elrendez­ze ügyeit, eladja a bácskai házát, birtokait, felpakolja népes családját, s 1842 nya­rán 30 évesen végleg elhagyja szülőföldjét - kivándorolt az Egyesült Államokba, a maga alapította wisconsini Széptáj városba. Vérbeli vállalkozó lett, egyik vállalkozás után a másikba fogott, a városépíté­sen kívül kereskedelemmel, gabona-és szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel is foglalko­zott, hidakat építtetett, meg­alapította a wisconsini sör­gyártást, telket adott az első milwaukee-i katolikus temp­lom számára, részt vett a wisconsini történelmi, illetve humanista társaság létreho. - zásában. Aztán, amikor bele­unt a közép-nyugati szolid városkává leülepedett Szép­tájba (később Sank City) és a húvős-nedves wisconsini éghajlatba, 1848 végén fel­szedte a sátorfáját, és elin­dult az akkor még szinte tel­jesen ismeretlen, több ezer kilométerre lévő Kaliforniá­ba. Az örökké nyughatatlan, új és új kalandokra vágyó Ha­raszthy a még ismeretlen Amerikát akarta felfedezni - "az úttörők úttörője" volt aki mindig a többiek előtt járt, így ment, települt mind nyu­gatabbra. A Mississippin át- özönlő pionírkaravánokat megelőzve - ellenséges (sziu) indiánok lakta tájakon ke­resztül - ballagott ekhós ök­rösszekereivel a Csendes­óceán felé, melynek partján majdnem két évtizedet töl­tött - az arany és szőlő je­gyében. Az évekig folytatott aranyvállalkozással párhuza­mosan hozzáfogott a szőlőte­lepítéshez, s a San Francis- cótól északra fekvő Sonoma városkában - indián nyelven a Hold Völgye - létrehozta a híres Buena Vista (Széptáj ez is!) szőlőgazdaságát és borpincészetét, s ezzel meg­teremtette az egyre virág­zóbb kaliforniai szőlőkultura alapjait. 1868 tavaszán Haraszthy családja nagy részével elhagy­ta a napfényes Kaliforniát. De ezúttal először nem nyu­gat felé indult, hanem délen Nicaraguában, az új "szúzföl- dön" kezdett új életet az 56 éves úttörő. A szerencse a- zonban végkép elhagyta; rövid idő alatt felesége és apja meghalt, ő pedig 1869 nyarán - nagy tervei kellős k.özepén - vízbe fúlt. Vajon mire vitte volna ez az ízig- vérig amerikai magyar az 1867 utáni polgárosodó, gyor­san kapitalizálódó-moderni- zálódó Magyarországon? Faggyas Sándor Wishing You A Happy & Healthy New Year

Next

/
Thumbnails
Contents