Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-22 / 25. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! VUL- No- 25‘ Th^day, June 22, 1^5 ___________________________1SSN 0194.?990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003________ Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Horn Gyula N.Y.-ban Kérdések-Hozzászólások A tavaly megválasztott szocialista miniszterelnök először találkozott a New York-i és környékbeli magyarsággal, június 8-án a Főkonzulátus épületében. A találkozó különleges jelentőséggel bírt, mivel a megjelentek többségét az 56-os magyarok alkották. Ezért a miniszterelnök beszédét követően elhangzott kérdéseket a szokásosnál bővebb terjedelemben közöljük, így egyrészt az olvasónak alkalma lesz jobban megismerni az egyes közösségeket foglalkoztató kérdésekkel, másrészt a válaszokon keresztül pedig teljesebb képet kap a miniszterelnökről magáról. Lipták Béla A Magyar Környezetvédelmi Alapítvány: A vízküszöb ügyében kötött megállapodás a szlovákokkal rontja esélyeinket a hágai bíróságon, mert a bizottságok egy relative kedvezőbb képet kapnak a Szigetközről. Horn Gyula: A döntés előtt a magyar szakemberek megvizsgálták a kérdést, az Akadémiának egy külön ad-hoc bizottsága is volt, s még a nagyon kritikus környezetvédelmi mozgalmak is elfogadták ezt a megoldást. Nem hiszem, hogy Hágában javunkra döntenének. Feltételezem, hogy mindkét felet el fogják marasztalni, s kölcsönösen kártérítés megfizetésére kötelezni. Regős Péter: Budapesti Curir és Torontói Menóra tudósítója: Mennyire sikeres az amerikai út, s az eredményességet minek tulajdonítja? Miért fontos a NATO-ba való belépés minden áron?. H. Gy.: A Magyarország iránti elismerés játszott közre az út sikerében. Magyarországnak sokkal nagyobb szerepe van, mint területéből adódna, s ez főleg az átalakulásokban játszott vezető szerepének köszönhető. Piacgazdaság működik, a termelés 60 százalékát már a magánszektor adja, a privatizációt 97 végéig be kívánják fejezni, van parlamenti demokrácia, minden látszat ellenére még politikai kultúra is van, az egyetlen ami a fejlődéshez hiányzik az a biztonság. Magyarország politikai vákumban van, instabil országok veszik körül, a határon túli magyarság állandó feszültség forrása a szomszédokkal, ezért feltétlenül szükségünk van biztonsági garanciákra. A NATO-val első lépésben a kommunikációs összeköttetést kívánják létrehozni, majd a hadsereg korszerűsítésével, melyre amúgy is szükség van megteremteni a csatlakozás feltételeit. Végváry Vazul: "Az ítéleteid annyira jók, amennyire pontos információkon alapulnak" tartja a mondás. A magát a választási hadjárat során profinak és szakszerűnek kinevező kormány olyan embereket nevez ki nagyvállalatok élére, akik hozzáértése bizony megkérdőjelezhető. Példának a Hungarocamiont, és a Matáv-ot hozta fel. folytatás a 3. oldalon Ratifikálták a szlovák alapszerződést A magyar parlament június 11-én név szerinti szavazással 244 igen, 49 nem és 53 tartózkodás mellett ratifikálta a szlovák alapszerződést. A szocialista és szabaddemokrata képviselőcsoport egységesen igennel szavazott, egyedül Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott. A Fidesz egységesen tartózkodott, a Kisgazdák az elutasítás mellett döntöttek, a Kereszténydemokraták néhány nem-tői eltekintve jórészt tartózkodtak, míg az MDF szavazatai megoszlottak a tartózkodás és az elutasítás között. Az ellenzéki pártok azzal indoklták döntésüket, hogy Szlovákiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, s az országot kormányzó tekintélyelvű, nacionalista vezetés mellett nincs remény a szerződés betartására. A kormánypárt szerint a ratifikálás elutasítása a szlovákiai szélsőségesek malmára hajtotta volna a vizet, így lesz egy jogi alap melyre lehet hivatkozni. Tanácskoztak a 7+1-ek CANADA Prime Minister Jean Chrétien UNITED STATES President Bill Clinton BRITAIN Prime Minister John Major GERMANY Chancellor Helmut» Kohl ITALY Prime Minister I amberto Dini JAPAN Prime Minister FRANCE President Tomiichi Murayama Jacques Chirac RUSSIA President Boris Yeltsin 1975-ben az akkori francia elnök Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt német kancellár javaslatára létrehozták a világ hét vezető hatalmának az úgynevezet Hetek csoportjának első találkozóját, melynek célja az volt, hogy kötetlen találkozási lehetőséget biztosítson a világ ' ezetőinek arra, hogy különböző mindenkit érintő kérdéseket: infláció, gazdasági fejlődés stb. megtárgyaljanak. Az első összejövetel fő témája az 1975-ös energiaválság volt, míg a legutóbbiak főleg Oroszország gazdasági széthullásának megakadályozására, valamint s volt szovjet köztársaságok atomfegyvereinek leszerelésére helyezték a fő hangsúlyt. A mostani, június 15-i Hali- fax-i, (Nova Scotia, Kanada) összejövete fő témája a boszniai háború volt. Ezzel kapcsolatban mindenki e- gyetértett a francia, angol javaslattal, hogy egy gyors, ellenakciókra képes haderőt küldenek Boszniába az ottlé- vő ENSZ katonák védelmére. A többletköltség a tervek szerint ugyan olyan arányban osztódna meg a tagok között, mint a békefenntartás korábbi kiadásai, ezzel csak Clinton elnöknek vannak problémái, aki aligha tudja ezt itthon megszavaztatni. Oroszországot elmarasztalták a csecsen- földi katonai megoldásért, egy a mexikói valutakrizis elkerülését célzó csőd alapítvány létrehozásáról tárgyaltak, valamint a japán-amerikaikereskedelmi ellentéteket próbálták elsimítani. Moszkva tárgyal a csecseitekkel Oroszország történetének legnagyobb terrorista akciójára került sor amikor a csecsének Budyonnovsk városában elfoglaltak egy kórházat, s majd kétezer embert ejtet- tekfoglyuljelcin Kanadában volt a hetek tanácskozásán vett részt. A kormány a szokott módszert alkalmazta s kétszer is megtámadta, s megpróbálta erővel bevenni a kórházat, melynek során a becslések szerint összesen 140-en vesztették életüket. A belső nyomás hatására a kormány végül tárgyalásra kényszerült a korházat elfoglaló Shamil Basayev csecsen vezetővel, valamint a csecsének legfelsőbb katonai vezetőivel. Jelcin állította, hogy a legfelső katonai vezető Törökországban kért politikai menedékjogot, így nem tudnak tárgyalni vele. Mind a csecsének, mind a törökök cáfolták a hírt. A tárgyalások során a csecsének mintegy 400 foglyot bocsátottak szabadon, és kb. 1000 tartanak még fogva. Az orosz miniszterelnök, Victor S. Chernomyrdin a szabad elvonulás fejében valamennyi fogoly szabadon bocsátását követeli. A csecsének erre nem hajlandók, mert nem hisznek a miniszterelnök adott szavában. Ezért legalább 127 fogollyal kívánnak elvonulni, minden harcosúkért egy foglyot akarnak biztosítékul megtartani. A miniszterelnök eddigi ígéreteit betartotta, az orosz csapatok mindenhol beszüntették a harcokat csecsenföl- dön, s magas szintű kormánydelegáció tárgyal a csecseikkel a hogyan tovább- ról. Amerikai A Ara: 75 cent
