Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-08 / 23. szám
Thursday, June ft, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TANÁCSA Nyilatkozata A Magyarrok Világszövetsége Amerikai Tanácsa meghívást kapott a washingtoni Nagykövetség junius 4-i és a new yorki Főkonzulátus junius 8-i fogadására, amelyen Horn miniszterelnök "Magyarország Gazdasági és külpolitikai törekvései az átalakulás után" címmel bevezető beszédet tart. A meghívással kapcsolatban megkérdeztem dr. Bánlaki György nagykövet urat, hogy a találkozás egyoldalú lesz-e, vagy mód nyílik arra, hogy az amerikai magyarság gondjait, igényeit és elvárásait a miniszterelnök tudomására hozzuk. Ezek közül a legfontosabbak: a határonkívüli magyarság érdekeinek védelme, az amerikai magyarok gazdasági és kultúrális kapcsolatainak értékelése és az ország érdekében való hasznosítása, valamint a Forradalom és a Honfoglalás évfordulójának méltó megünneplése. Minthogy a nagykövet úr biztosított arról, hogy ezeket a kérdéseket megfelelő formában tudjuk majd a Miniszterelnök úr elé terjeszteni, a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa mind a washingtoni, mind a new yorki fogadáson képviseltetni fogja magát. Papp László az MVSZ Amerikai Tanácsának elnöke Magyar Ház-i búcsúztatás folytatás az 1. oldalról jókívánságokkal búcsúzott a főkonzuléktól Neil O’connell, a St. István templom plébánosa is. "Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy akkor képviselhettem az országot, amikor az annyi év után visszanyerte külső és belső szabadságát" -- köszönte meg a szeretet megnyilvánulásait László Balázs, majd utána többek között arról beszélt, mit kellene tenni annak érdekben, hogy ez a szabadság tartós maradjon. Abban, hogyan alakul az Óhaza sorsa, nagy szerepe van az "Óperenciás tengeren túlra vetődött" mintegy másfél millió magyarnak. A magyar államférfiak egész soránál eredményesebbek lehetnek az itt, jó angolsággal, a kongresszusi képviselőknek, a szenátoroknak elmondott szavak - buzdította aktivitásra az egybegyűlteket László Balázs. A főkonzul a környékbeli magyarok ajándékával, egy múlt századi színes nyomattal térhet haza, amely Kossuth 1851-es ünnepélyes New York-i fogadtatását ábrázolja. ■ Mikolás Zoltán 9 óra alatt Budapestre Leszállás nélkül minden alkalommal New York, Kennedy repülőtér. 17 óra 45 perc. Indul a MALÉV járata Budapest felé. Hölgyeim és Uraim! Helyezkedjenek el kényelmesen érezzék otthon magukat. Repülési időnk 9 óra. Kellemes utazást kívánunk. Budapest Ferihegy I. 8 óra 35 perc. Leszáll a MALÉV járata New York - Budapest. Budapest- New York. Leszállás nélkül! minden alkalommal Messze ez a leggyorsabb! USA-beli irodáink telefonszáma East Coast: 212-757-6480 800-223-6884 Midwest: 312-819-5353 800-877-5429 West: 310-286-7980 800-262-5380 vli/flLEl/'Hungarian Airlines Merre megy Magyarország? De milyen úton halad Magyarország? Mitől várhatjuk, hogy a gazdaság versenyképessége és - hosszabb távon az életszínvonal javulni kezd? vagyis: mitől lesz nálunk modernizáció? Attól biztos nem, ha a pénzügyminiszter a "megszorító csomagját" a pénzvilág közreműködésével és nem az ország lakosságával folytatott megbeszéléssorozattalkészíti el. De még attól sem, ha a miniszterelnök és az ország két pénzügyi vezetője által jónak tartott megszorító intézkedéseket a pénzvilág üdvözli és támogatja. A modernizáció csak a reálszférából, a termelésből induló kezdeményezésekkel, innovációkkal, ezek állami bátorításával, támogatásával és a lakosságaktív közreműködésével jöhet létre. Milyen esélyeink vannak erre a jelenlegi helyzetben? Magyarország a rendszer- váltás óta, elsősorban a brit és az amerikai szaktanácsadók hatására a neoklasszikus elveken nyugvó, individualista kapitalizmus útján támolyog. A politikai retorika ugyanakkor "szociális piac- gazdaságról " beszél, de még egyik kormánynak sem sikerült világosan felvázolnia - mintegy jövőképként az ország elé -, hogyan is fog kinézni a magyar "szocialista piacgazdaság". A mindennapok gyakorlata egyébként is ellentmond a retorikának. 1990 óta az har jelentős része 1 ^pult, a munkanélküliség, kisebb szezonális eltérésektől eltekintve, folyamatosan nő. A kutatás-fejlesztési hálózat eltűnőben van, a szakemberek sajnálatosan nagy számban hagyják el az országot, az egészségügy csődbe jutott. És most, 1995-ben a kormány hozzányúl utolsó erős pontjainkhoz: az oktatás és a szociális ellátórendszerekhez, az egyensúly megteremtése okán. Az emberek többsége nélkül, az emberek többségének ellenére! Az "összeszerelő üzemmé" degradált volt magyar gyárak a termelékenység növelésével fizikai, a fejlesztőtevékenység importálásával kutató-fejlesztő munkahelyeketszüntetnek meg. Ugyanakkor ezen (külföldi) vállalatok egy része öttíz évig nem fizet nyereségadót, sőt többségük helyi adót sem. A költségvetés bevételét tehát nem növelik.Ugyanakkor a megugrott munkanélküliség gazdasági terhei, jelentős költségvetési kiadásokat okoznak. Külföldi cégek igazából nyereségesek, csakhogy a nyereség kivándorol az országból az export-import manőverek, a költségelszámolások útvesztői, a drágán megszámított külföldi képzések formájában. Fel kell tenni a kérdést: mi a haszna az országnak ezekből a cégekből. Az egyik tipikus válasz, hogy munkahelyet teremtenek. Egyes vállalatok rendszeresen otthonról hoznak munkaerőt! Nemcsak szakképzettet, de még portást, biztonsági őrt is. Egy biztos: azok a külföldi cégek, melyek a világban már korszerűtlennek számító technológiával az életgörbéje lehajtó ágán lévő termékeket gyártanak és ehhez elsősorban nehéz fizikai munkát végző embereket foglalkoztatnak, nem fognak közvetlenül hozzájárulni a magyar gazdaság korszerűsítéséhez. Mi várható a még állami kézben lévő magyar vállalatoktól? Mivek ezek általában nem kapnak a külföldiekhez hasonló kedvezményeket, azok, amelyek nyereségesek, növelik a költségvetés bevételeit. Többségük azonban nem termel annyi nyereséget, hogy abból jelentős fejlesztésekre is jutna. A legutóbbi bérmekkötésekkel is ezt a kört sújtja a kormány. Ennek következménye lehet, hogy a magyar vállalatok elvesztik legjobb szakembereiket, akik átmennek a - legalábbis ideiglenesen - jobban fizető külföldi cégekhez. A felmérés alapján a termelőszférából - legyen az mágán- vagy állami, külföldi vagy hazai kézben lévő, nagy- vagy kisvállalat - nem várható a szükséges modernizációs áttörés. A kutatóintézetek leépülése, illetve a még meglévők pénztelensége miatt a kutatás-fejlesztési tevékenység sem fejt ki húzóhatást a modernizáció irányába. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetne a gazdaság erősödése irányába elindulni. Erre csak egy mód van: ha tudatosan, a még meglevő erős pontjainkra támaszkodva szisztematikusan javítjuk versenyképességünket. Ehhez világos jövőképet és célokat megfogalmazó és a lakossággal megvitatott gazdaságstratégiára, ezen belül is különösen az ipari, kutatás-fejlesztési, tudomány- és oktatás- stratégiára - és ezeknek alárendelt privatizációs stratégiára van szükség, a költségvetési egyensúly helyreállítása és az adósságállomány kezelése is csak így lehet sikeres. Ez a gondolkodásmód feltételezi, hogy nagyobb intenzitással kell keresni a költség- vetés bevételéi Növelésének lehetőségeit. A kiadási oldalon pedig a "fűnyíró" módszer helyett kreatív módon kell gondolkodni azokról a prioritásokról, amelyek gazdasági, emberi és tudásleépülés helyett modernizációhoz vezetnek. Ezek között az általános tudásszinvonal emelésének mindenképpen elsőbbséget kell kapnia: jó lenne, ha nemzeti összhang alakulhatna ki a célokról és az alkalmazott módszerekről - s ha ebben nemcsak a neoklasszikus, a makromutatók bűvöletében élő nézetek juthatnának szóhoz. Csath Magdolna Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérayomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy
