Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-01 / 22. szám

Thursday, June 1,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Az évforduló után ZSIDÓ KÁRPÓTLÁS A győzelem napjának 50. évfordulóján fel kell tenni a kérdést, milyen tanulságok születtek a második világháború nyomán. Érthető, de mindenesetre különös, hogy az 50. évforduló ünnepségein nem a háborúban szerzett érdemek és megpróbáltatások számítanak elsősorban, hanem a jelen politika megfontolásai. Négy színhelyen tartották a megemlékezéseket: Londonban, Párizsban, Berlinben és Moszkvában. El lehetett volna képzelni egy washingtoni ünnepséget is, hiszen az egykori szövetségesek között egyedül az Egyesült Államok őrizte meg az ötven évvel ezelőtti győzelemmel kivívott világhatalmi irányító szerepét. A Brit Birodalom 1939-ben még a világ leghatalmasabb politikai szervezetének számított, a háború után a második vonalba szorult vissza, s azóta nem találja meg az igazi szerepét. 1945 után még magára vállalhatta volna a nyugat-európai egység megszervezését és vezetését, ami már megfordult Churchill fejében. 1940-ben, Franciaország sem találta meg a helyát a háború utáni Európában, de Gaulle és Adenauer messzetekintő összefogása ugyan megteremtette az Európai Gazdasági Közösség alapját a francia befolyás azonban fokozatosan csökkent a felemelkedő Németországgal szemben. A Szovjetunió a háborút követő évtizedekben, az atomfegyver kifejlesztésében, az űrkutatásban elért eredményeivel egyértelműen szuperhatalommá vált. Világuralomra törő politikájának három pillérét - a fegyverkezési versenyt, a csatlós országok, a függetlenségi kommunista mozgalmak támogatását, valamint a belső gazdasági fejlődést - nem tudta egyidejűleg megszilárdítani. A terhek egyre súlyosabbá váltak, mígnem 1991-ben a Szovjetunió szétesett s megalakult a Független Államok Közössége, amelyben Oroszország igyekszik visszanyerni vezető szerepét. Történelmi kézfogás. 1945 árilis 24., az orosz és amerikai katonák találkozója az Elbánál Fél évszázaddal a győzelem napja után fegyverek dörögnek a Balkánon és Európa nehezen mozdul előre az egységhez vezető úton. Ellentétek szabdalják az euro-atlanti kapcsolatrendszert. Oroszország az USA első szémú külpolitikai prioritásai közé tartozik. Washington viszonya Bonnal (Berlinnel) jóval meghittebb, mint volt háborús szövetségeseivel. A közép- és kelet-európai országok biztonsága, jövő elhelyezkedése még tisztázatlan, az USA, az Európai Unió és Oroszország érdekegyeztetésének függvénye. Ötven éve véget ért a meleg háború, öt éve pedig a hidegháború. Azon kellene munkálkodni közös erővel, nehogy a hideg béke korszaka köszöntsön ránk. Pethő Tibor BUDAPEST. Amerikai különszámot jelentetett meg a Bank és Tőzsde c. lap. A szerkesztőség a kiadást úgy időzítette, hogy az Horn Gyula miniszterelnök amerikai útja előtt a külföldi befektetők kezébe kerülhessen. A 64 oldalas kiadványban egyaránt szó van a magyar-amerikai kapcsolatokról, a tőkebefektetések lehetőségeiről, a kormány modernizációs programjáról. Múlt heti (május 25.) szá­munkban jeleztük, hogy az Egyesült Államok támogatja a zsidó kárpótlást. A Zsidó Világkongresszus szerint a kelet-európai országok erre nem hajlandók, legalábbis eddig. Hogy Magyarország is húzza-halasztja a nácik által elkobzott, később pedig álla­mosított zsidó vagyonok utáni kártérítés kifizetését - csak részben igaz, hiszen az 1992/XXIV. ismertebb nevén a második kárpótlási törvény az 1939-1949 között elszen­vedett vagyoni sérelmekre vonatkozott. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal adatai szerint e va­gyoni kárpótlásban több mint 77 ezren részesültek, fejen­ként átlagosan 138 ezer fo­rint értékű kárpótlási jegy formájában. Arról azonban nincsenek adatok, hogy a 77 ezer igényjogosult közül hány volt zsidó származású. Ugyanez érvényes az 1994-es kárpótlásra is. A Párizsi Békeszerződés 27. cikke 2. pontjában ki­mondja, hogy mindazokat a javakat, amelyeket olyan kö­zösségektől, személyektől vettek el, amelyek "fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak", s amelyekért örökös nem jelentkezik, az őket képviselő szervezetek­nek, közösségeknek kell át­adni. A párizsi békeszerződés aláírását megelőzően a magyar állam a máig is hatá­lyos - ám máig végre nem hajtott - 1946/XXV, törvény­ben kinyilvánította, hogy a magyar nép nem azonosítja magát a faji üldözésekkel, és rendezni kívánja a vagyoni Budapesti utcakép 1944-ben. Elkobzott ingóságok sérelmeket. "Az állam mind­azokat a hagyatékokat, ame­lyeket az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk miatt üldözött személyek hagyaté­kaként - örökösök hiányában - megszerzett, azt külön a- lapnak enged át" Az alap hivatalos elnevezése Orszá­gos Zsidó Helyreállítási Alap, amely jogi értelemben máig létezik, bár nem műkö­dik. A közösségi kárpótlás tár­gyát képező vagyon, amit a Sztójay-kormány 1944 április 16-i rendelete banki kény­szerletétbe helyeztetett, és az, ami egy nem sokkal ké­sőbbi belügyminiszteri rende­let alapján a gettóba zárt zsidóság teljes vagyonelkob­zásából származott. így összeszedtek aranyat, ezüs­töt, ékszereket, műtárgyakat, a vidéken összegyűjtött va­gyontárgyak- már amelyek nem vándoroltak helyiek zse­bébe - a Magyar Királyi Pos- I tatakarékpénztár főintézeté - I be kerültek. A "gyűjteményt" először az ország nyugati I felébe, majd Ausztriába szál- | lították, majd Párizsba, aztán I Frankfurtba. 1948-ban aztán visszaszolgáltatták a magyar államnak. ; A jogos tulajdonosok vagy örökösök felkutatását azon­ban nem csak az eltelt öt­évtized nehezíti, hanem a tárgyakról eltüntették a tulaj­donos nevét. Az ékszerek egy részét az ötvenes évek­ben az áliám belföldön és külföldön értékesítette, a műtárgyak pedig a hazai mú­zeumokba kerültek. A Ma- _ gyár Nemzeti Bank egykori nyilvántartása szerint 1946- ban 610 kilogrammot nyo­mott a "letétbe helyezett" arany és 1121 kilogrammot az ezüst, s mai értékük meg­haladja a 600 miliő forintot. Ez azonban az elvett vagyon töredéke volt. ~ Eddig még meg sem kezdő­dött az eszmecsere a kor­mány és a Zsidó Helyreállí­tási Alap között. Úgy tudni, hogy a Pénzügyminisztérium és az érintett tárcák az első találkozás időpontját e hónap 10-re jelölték meg. Feldmájer Péter a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke el­mondta, hogy a párizsi béke- szerződés értelmében "meg­felelő mértékű" kártérítést szeretnének. 'Tudomásul kell azonban venni, mekkora az ország teherbíró képessége, így lehetséges megoldásnak tartom e fizetési kötelezett­ség időbeli széthúzását is" - hangoztatta. Gáti Júlia Szakszerű-gyors-hatékony-szolgáltatások CoSim Agemy 63-44 Saunders Street, Suite 2, Rego Park, NY 11374 (egy sarok a subway-től) Tel: (718) 897-3220 és (718) 897-3146 Alacsony árak mellett a legjobb szolgáltatást kapja * Bevándorlási ügyek: immigrant és non-immigrant vízumkérelmek, politikai menedékjog, zöldkártya, állampolgárság, munkavállalási engedélyek, meghívók * Fordítás és hitelesítés: hivatalos okmányok, oklevelek, kéziratok, törvényszéki határozatok, munkakönyvek -magyar román portugál, spanyol, orosz, angolra * Resume-k és Curricullum Vitae-k; idegen oklevelek előteijesztése , felértékelésre *Jogí képviseletek Romániában: öröklés, válás -az USA-ban lebonyolított válási esetek bejegyeztetése Romániában; idézések és határozatok kézbesítése * Üzleti (Business és Management) szakmai tanácsadás: névellenőrzés, bejegyeztetés, üzleti terv (Business Plan) kidolgozás, reklám és hirdetés, befektetők felkutatása, hitelfelújítás, könyvelés * Medical transcription; szövegszerkesztés, levelezés Hívjon minket a hét bármely napján ! E hirdetés felmutatásával, bármely szolgáltatás igénybevételével 15%-os kedvezményben részesül

Next

/
Thumbnails
Contents