Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-25 / 21. szám

Thursday, May 25, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Magyar hadügyminiszter az USA-ban folytatás az 1 oldalról kutatási és fejlesztési programok is kezdődnek, például a légvédelmi lokátorok felújításában és egységesítésében. E téren Magyarországnak régóta jelentős eredményei vannak. Általában is rendkívül bátorító és fontos, hogy a két ország egyformán ítéli meg a NATO - békepartnerségi programját. Washington e keretben is cselekvőén támogatja Magyarország erőfeszítéseit a szomszédokkal tartott viszony javítására. A NATO bővítéssel kapcsolatos hivatalos amerikai álláspont változatlan - derült ki. Az új tagok felvétele az ezredfordúló körül történhet meg. Ebben az évben kidolgozzák a feltételeket és a módszert, jövőre pedig megtárgyalják a menetrendet a jelentkezőkkel. Washington fenntartja úgynevezett kétvágányú politikáját. Az egyik sínpáron a bővítés vonata halad, mint mondják, gyorsulás és lassúlás nélkül. A másikon Oroszország nyugati integrációját szorgalmazzák. Keleti György magyar újságíróknak elmondta, hogy - román kollégájával egyetértésben - amerikai ségítséget kért és kap Budapest - Bukarest katonai forró drót, közvetlen telefon- és adatvíteli összeköttetés létrehozásához. A látogatás során aláírt három magyar-amerikai egyezmény egyébként sok más területen is utat nyit a közvetlen katonai kapcsolatok, valamint a védelmi kutatás és fejlesztés fellendítéséhez. Szóba kerültek fegyvervásárlási tenderek, így a légvédelmi rádiólokátor­rendszer felújítása és a légtér-ellenőrzés egységesítése is. Perry, aki nagyon elégedetten nyilatkozott a tárgyalásokról, jelezte, hogy hamarosan egy rövid, majd egy hosszabb látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség május 17-én Norfolkba és Clevelandbe látogatott az"amerikai Debrecenbe", majd Columbusban a helyi területvédelmi erők a nemzeti gárda tevékenységével ismerkedett Keleti György május 18-án este Washingtonban részt vett a magyar Honvédség Napja tiszteletére adott nagy követség! fogadáson Oszkár Miniszterelnöki program BUDAPEST. Horn Gyula magyar kormányfő az Egyesült Államokban töltendő egy hét alatt junius elején, találkozik Clinton elnökkel és az amerikai kormány vezető tisztségvise­lőivel. A miniszterelnök beszélőpartnerei között lesznek a korábban vezető szerepet játszott politikusok, neves újságírók, tervek szerint Horn Gyula felkeresi három tekintélyes lap, a New York Times, a Washington Post a Wall Street Journál szerkesztőségét. Találkozik a kormányfő az amerikai magyarság képviselőivel az ENSZ főtitkárával és a Világbank elnökével. Roosevelt halála ^ nem változtatott a háború menetén "Mózeshez hasonlóan Franklin Delano Roosevelt is látta az ígéret földjét, de már nem érhette el. Amikor meg­halt, a szövetséges csapatok már mélyen behatoltak Né­metországba, s az okinawai csata is megkezdődött" - írja Henry Kissinger a Diplomá­cia című nagy történelmi munkájában. S folytatja is a gondolatmenetet. Roosevelt halála 1945. április 12-én nem volt váratlan, hiszen orvosai már januárban figyel­meztették, ingadozó vérnyo­mása miatt kerülnie kell a feszültségeket. A háborús körülmények között ez per­sze halálos ítélettel ért fel. Egy őrült pillanatig Hitler és Göbbels azt hitte, hogy meg­ismétlődhet a történelem. A hétéves háborúban, amikor az orosz csapatok Berlin ka­pujában álltak, Nagy Frigyest ellenfele halá la mentette meg, az új cár baráti kapcso­latokat ápolt vele. De a tör­ténelem nem ismételte meg önmagát, a náci bűnök miatt a szövetségesek mihamarabb végezni akartak ezzel a ve­szedelemmel. Ageorgiai Warm Sprinsből szertefutó tragikus hír azon­ban rendkívüli történelmi alaktól fosztotta meg a vilá­got. Mint Roosevelt életrajz­írója, Ted Morgan felidézi, Sztálin egy búcsúfogadáson fél percen át szótlanul szo­rongatta Harriman nagykövet kezét, majd hellyel kínálta, s kikérdezte a halál kö­rülményeiről. Az már a ge- neralisszimuszmegrögzöttsé- gével magyarázható, hogy nem hitte el Roosevelt ter­mészetes halálát, biztosra vette, hogy megmérgezték az amerikai elnököt. Szakszerű-gyors-hatékony-szolgáltatások CtíSim Agemy 63-44 Saunders Street, Suite 2, Rego Park, NY 11374 (egy sarok a subway-től) Tel: (718) 897-3220 és (718) 897-3146 Alacsony árak mellett a legjobb szolgáltatást kapja * Bevándorlási Ügyek: immigrant és non-immigrant vízumkérelmek, politikai menedékjog, zöldkártya, állampolgárság, munkavállalási engedélyek, meghívók * Fordítás és hitelesítés: hivatalos okmányok, oklevelek, kéziratok, törvényszéki határozatok, munkakönyvek -magyarról, románról, portugál, spanyol, orosz, angolra * Resume-k és Curricullum Vitae-k; idegen oklevelek előterjesztésre, felértékelésre *Jogi képviseletek Romániában: öröklés, válás -az USA-ban lebonyolított válási esetek bejegyeztetése Romániában; idézések és határozatok kézbesítése * Üzleti (Business és Management) szakmai tanácsadás: névellenőrzés, bejegyeztetés, üzleti terv (Business Plan) kidolgozás, reklám és hirdetés, befektetők felkutatása, hitelfelújítás, könyvelés * Medical transcription; szövegszerkesztés, levelezés Hívjon minket a hét bármely napján a fenti számon! E hirdetés felmutatásával, bármely szolgáltatás igénybevételével 15%-os kedvezményben részesül Franklin Delano Roosevelt Churchill, aki igazán jó vi­szonyt ápolt Roosevelttel, nem ment el a temetésre, pedig az új feladattól sokkolt Truman sürgette a találko­zót. De a brit kormányfő a tettek embere volt, s hiába nem ismerte Trumant, Lon­donban maradt. (Harry Tru­man a szomorú délutánon mit sem sejtve Sam Rayburn kongresszusi irodájában be­szélgetett, amikor telefon- hívást kapott a Fehér Ház­ból, hogy azonnal menjen át. Csak Eleanor Roosevelttől értesült a számára is döbbe­netes hírről. Megrémülve hazament a Connecticut Ave- nue-n lévő lakásába, majd nem sokkal később letette a hivatali esküt, drámai kérdé­sekkel a fejében a háborúról, a hadseregről Churchillről és Sztálinról.) Truman, aki nem a keleti parti elitegyetemek neveltje volt, hanem a kansasi politi­kai gépezeté, aki nem jutott túl a középiskolán, hamar munkához látott, s mint Churchill írjaemlékirataiban, már a második napon elővet­te a lengyel kérdést. Roose­velt halálakor valójában fel sem merült, hogy a háború menetén módosítani kellene, a szövetségeseket egészen más kérdések foglalkoztatták. Még április tizenkettedikén reggel is Sztálinnak szóló békülékeny hangú levelet írt alá Roosevelt. Az összhangot ugyanis a berni közjáték zavarta meg, amelynek szemtanúja volt Allen Dulles, akiről nemrégi­ben jelent meg hosszú és izgalmas könyv a The New York Times volt diplomáciai tudósítójának, Peter Grose- nak a tollából. Az amerika­iak és az angolok a németek olaszországi fegyverletételé­ről egyezkedtek titkosan, s Moszkva tiltakozott, képvise­lőit a helyszínre akarta kül­deni. Ez az incidens, jegyzi meg Grose, akár a hideghá­ború valódi nyitányaként is számon tartható. S Churchill áprilisi levelei, Trumanhoz intézett üzenetei is sejteni engedik, ekkor már arról volt szó, ki hova ér előbb, ki mit von ellenőrzése alá, ki merre vonuljon át Németországon. A brit miniszterelnök május elején az orosz megszállás alá került országok, Lengyel- ország, Ausztria, Csehszlová­kia és a Balkán helyzetének tisztázását sürgeti Moszkvá­val, s mint kifejti, ha ez nem történik meg az amerikai csapatok európai kivonása előtt, akkor kevés esély marad a harmadik vi­lágháború elkerülésére. Roosevelt ezt már nem érte meg. Utóda az ő politi­kájának a folytatására töre­kedett, de éveken belül szer­tefoszlott a háborús harmó­nia, s - mint KiSsinger írja, - "a periféria két óriása farkas­szemet nézett egymással Eu­rópa szivében". Roosevelt nem osztotta Churchill geo­politikai elemezését, "négy rendőrre" bízta volna a világ­rend fenntartását. Meglehet, brit barátját követve többet elérhetett volna, de az Egye­sült Államok hidegháborús esélyeit esetleg rontotta vol­na. A történész volt külügy­miniszter szerint az amerikai elnök nem nézte geopolitikai szemüvegen át a világot, s ez annak az idealizmusnak a másik oldala, amely belevitte az Egyesült Államokat a há­borúba a szabadság védelmé­ben. Történelmének két súlyos válságán átvezette az ameri­kai társadalmat Roosevelt, s nem biztos, hogy ilyen sike­res lehetett volna "túlzott" történelemszemlélettel. A berni közjáték, Churchill be­folyása, az orosz mozgások nyomán talán ugyanúgy né­zett volna ki a világ a negy- - venes évek végén, ha Roose­velt kitöltheti negyedik man­dátumának minden esztende­jét, mint Truman vezérlete alatt. Végül is, a háború geo­politikai vákuummal ért vé­get, az erő-egyensúly össze­omlott, az átfogó békeszer­ződés pedig nem volt kézzel­fogható közelségben. Fájdal­mas küzdelem kezdődött a rendezésért, amelyet a hábo­rú lezárulása előtt nem sike­rült kicsikarni egymástól. újítsa meg előfizeteset

Next

/
Thumbnails
Contents