Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 2. szám
Thursday, Jan. 12, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége Válaszlevél Könyvesház Szervátiusz Tibor bálványai Tekintettel arra, hogy dr. Lengyel Alfonz 1995 január 5-i lapban közölt levelének bizonyos részeit úgy is lehetne értelmezni, hogy szövetségünk nevében szabálytalanul jártam el, az esetleges félreértések elkerülése végett hozom szíves Tudomására az alábbi kiegészítést. A clevelandi Magyar Találkozó kapcsán aláírt nyilatkozat nem egyesülési egyezmény. Egy pozitív, építő jellegű erőfeszítésnek az első lépése csupán, amely legelsősorban az aláírók kiinduló álláspontját szögezi le. Konkrét lépésekre egyik országos szervezetet sem kötelezi. Abelovszky Elíz területi alelnök asszonnyal együtt nem Haydu K. György központi elnök nevében írtuk alá a clevelandi nyilatkozatot, hanem a MAOSZ nevében. Erre a Maosz igazgatóságának egyhangú határozata hatalmazott fel, amely igazgatóság a központi elnök távolléte esetén is hozhat döntést. Ezen túlmenően Clevelandban nem a MAOSZ-nak az AMSz-ba való újrafelvételét kértük. Ilyenről soha nem volt szó, sem a megbeszéléseken, sem azok után. Mivel 1993-ban nem lehetett tudni, hogy akár egy rövid év múlva is hogyan fordul a kocka- vagy a világ -, a MAOSz tavaly előtti közgyűlése nem zárta ki az olyan tárgyalásokon való részvételt, amelyeken a különböző országos szervezetek majdani egyesülésének szükségességéről, eshetőségéről, vagy feltételeiről lenne szó. Bár az AMSz-tól és az AMOSz-tól eltérően a MAOSz-nak valóban egyéni tagjai is vannak, szövetségüket csakugyan tagegyesületek alapították, továbbá nem az egyéni tagok, hanem a MAOSz tagegyesületei alkotják annak közgyűlését, állapítják meg programját, választják meg tisztviselőit és így tovább. Végül pedig szövetségünknek nem ügyvezető, hanem végrehajtó tanácsa van, amely az igazgatóság döntéseit köteles végrehajtani. Tisztelettel Harkay L. Péter a MAOSz igazgatóságának elnöke Ki volt Molnár Ferenc? Nem a Pál utcai fiúk szerzőjére gondolunk, róla mindenki tudja, hogy kicsoda. Volt azonban egy másik Molnár Ferenc is, a jász - kun kapitány. Ő volt az, aki szentül hitte: Lehel kürtje a. Jászberényben őrzött csontkűrt amelyet később élt tudóstársai, így Ipolyi Arnold püspök, egyszerű ivószarunak tartottak Hogy a nagyhírűvé vált kűrt mikor került Jászberénybe, arról nincs egyelőre hiteles adat, csak annyi bizonyos, hogy a helybeli református egyházkerület 1642-es pecsétjén már szerepel a rajza. Molnár Ferenc kapitány őszintén hitte, hogy ez a kűrt valóban Lehelé volt, s a rajta esett csorbulás abból ered, hogy - mint a monda állítja-agyoncsapta vele Konrád császárt. 1788- ban könyvet is írt elméletéről, ékes szóval fejtegetvén, hogy a kürtöt minden magyarok közül csak a testi erejéről híres Lél vezér, azaz Lehel tudta megszólaltatni. Káldi Gyula zeneszerző viszont 1893-ban könnyedén elfújt rajta egy indulót, holott cseppet sem volt sportos alkat. Molnár Ferenc kapitány mégsem hiába beszélt, írt, mert ha tudjuk is, amit tudunk, csak Lehel kürtjenek nevezik azt a kürtöt Jászberényben és szerte az országban, világban. N.N. Mindig jó ajándék Országh László: ANGOL-MAGYAR ÉS Magyar-Angol NAGYSZÓTÁR Kötetenként csak $17.- postaköltséggel együtt Küldje be rendelését az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, NY 10003 Küldjék meg részemre: angol-magyarD magyar-angolD Mellékelek érte: $_____ Név: _________________________________ Cím: _________________________________ Megénekelte már Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László, Kiss Dénes, Tamás Menhyhért, tisztelgett már művei előtt a nagyvilág. A XX. századi magyar szobrászat európai rangú mestere. Szervátiusz Tibor mellett szinte észrevétlenül megy el a mai magyar társadalom. A hallgatag és magányos művész nem sztárolja önmagát, nincs jelen az agyonhiszteri- zált művészeti életben, ezert azután úgy tesz a magyar szellemi élet, mintha nem is tartozna hozzá. Pedig hozzánk tartozik nekünk dolgozik, rólunk "beszél", ha Madonnát farag, Ady-fejet vagy Dózsa Györgyöt, kis és nagy bálványokat. Anyanyelvén szól a képzőművészetben, vállalva népének hagyományait, sorsát, történelmét és múltját. A jelenét is, "keleti szép örökségünket Nyugatba ötvözve, a Nyugat figyelmét magunkra irányítva a szobrászat nyelvén akarok szólani" - írja ars poeticájában annak az albumnak a legelején, amelyet eddigi életművéről állított össze és adott ki a Püski Kiadó. E megfontoltan gyönyörű kiadvány a Szervátiusz Tiborról írt irodalmi vallomások, művészettörténészi értékelések és riportok ségítségével a maga természetesegyszerűségében állítja elénk azt az utánozhatatlan és összehasonlíthatatlan művészt, aki első képzőművészeti leckéit az erdélyi fafaragóktól, valamint édesapjától, Szervátiusz Jenőtől vette, s aki - szó szerint - véres verejtékkel alakította ki a saját formanyelvét, a régmúlt hagyományait a jelen törekvéseivel ötvözve. Kő és bronz trianoni emlékműve, hegesztett vasból készült Krisztusa, tölgyfa Petőfije, pietái - a székely, a kolozsvári, az erdélyi, fából, mészkőből, márványból faragva - híven tanúsítja Szer- vátius Tibornak azt a felfogását, amely szerint csak az az alkotás, "ha a művész nem csak kísérletezik, de teremt: világot magának, s ehhez megfelelő formát. Ha létrehoz eddig nem létezett új valóságokat. Ha szellemi erejét az anyagra tudja kényszeríteni. Ha az anyag kénytelen az egész nép feszültségeit, az egész emberiség sorsát magába zárni és örökké hordozni." Aki a kolozsvári Szervátius Tibor feketével keretezett életműalbumát kézbe veszi, meggyőződhet róla, az a szikár, ősz üstökű férfiú, aki apjával vándorolva ismerte meg a keserves művészsorsot és a még annál is keservesebb magyar sorsot, nem beszél a levegőbe. Lelket lehelve az anyagba, valóban világot teremtett. Magának és népének. Babits és Csinszka Egy különös kapcsolat levelei Kedves Csinszka! Drága Mis! cimű könyv jelent meg a magyar könyvpiacon Nemeskéri Erika munkájában. A huszonnégy éves özvegy Ady Endréné Boncza Berta és a harmincöt éves agglegény költő Babits Mihály kapcsolatának dokumentumai 1919-20-ból. Babits Költészet és valóság címmel írta meg kettejük történetét, magát késett szemű embernek nevezve, aki "a múltban járna örökösen, és folyton beleütközne a jelen falaiba, nem a maiakat látná maga körül, hanem a tegnapi, a tegnapelőttit; és az, ami van, csak holnap, holnapután jönne a leikébe." Az írásból egyszerre süt a férfiszemérem, az önvád és szeretet. Csinszka 1919. február végén keresi meg először Babitsot: "Csendre, igaz tiszta baráti szóra van szükségem, és semmi formaságos jogom nincsen magát zavarni magammal, tegye lehetővé, hogy megkapjam a csendet és az igazi baráti szót Magától, aki az egyetlen, kit ezen a beteg svihák és szomorú Pesten halkan igaznak és tisztának érzek." Hogy miként alakul a személyes találkozások után a kapcsolat, kisejlik a levelekből. Ne feledjük el, végzetes nehéz történelmi időket élnek, a forradalom hamarosan terrorba torkollik, majd jön az újabb terror. Babits szerepet vállal, de nem szabadul meg depressziójától. Ebben a nehéz időszakban lép be az életébe Csinszka, a "roppant ellenszenves és roppant vonzó Adyné", ahogy az ifjú Szabó Lőrinc nevezi némi féltékenységgel. A hullámzó és éppen ezért idegborzoló kapcsolat látszólag oktalanul ér véget. Csinszka 1920 nyarán feleségül megy Márfty Ödön festőművészhez, akinek társa és múzsája-mo- dellje marad élete végéig. Hamarosan Babits is megnősül, de megőrzi jó emlékezetében Csinszkát. A könyvből kitűnik, csupa rejtély ez a kapcsolat, amelynek mozaikjain töprengünk, s abban reménykedünk, akad majd valaki, aki meglátja benne a szépírói témát is. Babits érzi és tudja, hogy a Nyugat mecénásai nem látják szívesen "Adyné" oldalán egy harmincöt éves költőtől azt várják, hogy a progresszió élharcosa legyen, és magára vegye Ady Endre nehéz alkatától sok tekintetben idegen örökségét. Osztovits Agnes A manhattani magyarság legfrissebb csatornáj, a HUNGARIAN MAGAZINE sok szerettei köszönti nézőit és boldog sikeres ÚJ ÉVET kivan Műsora vasárnap reggel 9 órakor a 17-es kábel csatornán
