Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-04 / 18. szám

Thursday, May 4,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A tavasz pillanata Kócos hajukat fésülgetik a fűzfák. Mint a lányok találka előtt. Várnak valakire, aki már itt lépked a kertek alatt. A naptár már jelezte közeli jöttét, a tollasok kórusa is készülődik fogadására. A tavaszról van szó, amelynek hivatalosan már itt kellene lobognia, de valahol elkésett, hideg eső veri az ablakunkat és áztatja a csupasz ágakat. Összehúzzuk magunkat és didergünk. Mert nem a naptár számít, hanem a találkozás pillanata. Én most átéltem ezt a pillanatot, megérintett a tavasz varázsa. Elmesélem, hogyan találkoztunk, amikor elébe szaladtam a Balatonra. Figyeltem az elsuhanó tájat a vonat ablakán át és a sokasodó jelekből szemtanúja lehettem a természet ébredésének. Kitárt ablakok, illatos, kékes füstök lebegése! Égették a tavalyi avart. S ezek már kesernyés, köhögtető füstök voltak, hanem illatos hírhozók. Az ilyen illattól részegednek meg a madarak és bújnak ki elszántam fázós didergéssel a virágszirmok. Az utolsó polihisztor Százhúsz éve született Albert Schweitzer Szalay Lajos rajza j "Találunk-e Nyugaton még egy olyan embert, aki azért tart Európában orgonahang­versenyeket, hogy a honorá­riumból munkabért fizessen Afrikában?... Akad-e még egy olyan ember, aki olyan nyomorúságos kórházban él, amelytől sok nyugati idealista elfordul, rémületbe esve ettől az egész piszoktól és bűztől?..." - tette fel a költői kérdést egy lap "a világ e- gyetlen Doktorának" halála­kor, de persze mindenki tudta a választ: a német Al­bert Schweitzeren kívül nem élt még fehér ember, aki több mint négy évtizedet szolgált volna önként a leg­szörnyűbb afrikai nyomor­ban, hogy segítsen embertár­sain. Albert Schweizer 120 éve, 1875. január 14-én született, s páratlan képességei révén talán utolsó polihisztorrá képezte magát. Nem árt rö­viden számba venni szerteá­gazódé érdeklődési körét. Először is kiváló filozófus, Kant munkásságáról például terjedelmes könyvet ír. Eköz­ben jelentős eredményeket ér el a teológiai kutatások te­rén, egy időben ő vezeti a strasbourgi teológiai szemi­náriumot. Mivel pedig elha­tározza, hogy élete hátralevő részét az afrikai őserdőkben tölti, orvosi diplomát szerez. Ezenközben mérföldkőnek számító, 844 oldalas könyvet ír Bach zenéjéről, megalapít­ja a párizsi Bach-társaságot, és persze rendszeresen orgo­nakoncerteket ad, hiszen avatottelőadóművész. Mellé­kesen ő a század egyik leg­nagyobb orgonaépítője. S azután 1913-ban feleségével elhajózik Gabonba, s meg­kezdi kórháza építését. Első operált betege egy sérves volt, a műtét sikerült, a beteg túlélte. Nagy szó volt ez az őserdő közepén, ahol Schweitzernek külön sza­bályt kellett kidolgoznia még a rendtartást illetően is. Kórházát azonban többször el kell hagynia. Az első világ­háború során például a fran­ciák mint ellenséget hadifo­golytáborba zárják, de ké­sőbb önszántából is többször vissztér Európába, hogy könyveinek megjelenésénél bábáskodjék, valamint orgo- nahangvarsenyeivel pénzt keressen afrikai missziója folytatásához. Egy ilyen útja során - 1939-ben - meghall­gatja Hitler egyik beszédét, mire az európai civilizációból azonnal visszamenekül Lam- barénébe s egy évtizedig ki sem teszi a lábát a békés vadonból. Schweitzer kórházában e- gyébként magyar orvos is dolgozott, jelesül Gold­schmidt László. A Nagy Fehér Doktor hal­latlan lelkesedéssel és mun­kabírással dolgozott, amint egyszer meg is vallotta: "Nem tudom elképzelni magamnak. hogyan érzi magát az az em­ber, aki végigaludta az éjsza­kát." Schweitzer 1953-ban meg­kapta a Nobel-békedíjat, de nem nagyon érdekelte a do­log. Idős korában már csak a gyógyítás és a világ sorsa fog­lalkoztatta, de hát mit is vár hatni egy bölcs öregembertől. Bár ezt kikérte magának. Kilencvenévesen még nem viselt szemüveget, mert" öre­gít". Goldschmidt László mellett több magyar orvoskolléga is tevékenykedett Lambaréné- ben. Elsőként Győr-Kovács, a harmincas évek elején, aki Schweitzer "A folyó és ős­erdő között" című könyvét magyarul kiadta. Győr-Ko- vács hosszú hónapokon ke­resztül vezette is a kórházat, midőn Schweitzer éppen Eu­rópában tartózkodott. To­vábbi magyar kolléga egy Percy nevezetű, bár neve nem igazán magyaros. Márton Kálmán és Écsi Edit 1964-ben voltak rövi- debb ideig Schweitzel mun­katársai. Ami pedig a leg­lényegesebb, 1994 február 1. óta egy magyar gyermekgyó­gyász: Baksai László a lam- barénéi kórház orvósigazga- tója. Megjegyezendő: Baksai nagyon jól játszik orgonán is. Dr. Oláh Vilmos Elébe siettem a nagy pillanatnak, s így értettem tetten az idén a tavasz érkezését egy széplaki üdülő kertjében. A kopasz diófa alatt még árva volt a kőasztal, amely mellett nyers diót eszegetve s nyártól búcsúzva ültünk tavaly bort szürcsölgetve. Ha behunyom a szemem és emlékezem, még mindig érzem a számban a murci ízét és bőrömön a nap bársonyos búúcsúját. Bezártuk az ajtót, a kaput, s hazavittük szatyrunkban a nyarat. így illő, hogy itt várjuk most a lombtalan diófa alatt a tavaszt is, amely már neszez és füstöl, távolról olykor kiáltás harsan, aztán kutyaugatást hoz a feltámadó alkonyati szellő. Nekidöntöm hátamat a diófa törzsének, s úgy várom a nagy pillanatot. A gazda közben felbont egy palack bort, öntöget a poharakba, kóstolgatjuk, ízlelgetjük, de megsavanyodik a szánkban. _ . Később összesze dünk néhány szárazabb gallyat, tüzet rakunk. Eleinte csak melegszünk mellette, aztán a gazda előveszi az otthonról hozott szalonnát, nyársra húzzuk és a parázs fölött megforgatjuk. Kékesen villan fel a láng egy-egy csepp zsírra, ami lepereg, a javát kenyérre csepegtetjük, amit a háziasszony oszt szét közöttünk. Sült hagyma perceg, megtelik a kert a szagával. Kissé még fénytelen az est köpenye, ami ránkterül, de a tűz átmelegít bennünket. S egyszercsak a gazda hirtelen megszólal: "Erzitek...." Elharapja a szót, nem mondja tovább, mi érezzük, mindenki érzi ebben a pillanatban. Letesszük a nyársat, bor bugyog a poharakba, a tűz fényénél parázs a színe. Most üdvözölni kellene a vendéget, aki végre betoppant, de nincs szavunk. A tűz hirtelen fellobbant, a kutya meg vadul csaholva elrohant. Alighanem a telet zavarta el dühösen. Amikor később szótlanul megettük a nyársonsűlt szalonnát, a háziasszony tiszta abroszt terített a terasz asztalára. Mi szótlanul néztük a hunyorgó csillagokat. A varázslat ekkor érkezett, a tó felől hűs, illatos szellővel. Vagy lehet, hogy nerm is a szél hozta, csak egy színes barackvirág hullott a pillámra... Illés Sándor Pavarotti énekverseny Ötödik alkalommal rende­zik meg a szinte az egész világot átfogó Luciano Pava­rotti nemzetközi énekver­senyt A versenyt a Rudas Theat­rical Organization rendezi, Rudas Tibort (a "tenorkirá- lyok" koncertjének szervező­jét) maga Pavarotti kérte fel, hogy énekversenyét még si­keresebbé tegye - nyilatkoz­ta Kürthy András, Rudas Tibor magyarországi képvie- lője és Gulyás Dénes opera­énekes, az elsőPavarotti-ver- seny egyik győztese. Az é- nekverseny különlegessége, hogy nincsenek helyezettek, mindenki győztes, akit a zsűri annak kiált ki, s jutal­ma, hogy egy pódiumon é- nekelhet Luciano Pavarotti­val. A döntőt Philadelphiában rendezik szeptemberben, az áprilisi elődöntőket pedig több amerikai város mellett Párizsban, Milánóban, Bar­celonában, Moszkvában és Budapesten tartották Eddig hat magyar énekes volt a evőztesek között Gu­Luciano Pavarotti lyás Dénes és Polgár László, Temesi Mária és Komlósi Ildikó, Verebics Ibolya és Sümegi Eszter A versenyen bárki részt vehet, aki nem töltötte be a 35. életévét. A jelentkezési lapot az alábbi címre lehet küldeni, Pavarotti Competi­tion, 1616 Walnut St. Suite 2115, Philadelphia Pa. 19103 A döntőben Pavarotti lesz a zsűrielnök. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérnyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy

Next

/
Thumbnails
Contents